Európai élmezőnyben a budapesti állatkert

Publikálás dátuma
2019.05.25. 11:53
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az összeurópai mezőnyben a 110 állatkert közül a 17. helyen áll a Fővárosi Állat- és Növénykert.
A hazai állatkertek közül az első, Európa 110 vezető állatkertje között pedig a 17. helyen áll a Fővárosi Állat- és Növénykert egy mértékadó értékelési rendszer, a Sheridan-lista szerint – közölte a budapesti intézmény. A park közleménye szerint az állatkertek világában nincs hivatalos ranglista, de a jelentősebb európai állatkertek körében létezik egy mértékadó értékelési rendszer. Ennek szellemi atyja a brit Anthony Sheridan, aki eredetileg az elektronikai iparban volt sikeres üzletember. Amikor azonban 2007-ben visszavonult az üzlettől, elhatározta, hogy rendszeresen bejárja Európa legjelentősebb állatkertjeit, és kidolgozott egy szempontrendszert is az értékelésükre. Listája a módszertan részletes leírásával, valamint egyéb állatkerti tapasztalatainak összegzésével együtt először 2011-ben látott napvilágot What Zoos Can Do című könyvében. Sheridan azóta is járja Európa legfontosabb állatkertjeit, hogy rendszeresen frissíthesse, aktualizálhassa a ranglistát. A közlemény szerint néhány nappal ezelőtt felkereste a Fővárosi Állat- és Növénykertet, és előadást is tartott, amelyben az európai állatkertészet fejlődésének aktuális trendjeit értékelte, és kitért az általa összeállított ranglista alakulására is. A legfrissebb listán – ahogy annak korábbi verzióiban is – a magyarországi állatkertek közül a fővárosi áll az első helyen. A Sheridan által vizsgált és értékelt 110 európai intézmény között négy hazai állatkert van, közülük a budapesti 189, a nyíregyházi 157, a szegedi és a veszprémi pedig egyaránt 113 pontot kapott a látogatói élmény, a szolgáltatások, a kertben folyó szakmai munka és több más szempont együttes mérlegelése alapján. Az összeurópai mezőnyben a 110 állatkert közül a budapesti a 17. helyen áll, holtversenyben a dán és az ír főváros, Koppenhága és Dublin ugyancsak 189 pontra értékelt állatkertjével. A budapesti kissé lemarad a rotterdami (203 pont), a berlini (193 pont) és az amszterdami (191 pont) kertektől, de megelőzi például Hamburg (183 pont), London (183 pont), Antwerpen (181), Frankfurt (175 pont), Barcelona (171 pont) és Edinburgh (170 pont) állatkertjét.
Szerző
Frissítve: 2019.05.25. 12:59

Kiadvánnyal segíti a méhmentést az MTA Ökológiai Kutatóközpontja

Publikálás dátuma
2019.05.25. 10:10

Fotó: PATRICK PLEUL/dpa Picture-Alliance / AFP
Nagy bajban leszünk, ha nem tesszük beporzóbarátabbá a mezőgazdaságot – figyelmeztet az MTA Ökológiai Kutatóközpontja, ezért az ingyenesen letölthető kiadványukban ötleteket adnak a méhmentésre.
Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, és alapvető hiba összetéveszteni őket a darazsakkal. Nagyon kockázatos egyetlen fajra, a házi méhre bízni a beporzás nagy részét, ezért is ajánlatos óvni minden beporzófajt. Ehhez nyújt ötleteket az MTA Ökológiai Kutatóközpont ismeretterjesztő kiadványa, amely szabadon letölthető. 
A virágos növények ősei a triász földtörténeti időszakban, 245–202 millió évvel ezelőtt jelentek meg. A legkorábbi virágos növények mintegy 160 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, majd 120 millió éve terjedtek el. Számos növény esetében a virágport a szél szállítja az egyik virág porzóiról a másik termőtestére, de a zárvatermők 87,5 százaléka állati beporzást igényel. Mintegy 300 ezer különböző növényfaj azért fejleszt nektárban, virágporban gazdag, finoman illatozó, csábító színű virágokat, hogy magához vonzza a beporzókat, amelyek virágról virágra járva bőséges táplálékhoz jutnak. Sőt, nemcsak a virágot látogató egyedek, hanem utódaik is részesülnek a cukrokban, fehérjékben, vitaminokban gazdag élelemből.
Az állati beporzást igénylő fák, cserjék, vadvirágok jelentik a táplálékhálózatok alapját. Haszonnövényeink 70 százaléka sem fordulna termőre az állati beporzás nélkül. Tény, hogy sok alapvető fontosságú gabonaféle, továbbá a kukorica és a rizs szélbeporzású növény, viszont a vitamin- és nyomelemtartalmuk miatt az egészséges táplálkozáshoz elengedhetetlen zöldségek és gyümölcsök termését a beporzók biztosítják számunkra. A takarmánynövények egy része is az állati beporzóktól függ, megfelelő takarmány nélkül pedig búcsút mondhatunk a tejnek, a tejtermékeknek, a húsféléknek és a tojásnak is.
Ezeket az alapvető összefüggéseket mutatja be az MTA Ökológiai Kutatóközpont ismeretterjesztő kiadványa, a Beporzók a kertünkben – avagy a háttérben munkálkodó természet. Az MTA ÖK kiadványa tárgyszerűen, kutatásokkal alátámasztott adatok bemutatásával figyelmeztet a kockázatokra. Ha nem tesszük beporzóbarátabbá a mezőgazdaságot, és nem gondoljuk át ebből a szempontból az egész élelmiszer-termelési, -ellátási és -fogyasztási láncot, akkor annak mi magunk fogjuk kárát látni.
 A kiadvány innen ingyenesen letölthető.
Szerző
Témák
méhek mentés

Rászoktak a csimpánzok, hogy fához csapva "hámozzák meg" a teknősöket

Publikálás dátuma
2019.05.24. 11:11

Fotó: Cyril Ruoso/Biosphoto / AFP
Először figyeltek meg teknősöket fához csapdosó és elfogyasztó, vadon élő csimpánzokat kutatók Gabonban. Az is kiderült, az állatok képesek előre tervezni, így a kutatók szerint még mindig nem ismerjük a csimpánzok intelligenciájának összetettségét
A német tudósok dokumentálták, amint a majmok fatörzsekhez csapdossák a teknősöket, hogy így törjék fel a kemény páncélt és elfogyaszthassák az állatokat. Az Osnabrücki Egyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet tudósainak közlése szerint a Loango Nemzeti Parkban tíz csimpánzt figyeltek meg, amelyek több tucatnyi teknőst gyűjtöttek be, de csak száraz időszakban, amikor más kedvelt táplálékuk, például gyümölcsök gazdagon rendelkezésre álltak - írták a szakértők a Scientific Reports című szaklapban. 
Az, hogy a csimpánzok különböző fajokkal táplálkoznak, régóta ismert, de az nem, hogy hüllőket is fogyasztanak - mondta Simone Pika, az Osnabrücki Egyetem kutatója. Tobias Deschner, a tanulmány egyik szerzője szerint korábban sohasem figyeltek meg ilyen viselkedést, holott más emberszabásúak, például a babuinok és a mandrillok is fogyasztanak fiatal, puha teknősöket.  A szakértő szerint a viselkedés magyarázata az lehet, hogy a Loango Nemzeti Parkban bőségesen vannak keményhéjú gyümölcsök, amelyeket fákhoz kell csapni, hogy feltáruljon a gyümölcshús. Ez arra indíthatott néhány csimpánzt, hogy ugyanezt a módszert próbálják ki az arra járó teknősökön. A populáció többi tagja pedig valószínűleg elleste a módszert kísérletező kedvű fajtársaktól.
Egy kifejlett hím a teknős egy részét félretette reggelire. A csimpánz csak a hús egy részét ette meg a fán ülve, majd a maradékot felszúrta egy ágvillára. Az éjszakát egy másik fán töltötte, majd másnap reggel visszatért és elfogyasztotta a vacsora maradékát.
"Ez arra utal, hogy a csimpánzok képesek tervezni a jövőre"

- mondta Pika.

 A jövőre vonatkozó állapotra vagy igényre, például az éhségre előre tervezés képességét eddig többnyire csak az emberi védelem alatt élő állatoknál figyelték meg.
"Eredményeink arra utalnak, hogy több évtizedes kutatás után sem ismerjük a csimpánzok intelligenciájának és viselkedése rugalmasságának összetettségét"

- tette hozzá a szakértő.

Szerző