Kettészakadóban az Unió

Európa nyugati felén nem a bevándorlás, hanem az Unió jövője állt az európai parlamenti választás kampányának középpontjában. Igaz, nem mindenhol…

Az utóbbi időben több uniós politikus állt elő az EU reformjának ötletével. Ez pedig az EP-választási kampányokra is rányomta bélyegét. Ez az időszak egyúttal rámutatott az EU megosztottságára is. Míg Németországban szinte minden párt erős Európát akar, Franciaországban fej-fej mellett halad a kétsebességes Európát vízionáló Macron-szövetség és Marie Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN). S míg egyes pártok képesek európai vízióban gondolkodni, mások csak az aktuális belpolitikai érdekek mentén. Ezek a gondolkodásbeli különbségek azonban az EU még nagyobb megosztottságát eredményezik.

Németország

Összesen 41 politikai csoportosulás indul az európai parlamenti választáson. A németek 96 képviselőt juttathatnak az EP-be. A bejutási küszöb mindössze 0,5 százalék. Az uniópártok, a kereszténydemokrata CDU és a keresztényszociális CSU először álltak elő közös választási programmal. A dokumentum az „Európa erőssé tesz. Biztonságért, Békéért, Jólétért” címet viseli, lényege pedig az, hogy az EU-t meg akarják védeni a populistáktól és a nacionalistáktól. Kiemelik, Európa nyitva tartja az ajtaját Nagy-Britannia előtt. A migrációt illetően javaslatot tesznek arra, hogy legalább tízezer fővel emeljék az EU határvédelmi szerve, a Frontex létszámát. Így jobban védenék a külső határokat. Az illegális bevándorlás lelassítását részint az embercsempészekkel szembeni keményebb fellépéssel valósítanák meg.

A koalíciós partner szociáldemokraták listavezetője, Katarina Barley igazságügyi miniszter lesz. Először fordul elő a német belpolitikában, hogy egy politikus feladja miniszteri tárcáját az EP mandátum kedvéért. Az SPD programjának címe: „Jöjjünk össze, tegyük erőssé Európát”. A párt a szociális témákra épít, javaslatot tesz a nagyvállalatok jelentősebb megadóztatására. Az SPD arra törekszik, hogy Nagy-Britannia a választás után is erős partnere legyen az EU-nak, hangzik a program. Az SPD szerint perspektívát kell adni az EU integrációra váró balkáni országoknak. Az SPD a humánus és szolidáris menekültpolitikáért száll síkra, s szintén kiemeli a külső határok védelmének fontosságát.

A közvélemény-kutatásokban a harmadik helyen álló Zöldek a német pártok közül elsőként, már tavaly novemberben elfogadták választási programjukat. Új impulzusokat kívánnak adni az adópolitikának, a klímavédelemnek, a világkereskedelemnek, el akarják érni, hogy az EU fontosabb nemzetközi szereplő legyen. Ez az elem egyébként szinte minden párt programjában megtalálható. A kivételt a populista Alternatíva Németországért (AfD) jelenti, amely Németországnak az EU-ból való kilépését, vagy a jelenlegi Unió feloszlatását követeli. Felszámolná az EP-t is és a nemzetállamokat erősítené.

Ausztria

Elsősorban európai témákról esett szó. Sebastian Kurz kancellár röviddel az Unió nagyszebeni informális csúcstalálkozója előtt tette közzé az EU reformjára vonatkozó elképzeléseit. A külpolitikai, illetve adóügyi kérdésekben megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy a tagállamok vétót emelhetnek, illetve szankciókkal sújtaná azokat az országokat, amelyek megsértik a költségvetési előírásokat, vagy a demokrácia alapértékeit.

Kurz elképzeléseit bírálta a koalíciós partner Osztrák Szabadságpárt (FPÖ). Ez is jelzi, egyre nyilvánvalóbbak a feszültségek a két párt között. A választás közeledtével aztán Kurz bekeményített, bírálta az EU-t, mert mindent túlszabályoz. „Az emberek válaszokat várnak az Uniótól olyan jelentősebb kérdésekben, mint a biztonság, a külső határok védelme, vagy a klímaváltozás. Viszont senkinek sincs szüksége olyan előírásokra, hogyan készítsék el a wiener schnitzelt vagy a pommes frittes-t”.

Élesen bírálta az ellenzéki szociáldemokrata párt Kurzot, mert hat éve tagja a kormányzatnak, így minden uniós döntésben szerepet játszott, most mégis a döntéshozatali rendszer ellen fordult. A szintén ellenzéki Neos pedig azt nem érti, mi a gondja Kurznak, miközben az európai politikában az Európai Néppárt dominál.

Lengyelország

A legmeglepőbb kampány Varsóban zajlik. Bár azt várnánk, hogy a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) a Fideszhez hasonlóan euroszkeptikus, bevándorlásellenes kampányt folytat, elvégre az ország ellen megindították a 7-es cikkely szerinti eljárást, ehhez képest épp unióbarát politikai hadjárat a jellemző. „Lengyelország, Európa szíve” – olvasható több plakáton.

Ennyire uniópártinak még sosem mutatkozott a PiS. Ennek az az oka, hogy az ellenzéki szövetség, amely a Polgári Platformra épül, így nem tudja Európa-ellenességgel vádolni a kabinetet abban az országban, ahol továbbra is magas az EU-t kedvelők aránya. Azért persze voltak németellenes felhangok. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke egy kampányrendezvényen azt közölte, nemet mondanak az euróra, a magas árakra. Szerinte a közös európai valuta csak a gazdaságilag erős nemzetek érdekeit szolgálják.

Az ellenzék szerint az EP választáson arról döntenek, merre haladjon tovább Lengyelország. A kampányban a PiS egyes politikusai hecckampányt folytattak a melegek ellen, mint mondták, „meg akarják védeni az országot a homo-lobbitól”. E támadások elsősorban a lengyel politikai paletta legifjabb pártját, a Wiosnának (Tavasz) és vezetőjének, Robert Biedronnak szólnak, aki nyíltan vállalja homoszexualitását. A Wiosna 10-12 százalékon áll.

Olaszország

Az EP választási kampány egyértelműsítette, mennyire törékeny a populista kormánykoalíció, s milyen kevés kérdésben képes közös nevezőre jutni a Liga elnöke, a jobboldali populista Matteo Salvini belügyminiszter és az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) irányító Luigi Di Maio. Salvini kulcsszerepet akar játszani a jövő Európájának irányításában, ezért meghirdette bevándorlásellenes, jobboldali populista szövetségét. A kampányban is a bevándorlásellenességre helyezte a fő hangsúlyt. Kilátásba helyezte azon hajók megbüntetését, amelyek segítséget nyújtanak a menekülteknek.

Salvini számára hatalmas érvágást jelentett, hogy múlt héten Giuseppe Conte miniszterelnök menesztette a belügyminiszterhez közel álló infrastrukturális államtitkárt, Armando Sirit, mert 30 ezer eurós kenőpénzt fogadott el. Oda lett a Ligának az a nimbusza, hogy tiszta, a korrupciótól távol álló párt. Bár a jobboldali radikális politikai erő továbbra is vezet a közvélemény-kutatásokban, már inkább lefelé szálló ágba került, s akad olyan felmérés is, amely 30 százalék alatt látja. Sokak szerint az EP választás után szakít a Liga és az M5S, ezután Salvini a jobboldali pártokból (a Forza Italiából és a szélsőjobboldali Olasz Testvériségből) akarja létrehozni új kabinetjét, aminek meghatározó ereje természetesen az ő Ligája lenne.

Franciaország

Az EP-kampányt a belpolitika határozta meg. Az EP-voksolás a múltban is a fennálló kormányzat egyfajta tesztje volt, nem egyszer szerepelt gyengén a kormánypárt, vagy a mindenkori elnök pártja. S ez alighanem most sem lesz másként, könnyen lehet, hogy a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) megelőzi a Renaissance kormánypárti szövetséget.

Macron nehéz időszakon van túl, a sárgamellényesek mozgalma miatt konzultációt indított, melynek lezárásaként adókönnyítéseket helyezett kilátásba. Felmérések szerint azonban a megkérdezettek többsége nem bízik benne. Macron elnök március elején állt elő az Európai Unió reformját célzó elképzeléseivel, amelyek nem nyerték el Németország tetszését. Marine Le Pen már nem akar kilépni az EU-ból, de erősítené a nemzetállamokat az Unión belül. Így a franciák két teljesen különböző uniós jövőkép közül választhatnak.

Nagy-Britannia

A pártok a hátuk közepére kívánták a mostani kampányt, amelynek mi más is állna a középpontjában, mint a Brexit. Miután azonban a londoni parlament nem szavazta meg a kilépés feltételeit, a briteknek is részt kell venniük a voksoláson.

A választás sorsdöntő lesz a brit belpolitikában, hiszen rendkívül súlyos veszteségeket szenvedhetnek el a tradicionális pártok. A kormányzó torykat egyes felmérések csak a negyedik helyen látják, a volt UKIP-vezér, Nigel Farage által alapított Brexit pedig akár a legtöbb mandátumot szerezheti. A Munkáspárt is veszteségeket könyvelhet el, mert vezetője, Jeremy Corbyn kettős játszmát folytatott a Brexit kapcsán.