Balog Zoltán nemsokára nagykövetként járhatja a világot

Publikálás dátuma
2019.06.04. 21:26

Fotó: Népszava
Nem ez az egyetlen új pozíciója: Orbán Viktor az MMA felügyelő testülete kormányzati delegáltjának is kinevezte őt. A külügy titkolja, mely országban fogja hazánkat képviselni.
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek nevezte ki a tavaly képviselői mandátumáról, nemrég pedig romaügyi biztosi posztjától is megvált Balog Zoltán a köztársasági elnök – szúrta ki Áder Jánosnak egy május 31-i, Magyar Közlönyben megjelent határozatában a hvg.hu.
A szűkszavú határozatból ezen túlmenően csak annyi derül ki, hogy a volt emberminisztert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére nevezte ki az államfő, ám az például nem, hogy Balog mely országban fogja hazánkat képviselni. A lap ezért a külügyminisztérium sajtóosztályához fordult. Kedd esti válaszukból aztán kiderült:
Balog nagykövetként a magyar kormány kiemelt fontosságú társadalmi ügyekkel kapcsolatos eredményeit és céljait fogja külföldön ismertetni.

Vagyis lényegében nem derült ki semmi. Fideszes forrásoktól azonban még sikerült pár dolgot megtudnia a lapnak. Balog posztja állítólag utazó nagyköveti pozíció lesz.
A politikai karrierjének állítása szerint a lelkészi hivatásért szeptemberben hátat fordító Balog Zoltánnak nem ez az egyetlen új pozíciója: a hétfői Magyar Közlönyből az derült ki, Orbán Viktor a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) felügyelő testülete kormányzati delegáltjának nevezte őt ki.
Szerző
Témák
Balog Zoltán
Frissítve: 2019.06.04. 21:30

Durva zivatarok jönnek, az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki

Publikálás dátuma
2019.06.04. 20:51
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Villámlás, jégeső, viharos szél lesz szerdán Magyarországon. Eközben a Kaukázustól északra már 37 fok is lehet.
Zivatarveszély miatt szerdára az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat. Napközben majd ismét többfelé képződnek zivatarok, melyeket a villámlás mellett rövid ideig intenzív eső, szélerősödés, esetleg néhol kisméretű jég kísérhet. Zivatarok környezetében viharos széllökések is lehetnek.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12 és 17 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 21 és 27 fok között alakul.

Időjárási helyzet Európában

A Kelet-európai-síkság, valamint kontinensünk déli területeinek időjárását anticiklon alakítja. Területén a leszálló légmozgásoknak köszönhetően általában kevés a felhő, sokat süt a nap, számottevő csapadékról nem érkezik jelentés. Ugyanakkor szárazföldünk északnyugati, nyugati része fölött ciklon örvénylik, amelynek hatására arrafelé, és a ciklonhoz tartozó frontok mentén erősen felhős az ég, és több helyen esik az eső, záporeső.
Délkelet-Európa térsége fölött változóan felhős az ég, hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, elszórtan alakul ki zápor, zivatar. A legmagasabb nappali hőmérséklet Észak-Európában többnyire 10 és 18, délkeleten 16, 24 fok között változik.
Igazi nyári idő van a Pireneusi-félszigettől Németországon át egészen Oroszország délnyugati részéig, ahol a délutáni órákra általában 25 és 33 fok közé melegszik fel a levegő, sőt Spanyolországban, valamint a Fekete- és a Kaszpi-tenger között a Kaukázustól északra 35, 37 fokot is mérnek. Szerda estig a Kárpát-medence időjárását sekély ciklonális mező és egy magassági hidegörvény alakítja, többfelé alakul ki zápor, zivatar.
Témák
időjárás
Frissítve: 2019.06.04. 20:57

Néppárti csiki-csuki: bent, mégis körön kívül a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.06.04. 20:28

Fotó: Szecsődi Balázs /
Fideszesek nem szereztek pozíciót az EPP-s frakció elnökségében. Szájer József szerint nem is akartak. Más narratíva szerint inkább nem kockáztattak.
Néhány óra leforgása alatt többször is véleményt változtattak az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának vezetői arról, hogy a Fidesz képviselői betölthetnek-e pozíciókat a politikai csoportban. A legfrissebb, kedd esti helyzet az volt, amit Esteban González Pons alelnök a Twitteren írt a korábban megjelent híradásokra reagálva: 
„Nem helytállóak azok a hírek, amelyek szerint a fideszesek nem teljes jogú tagjai az EPP frakciónak. Képviselőik bármilyen pozícióra pályázhatnak. A Fideszt nem függesztették fel az EPP politikai csoportjában. Felfüggesztés nem szerepel a statútumunkban”.

A spanyol konzervatív politikus ezzel megcáfolta azokat a néhány órával korábban lapunkban is megjelent nyilatkozatokat, amelyekben parlamenti források azt állították, hogy a Fidesz EP-képviselői nem tölthetnek be vezető pozíciót az EPP parlamenti csoportjában. Pedro López de Pablo néppárti szóvivő ekkor még a Népszavának azt mondta: a frakció ugyanazokat a szabályokat alkalmazza, mint a pártcsalád, legalábbis abban az értelemben, hogy a fideszesek nem pályázhatnak semmilyen tisztségre a parlamenti csoportban addig, amíg a pártjuk tagsága fel van függesztve. Hozzátette azt is, hogy sem Szájer József, sem más magyar EP-képviselő nem jelentkezett az EPP-s csoport elnökségébe a megadott határidőig. Más, magukat megnevezni nem kívánó EU források is megerősítették a Népszavának a fideszesek jelölését kizáró döntésről szóló információt. 
Rövidesen azonban az említett nyilatkozatoknak gyökeresen ellentmondó hivatalos reakciók láttak napvilágot a Twitteren. Esteban González Pons bejegyzését követte Pedro López de Pablo szóvivőé, aki már azt állította:
„Az, hogy a Fidesz úgy döntött, hogy nem pályázik meg egy tisztséget, még nem jelenti azt, hogy nem is pályázhatja meg. A Fidesz az EPP-frakcióban és az Európai Parlamentben is pályázhat tisztségekre. A politikai csoport szabályai mások, mint a pártcsalád szabályai”.

Ezek után szerettük volna megkérdezni Manfred Weber frakcióvezető és vezető-jelölt véleményét is, de szóvivői többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak. A néppárti döntéshozatalt jól ismerő brüsszeli források lapunknak azt mondták, hogy Weberék valószínűleg a Fidesz tiltakozásának engedve hátráltak ki a korábbi döntésük mögül. Tény viszont, hogy a fideszesek nem szereztek pozíciót az EPP-s frakció elnökségében. Szájer József EP-képviselő, korábbi alelnök ezt azzal magyarázta az ATV-nek, hogy nem is akartak. Azt mondta, hogy egy „fajsúlyos bizottsági posztot” szeretnének megpályázni, ezért „döntött úgy, hogy nem indul a néppárti frakció alelnöki posztjáért.” A Fidesznek akkor van esélye egy-egy vezető parlamenti pozícióra, ha ahhoz a képviselő-testület vagy az érintett szakbizottság többsége hozzájárul. Egyes hírek szerint Szájerék az EP alkotmányügyi bizottságára és egy parlamenti alelnöki posztra vetettek szemet. Közben Budapesten fideszesek is még mindig találgatják, marad-e a párt az EPP-ben.
– Én most nem számítok arra, hogy végül kitesznek minket. Egyre kevésbé puskaporos a hangulat akár a mi részünkről, akár a Néppárt többi tagja részéről

– mondta a Népszavának a párt egyik képviselője, hozzátéve ugyanakkor, hogy ettől függetlenül novemberig még nagyon sok minden történhet.

Mint korábban többször megírtuk, a felszínen harcos, de alapvetően az EP-kampánynak szóló retorika ellenére a Fidesz folyamatosan tartotta a kapcsolatot az elmúlt időszakban is az EPP vezetésével, Trócsányi László listavezető több ízben is találkozott Michel Barnier-vel. És arról is van információnk, hogy egy fontos kormányzati pozíciót betöltő fideszes politikus legalább egy ízben tárgyalt a CDU képviselőivel a párt tagságáról – igaz, ő akkor, három héttel az EP-választások előtt azt mondta lapunknak, hogy „nagyon nagy változásoknak kellene bekövetkezniük”, hogy a magyar kormánypárt az EPP-ben maradjon. Csakhogy ezután bukott Orbán egyik fő potenciális szövetségese, Heinz-Christian Strache, az osztrák szabadságpárt elnöke a kiszivárgott ibizai videó miatt, és ezután derült ki, hogy az EP-választáson nemhogy nem tudtak áttörni a „bevándorlásellenes erők”, de egyenesen nehézségekbe ütközhet az is, hogy egy kellő befolyással bíró frakciót hozzanak létre. Ezt követően érezhetően a nyilvánosságban is megerősödtek azok az üzenetek a Fidesz vezetői részéről, hogy mégis csak az EPP-ben van a párt helye. Orbán Viktor mindenesetre már pénteken ízelítőt kaphat abból, milyen úgy tagnak lenni az EPP-ben, hogy valójában semmilyen beleszólása nincs a párt ügyeibe. A Politico brüsszeli lap ugyanis azt írta, péntek este informális vacsorára ülnek össze a három legnagyobb frakció, a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberálisok képviselői, hogy az Európai Bizottság leendő elnökéről és a többi uniós csúcsposztról egyeztessenek. A Néppártot a horvát Andrej Plenkovic és a lett Krisjanis Karins képviseli, két olyan ország vezetője, amely a Fideszhez képest töredéknyi képviselőt küldhet az EPP-be. Vagyis Orbán Viktornak nagyon jó esélyei lettek volna a delegáció tagjává válni - ha nem lenne felfüggesztve a Fidesz.