Helyieken csattan az ostor

A kampány-üzemmód a fővárosi kerületek képviselő-testületeiben is erősítette a pártok, néhol civil szervezetek vitáit. Ezekben a lakosság érdekei nem mindig számítanak. Van, ahol a fejlesztések, máshol a kötelező juttatáson túli pluszok maradnak el.

Budapesten látványos példa a politikai ellentétek romboló hatására a XV. kerületben kialakult patthelyzet, amire a rendszerváltás óta nem volt példa a hazai önkormányzati rendszerben. A képviselőtestület fideszes tagjai és a velük szavazó két - épp tőlük kizárt - helyi politikus, kiegészülve egy ma már független, korábban szocialista képviselővel február óta nyolcszor akadályozták meg a helyi költségvetés megszavazását. Az ügyben a bíróság mondhatja ki a végső szót, ám a jogi eljárás befejezéséig a kerület csak saját forrásaiból gazdálkodhat.

A palotaiaknak nagyon nem tetszik a helyzet, a közösségi oldalakon a többi között olyan vélemények olvashatók: „Amíg csak a saját lándzsájukkal zörgetik a bozótot, lelkük rajta, az a kerület lakosainak nem fájna. De most a kerületünk lakosaival csesznek ki, köztük a saját szavazóikkal is.” Egy másik hozzászóló úgy fogalmazott: „Én mindkét félnek csak gratulálni tudok, hogy olyan helyzet állt elő, ahol az ostor megint a gyerekeken csattan”.

A Népszava kérdésére Gyurkovics Miklós, a Fidesz-KDNP helyi képviselője megerősítette, hogy addig nem fogadják el a költségvetést, amíg számukra átláthatatlan tételek szerepelnek benne, például a Lamperth Mónika jegyző irodájához sorolt több száz milliós dologi kiadás. Tóth Imre MSZP-s alpolgármester a kerületet vezető Németh Angéla korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan azonban lapunknak kiemelte: a Fidesz helyi emberei is tudják, hogy ez a keret lényegében a hivatali rezsiköltségek egy részének fedezeteként szolgál. A palotai baloldali vezetés szerint a botrányt azért vállalják a kormánypárti képviselők, hogy elmozdíthassák a korábbi szocialista belügyminisztert, a kerület jegyzőjét, aki az elmúlt években több intézmény fejlesztési pénzeinek szabálytalan elköltését is megakadályozta.

A vita parttalan, a kerület lakosságának türelme kevésbé. Harminc civil szervezet írt levelet a képviselőknek, benne az üzenet: „Elvárjuk Önöktől, hogy hagyjanak fel személyes és pártpolitikai érdekeik érvényesítésével, és csak az itt lakók érdekeit szem előtt tartva alkossák meg kerületünk költségvetését!”

A mulasztás miatt az önkormányzat nem kapja a működéséhez járó állami támogatást, súlyos bírságot is kell fizetnie, miközben komoly kamatbevételektől és jelentős pályázati forrásoktól esik el. A kerületi intézményeknél és cégeknél a dolgozók nem kaphatják meg a kötelezőnél magasabb, önként vállalt béremeléseket, a differenciálásra is lehetőséget adó pluszbért, a Palota-pótlékot, az ezer forintos havi cafetéria emelést, bizonytalan a hűségjutalom kifizetése és nem adható be fizetésielőleg-kérelem. Összességében a hétköznapok lesznek nehezebbek az itt dolgozóknak.

Viták máshol is tarkítják az együttműködést a kerületek testületeiben, de ezek egy-egy részkérdésről és nem a működés alapjairól szólnak. Április közepén például még a rendkívüli ülés napirendjét sem tudta elfogadni a zuglói képviselő-testület, így nem tárgyalhatták a polgármester javaslatát a kerületi parkolás önkormányzati kézbe vételéről, egy másfél milliárd forintos lakásépítési pályázatról, valamint a bölcsődei dolgozók elismeréséről. Két héttel később aztán elutasította a képviselő-testület a parkolási rendszert felülvizsgáló bizottság létrehozására vonatkozó javaslatokat és megelégedett a parkolási szerződés felbontásának lehetőségével. Kőbányán évek óta vita van a képviselő-testületben a kerület egyes területeinek sorsáról. Hol a Jancsi-telep, hol a Hős utca, hol a Bihari utca lakóinak jövője miatt feszülnek egymásnak a képviselők, de itt és a fideszes vezetésű többi kerületben sincs olyan látványos kardcsörtetés, mint ahol ellenzéki vezetés áll szemben erős kormánypárti frakcióval.