Heti abszurd: Inkább itthon

„Annyi szép és érdekes látnivaló van Magyarországon” – mondta a pénzügyminiszter, amikor a Figyelő arról kérdezte, mit javasol a nyaralni vágyó magyaroknak, akik a forint árfolyam-ingadozásai miatt nyaranta lószart se kapnak a pénzükért. „Izgalmas egy külföldi kirándulás, de egyáltalán nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek” – tette hozzá Varga Mihály.

Már amilyen igaza van. Az ember fogja magát, nekiindul a nagyvilágnak, és mindenféle fertőzött tengerpartokon fürdik, agyoncsípik a medúzák, no-go zónákban kávézik, kitöri a lábát és ellopják a pénztárcáját. Miközben itthon jó. Van itthon medúza? Nincs. No-go zóna? Az sincs, kérdezzék csak Lázár Jánost, a legközelebbihez is Bécsig kellene menni. Még mit nem! És lopnak itthon pénztárcát? Na, ugye.

Mondjuk lábat nem érdemes itthon törni, az most nem aktuális. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy bedől a sürgősségi ellátás. Persze nem feltétlenül, de ha néhány orvos szabadságra utazna, mások meg betegek lennének, akkor igen. A fő gond az, hogy az orvosoknak még mindig nem elég alacsony a fizetésük, és közülük többen terveznek hosszabb nyaralást. Némelyikük a határon túlra. A Honvédkórház sürgősségijén például műszakonként tízezer forintot is keresnek, ami csak 20 ezerrel kevesebb, mint amennyit egy tisztességes villanyszerelő kap ugyanannyi munkáért. Nem csoda, hogy a pénzügyminiszter is azt mondja: maradjanak inkább itthon. (Arról nem beszélve, hogy így még véletlenül se fut össze az ember a miniszterelnökkel, aki előszeretettel nyaral Horvátországban.)

Bár Varga Mihály ezt expressis verbis nem mondta ki, de szinte biztos, hogy a hajléktalanoknak sem javasolja a külföldi nyaralást. Annyi szép hajléktalanszálló van idehaza, minek mennének külföldre? Különösen most, amikor az Alkotmánybíróság is kimondta: ott a helyük. Mármint a szállón. Ha akarják, ha nem. Amúgy jobb is, ha nem hagyják el a szállót, mert az Alaptörvény – leánykori nevén Alkotmány – legutolsó módosítása szerint az egész országban tilos az életvitelszerű közterületi tartózkodás, és turisztikai szakember legyen a talpán, aki egy közterületen tartózkodó hajléktalanról megállapítja, hogy életvitelt folytat vagy nyaral. A bírák, akik megtámadták a törvényt az Alkotmánybíróságon azt állították, hogy az ellentétes a jogállamiság elvével (ezek szerint még van olyan, mármint elve) és sérti az emberi méltósághoz való jogot. Az Ab ezzel szemben azt mondta ki, hogy a „támadott tényállás nem egy állapotot (a hajléktalanlétet) szankcionálja, hanem az együttműködési kötelezettség megsértéséhez fűz jogkövetkezményt”.

Ez röviden annyit jelent, hogy mindenkinek kuss legyen, akinek meg nem tetszik, az mehet isten hírével. Persze nem nyaralni, mert azt inkább itthon.