Több tonna szemét úszik Kiskörénél

Publikálás dátuma
2019.06.05. 13:35

Fotó: www.ilovetiszato.hu
Több tonnányi szemet állított meg a Kiskörei Vízlépcső duzzasztógátja. A hulladék összetétele vegyes: a fa és nád mellett műanyag és nem lebomló termékek is vannak benne, eredete pedig nemzetközi.
Rengeteg, több tonnányi szemét akadt fent a Kiskörei Vízlépcső duzzasztógátjánál – vette észre a Qubit az I love Tisza-tó tájékoztatását. Amikor elindul az áradás, akkor a kisebb folyók, patakok mentén lerakott hulladékot a fával együtt elsodorja a víz. A vízlépcső a kis és közepes árhullámokkal érkező uszadékokat meg tudja fogni, így azok nem mennek tovább a Tiszán. Nagyobb vízmennyiségnél azonban a folyó kiszőkülése mellett a természetes fát, nádat, de műanyag és nem lebomló termékeket és kommunális hulladékot is tartalmazó szemét mennyisége is megnő.
Ennek oka a szakemberek szerint az, hogy Kárpátalján nincs olyan komoly hulladékügyi szabályozás, mint Magyarországon, így sokan a folyóba öntik azt, amire már nincs szükségük. Fejes Lőrinc, a KÖTIVIZIG kiskörei szakaszmérnöke elmondta, a hulladék nagy része nem hazai eredetű. A szelektálás során az üvegeken és a flakonokon címkéiből kiderül, nemzetközi a probléma. A válogatásnál találtak már az autógumin, PET palackon, flakonokon, strandpapucsokon, gazdátlan csónakokon, stégeken és hordókon kívül palackpostát, de kisebb lakókocsit is.
Az árhullám levonulása után a táblákat lezárják, és amikor megnyugszik a víz, megkezdődhet a szemét eltávolítása – magyarázta a szakaszmérnök. A hulladékot úszó munkagépekkel szedik ki, majd szétválogatják. 
Az, hogy mennyi szemét érkezik, az árhullámtól függ. A statisztikák szerint 2018-ban minimális szemét érkezett, de 2017-ben a több, kisebb árhullám miatt 28 tonnát gyűjtöttek össze. A legtöbb 2010-ben, a nagy árvíz idején érkezett: 675 köbméter, azaz nagyjából 62 tonnát fogott meg a vízlépcső.
Június 16-tól 28-ig tart az első Tisza-tavi PET Kupa, amelynek a célja, hogy a résztvevő csapatok Tiszafüredről indulva a lehető legtöbb szemetet szedjék össze a Tisza-tavon. Az a csapat nyer, amelyik a legnagyobb mennyiségű szemetet szedi össze a Kisköréig tartó versenyen.
Szerző
Frissítve: 2019.06.07. 13:09

Betiltják a cigaretta árusítását Beverly Hillsben

Publikálás dátuma
2019.06.05. 12:25
Illusztráció
Fotó: RIEGER Bertrand/hemis.fr / AFP
Beverly Hills lehet az első amerikai város, ahol 2021-től szinte teljesen megszűnik a dohánytermékek forgalmazása.
A város vezetése kedden névtelen szavazással döntött arról, hogy 2021-től nem engedélyezik a cigaretták, szivarok, e-cigaretták és más dohánytermékek árusítását. 
A tilalom a benzinkutakra éppen úgy vonatkozik, mint a boltokra és áruházakra. Csak a szállodákban és Los Angeles három luxus szivarszalonjában lehet majd dohánytermékeket kapni. A hoteleket azért vonták ki a rendelkezés alól, hogy a turisták kényelmét ne korlátozzák.
A benzinkút-tulajdonosok ellenezték a tilalmat. Arra hivatkoztak, hogy a lépés igazságtalanul pécézi ki az üzletágat, és a tilalom elbocsátásokhoz vezethet.
Szerző

Lassan ki kell világítani Újdelhi 60 méteres szeméthegyét, hogy ne menjenek neki a repülők

Publikálás dátuma
2019.06.05. 11:10

Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP
Már mintegy 60 méter magas az indiai főváros, Újdelhi keleti peremvárosában elterülő szeméthegy, amely, ha így nő tovább, jövőre magasabb lesz mint az ország ikonikus műemléke, Tádzs Mahal.
A Gázipurban lévő, több mint 40 futballpályányi területen húzódó szemétlerakó évente mintegy 10 méterrel növekszik. Arún Kumar Kelet-Delhi térségért felelős főmérnök szerint ha a jelenlegi trend folytatódik, jövőre magasabb lesz, mint a 73 méteres Tádzs Mahal.
Az indiai legfelső bíróság tavaly már arra figyelmeztetett, hogy
hamarosan vörös lámpákat kell felállítani körülötte a repülőgépek figyelmeztetésére.

A gázipuri szemétlerakót 1984-ben nyitották meg és 2002-re elérte kapacitása határát, ekkor be kellett volna zárni. Ám azóta is több száz teherautó érkezik naponta az indiai fővárosban összegyűjtött szeméttel. 
„Naponta mintegy kétezer tonna szemetet raknak le Gázipurban”

– mondta az indiai főváros önkormányzatának egyik illetékese.

 2018-ban a szeméthegy egy része leomlott a heves esőzések következtében megölve két embert. Bár akkor betiltották a szemétlerakást, az intézkedés csak néhány napig tartott, mert a hatóságok nem találtak alternatívát a szemétlerakásra. 
A szeméthegyből kiszivárgó metángáz rendszeresen okoz tüzeket, amelyek eloltása napokba telik. Sámbhavi Sukla, az újdelhi tudományos és környezetkutató központ kutatója szerint a metánszivárgás akár halálos is lehet, ha a légkörbe vegyül. A szemétlerakóból fekete mérgező folyadék folyik ki a helyi csatornába. 
„Ezt mind meg kell állítani, mivel a folyamatos szemétlerakás súlyosan szennyezi a levegőt és a talajvizet”

– közölte Csitra Mukerdzsi, a Csinta környezetvédő csoport igazgatója.

Helyi lakosok szerint a szemétlerakó körzetében szinte lehetetlen levegőt venni. Sokan el is költöznek a térségből. Egy minapi tanulmány szerint a szemétlerakó öt kilométeres körzetben veszélyezteti az emberek egészségét, rákot okozhat. A lakosok szerint nem jelent megoldást a szemétlerakó mellett létesült, szemétből energiát előállító üzem, mivel a szemét elégetése nyomán keletkező füst szintén mérgező. Egy helyi orvos elmondta, hogy naponta mintegy 70 embert, köztük gyermekeket kezel légzőszervi és gyomorbántalmakkal, amelyeket a szennyezett levegő okoz. 
Az indiai városok a világ legnagyobb szeméttermelői, évente mintegy 62 millió szemetet generálnak, ami 2030-ra a 165 millió tonnát is elérheti a kormány előrejelzései szerint.
Szerző