Színház végveszélyben

Publikálás dátuma
2019.06.06. 10:10

Fotó: Pécsi Harmadik Színház
A Pécsi Harmadik Színház egyelőre nem tudja meghirdetni a 2019-20-as évad előadásait, mondta Vincze János, az intézmény sajtótájékoztatóján. Ennek oka, hogy ezévtől a színházak nem juthatnak hozzá a bevételarányos társasági adóhoz, így a tavaly még 140 millió forintból gazdálkodó intézmény elesik 36 millió forinttól. Emiatt előadások maradnak el, és csökken az eddig 50-60 milliós jegybevétel. A kormány pályázatokból igyekszik a kieső adóbevételt pótolni, ám ennek révén csak 8-10 millió forinthoz juthat a teátrum, amely az önkormányzattól sem remélhet támogatást. Vincze János igazgató, Jászai-díjas rendező a színház érdekében anyagi segítséget kért Baranya vállalkozásaitól. Az 1995-ben alapított intézmény évente 2-3 premiert tart – főképp kortárs magyar szerzők műveit viszik színre, meghívott művészekkel -, emellett a „Harmadik” a magyar teátrumok előadásainak befogadószínházaként működik. A színház évi 150 előadását több mint 30 ezren látják. A közönség és a szakma elismeréssel figyeli a kulturális műhely munkáját, most mégis veszélybe került a jövője. 
Szerző
Témák
TAO

Művész és családapa - Farkas Gábor zongoraművész a Pesti Vigadóban

Publikálás dátuma
2019.06.05. 11:30

Fotó: KATONA CSILLA
A Japánban élő Farkas Gábor zongoraművészt hamarosan Budapesten, a Pesti Vigadóban hallhatjuk, új Chopin-lemezét mutatja be.
A művész a zongoristák számára megkerülhetetlen Chopinnel kapcsolatban - akinek műveit nagy örömmel jelentette meg a Hungarotonnál -, elmondta, a lemez anyaga a négy ballada és a négy impromptu, de a koncerten ezt még kibővíti az f-moll fantáziával. Ezek a zeneköltő életművében talán a legkomplexebb, legtartalmasabb és technikailag is talán a legnehezebb darabok. Liszt, Schumann, Chopin kortársak voltak, barátok, egymást inspiráló művészek, akikhez mindig is erősen vonzódott, nem véletlen, hogy Liszt-szólóalbummal debütált pályája elején. Felvetődött a kérdés, vajon a koncertteremben előadott és a stúdióban felvett zene között lehet-e különbség. „Amíg a koncertteremben a közönség és az előadó között egyfajta energiaáramlás keletkezik, egymásból építkeznek, úgy ezt az energiát a stúdióban a négy fal között a művésznek önállóan kell létrehoznia. Bizonyos dolgok persze hűek maradnak minden helyzetben, de a darabok hangvétele, ereje, a művész teljesítménye a játék pillanatában adott hangulata, kisugárzása alapján változik. Ahogy elkészül egy-egy lemezem, azt a megjelenéskor visszahallgatom, és már tudom, hogy rengeteg mindent másképpen játszanék. A közönséget illetően van, aki szeret részese lenni az izzó, élő és aktív kreatív pillanatnak, de sokan vannak, akik a több napos munka eredményeképpen született felvételt szeretik újra és újra hallgatni” – kaptuk az alapos választ. Abból a romantikus gazdagságból, amit az említett szerzők művei tartalmaznak, mit és hogyan lehet a japán tanítványoknak átadni, érdeklődtünk tovább. Kiderült, az egyetemen nagyon megbecsülik és tisztelik Gábort, a sok-sok tanítvány is ezt bizonyítja. Diákjai felkészültek, szorgalmasak, lelkesek, mindent meg szeretnének tanulni, ez rendkívül jól esik neki. A kultúrájukból fakadóan az egyetlen nehézség számukra az érzelmek megélése, kimutatása, és azok megjelenítése a darabokban. Érzelmek nélkül mit sem érnek az üres hangok. Farkas Gábornak az jelenti a kihívást, hogy mint egy jó pszichológus, bátorítsa és hozzásegítse őket az érzelmi fejlődéshez, kinyíláshoz. Mivel felesége is zongoraművész, aki Japánból jött Pestre tanulni, nem csoda, hogy már gyermekeik is zongorázni kezdetek. Megtudtuk, hogy a távol-keleti szigetországban érdekes módon a szülők kezdik el gyermekeik hangszeres oktatását, hogy mire megkezdik iskolai tanulmányaikat, megfelelő módon tudjanak nekik segíteni. A japánok nagyon intenzíven részt vesznek gyermekeik oktatásában, legyen az bármi, zene, sport, tudomány. A művészházaspár nagyobbik fia négyéves, őt már tanítja Yuki, a feleség. A kicsi még csak két esztendős, de úgy tűnik, ő még kíváncsibb a zongorára és zenére. „Azonban jobb lenne, ha hamarosan más tanítaná őket, hiszen a gyerek mindig másképp viselkedik a szüleivel, mint a tanáraival, én szeretnék az apukájuk maradni, akihez persze lehet fordulni a zongorával, zongorázással kapcsolatosan is – jegyzi meg Gábor. Na de, térjünk vissza a művészhez, hogyan alakul most élete zongoristaként? „Kíváncsi vagyok a zeneirodalom izgalmasabbnál izgalmasabb műveire, azok fölfedezésére, a titkok megfejtésére. Kétségtelen, hogy jelen pillanatban a romantikus zongorairodalom szerepel túlnyomó többségben a műsoromon, ugyanakkor hallatlanul felemelő érzés a gazdag barokk vagy klasszikus repertoárból meríteni” – derül ki a feleletből. Farkas Gábor koncertjei miatt gyakran ingázik Tokió és Budapest között, valamint Ázsia számos országában is fellép, Budapestre egy kínai turnéról érkezik, majd New Yorkban vesz részt a Classical Bridge fesztiválon szóló-, illetve kamarahangversenyen, és mesterkurzust is tart ott. „Fantasztikus helyeken, fantasztikus művészekkel lépek fel, de a legjobban az itthoni közönségnek szeretek játszani” – szól a vallomás. Info: 2019.06.05. Pesti Vigadó Farkas Chopinje Chopin Négy ballada, Négy impromtu, f-moll fantázia

Névjegy

Farkas Gábor 1981-ben született Ózdon, generációjának egyik legkiemelkedőbb zongoraművésze, a romantikus repertoár széles körben elismert interpretátora, több nemzetközi zongoraverseny győztese, a világ zenei fesztiváljainak és koncerttermeinek állandó meghívottja. Napjainkra immár számos szólólemeze látott napvilágot. Tokióban él, a Tokyo College of Music professzora.

Szerző

Leírták az írószövetséget?

Publikálás dátuma
2019.06.05. 08:15

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A Magyar Írószövetség régóta szeretné tulajdonául terézvárosi székházát. A több száz milliós értékű ingatlan most a Petőfi Irodalmi Múzeum kezelésébe kerül.
A Bajza utcai székház tulajdonjoga és bérleti díja az elmúlt három évtizedben a Magyar Írószövetség krónikájának visszatérő témája. Az írószövetség egykori elnöke, Tornai József még 1993-ban nyilatkozott arról, hogy Fekete György helyettes kulturális államtitkár támogatását élvezi az az elképzelés, amely szerint a VI. kerület csereingatlan fejében átadja az írószövetség Bajza utcai székházának tulajdonjogát a szövetség Arany János Alapítványának. A Városligeti fasor és a Bajza utca sarkán álló sarokvilla 1945 óta az írószövetség otthona, igaz, magánlakások is találhatók a műtrágyagyáros és vasgyáros Kramer fivérek egykori előkelő hajlékában. Bár az 1993-as esztendő a székházügyek éve volt, e terv meghiúsult. Annyit mindenesetre sikerült elérnie az írószövetségnek, hogy a bérleti díjat egy ideig az állam állja. A székház megszerzéséről az írószövetség következő elnöke, Pomogáts Béla sem tett le: 1995-től hat éven keresztül lobbizott azért, hogy az állam visszavásárolja a házat a VI. kerülettől, és használatba adja azt az íróknak. Áttörést a következő elnöknek, Kalász Mártonnak sikerült elérnie, igaz, csak a folyamatosan gondot jelentő bérleti díj ügyében: még Rockenbauer Zoltán kulturális minisztersége idején az állam tíz évre átvállalta a díj megfizetését. Kalász Mártonhoz és utódjához, Vasy Gézához hasonlóan az írószövetség elnöki tisztét 2010 óta betöltő Szentmártoni János költő is azért lobbizott, hogy az írószövetség tulajdonába kerüljön az épület. Több nyilatkozatában azt is ismertette, miként alakíttatná át a székházat. 2014 elején az 1333 négyzetméter területű ingatlan értékét 278 millió forintra becsülték, Terézváros pedig hajlott arra, hogy főként a Nagymező utca 8. szám alatti ingatlan állami tulajdonú lakásaiért cserébe lemondjon a Bajza utcai székház tulajdonjogáról a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. javára. Ám megegyezés mégsem született: az írószövetség 2016-os beszámolójából legalábbis az derül ki, három éve még zajlottak a tárgyalások az MNV Zrt., az önkormányzat és a kulturális államtitkárság között. Holott 2015 végén az írószövetség használatba kapta az ingatlant, az állam pedig újra átvállalta a bérleti díjat. Egy írószövetségi meghívó alapján most a 444.hu arról írt: a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) veszi át az írószövetség székházának tulajdonjogát, az épületet felújítják és átalakítják, hogy több szakmai szervezet otthona is legyen. Ám a Népszava információja szerint a meghívó pontatlanul fogalmazott: nem a tulajdonába, hanem a PIM kezelésébe kerül az épület. Az viszont továbbra is rejtély, az MNV Zrt. és a terézvárosi önkormányzat között létrejött-e, és ha igen, pontosan mikor az ingatlanos csereügylet. Kérdeztük erről az MNV Zrt.-t és az önkormányzatot is, lapzártáig nem kaptunk választ.