Vérnyomások

Sok nyugdíjasnak valószínűleg felszökik a vérnyomása, ha havi két- (vagy három, esetleg négy) millió forintnál magasabb időskori ellátásokról hall. Ők ugyanabban a magyar valóságban élnek, mint néhány szerencsésebb társuk, akiknek legalább hetvenszer (vagy akár kétszázszor) többet visz ki a postás vagy utal a nyugdíjfolyósító.

A Magyar Államkincstár adatai szerint 23 olyan nyugdíjas van Magyarországon, aki havonta több mint egymillió, és 9 olyan, aki legalább kétmillió forintot kap. Mivel a kincstár az adatvédelmi szabályokra hivatkozva a „kétmillió forintot elérő ellátásban részesülők számát összevontan közli”, könnyen lehet, hogy a plafon három vagy négy milliónál van, csak ezt nem kötik az orrunkra.

A vérnyomás emelkedése érthetőnek tűnik, még akkor is, ha az emberek többsége edzett; Mészáros Lőrinc hirtelen gyarapodó milliárdjainak valóságában él, vagy látja a miniszterelnök vejét, aki rövid idő alatt a 32. leggazdagabb magyarrá küzdötte fel magát 35 milliárdos vagyonnal. De a nyugdíjas milliomosainknál nem a Jóistennek, Orbán Viktornak vagy a szerencsének van szerepe ebben, egyszerűen így kódolta be a Fidesz az ellátásokat. Eltörölte a járulékplafont, ami addig gátat szabott az extrém magas ellátásoknak, cserébe gyorsan szert tett némi plusz járulékbevételre. Aki nyugdíjazása előtt igen jó fizetéssel dolgozott, mondjuk egy állami cég vezetőjeként, annál jócskán felpörgött a szorzó.

Ez nem az ő hibájuk vagy érdemük, a szabályok alapján ez jár nekik. Eközben csaknem 1,4 millió idős ember kevesebb mint 150 ezer forintos havi ellátásból él. Az egymástól fényévekre eltávolodó ellátásokat pedig nem közelíti a kormány, sőt, mintha a megosztás lenne a cél. A nyugdíjminimumot 2008 óta nem emelték (most is 28.500 forint). Van ugyan időnként nyugdíjprémium és az alultervezett infláció miatt az év vége felé némi korrekció, de ezek nem épülnek be az ellátásokba. Viszont jól lehet kábítani vele az erre fogékonyakat.

Akit meg nem sikerül, annak marad a vérnyomáscsökkentő. Már ha meg tudja fizetni.