320,89 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.06.07. 08:07

Fotó: Shutterstock
A csütörtök esti szinthez képest csak szerényen mozdult el a forint a főbb devizákhoz mérve péntek reggelig a nemzetközi bankközi piacon.
Az euró 320,89 forinton állt reggel fél hétkor a csütörtök esti 320,88 forint után. A dollár árfolyama 284,15 forintról 284,65 forintra erősödött, a franké pedig 287,30 forintról 287,21 forintra gyengült.
Gyengült az euró a dollárhoz képest: péntek reggel 1,1269 dolláron jegyezték a csütörtök esti 1,1294 dollár után.
Szerző

Átlépett egy lélektani határt az üzemanyagok ára

Publikálás dátuma
2019.06.07. 06:49
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Szerencsére lefelé.
A Mol csökkentette 9 forinttal a 95-ös benzin és 6 forinttal a gázolaj nagykereskedelmi árát pénteken. A változást követően a benzin literenkénti átlagára 391 forintra, a gázolajé 397 forintra csökkent. Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán csökkent, a 95-ös benziné 9 forinttal, a gázolajé 7 forinttal lett kevesebb.  E persze csak az átlagár, az egyes kutak között 50 forint eltérés is lehet, legtöbbet általában az autópályákon kell fizetni az üzemanyagért.
Szerző
Frissítve: 2019.06.07. 07:13

Légy a tejben: hiába a kincstári optimizmus, továbbra is súlyos gondokkal küzd a tejágazat

Publikálás dátuma
2019.06.06. 18:00

Fotó: PHILIPP SCHULZE / AFP
Ezekről azonban kevés szó esett a Tej világnapján rendezett eseményen.
A kormányzati kincstári optimizmussal szemben a hazai tejágazat a kétségtelen eredmények ellenére, továbbra is súlyos gondokkal küzd. Ezekről azonban kevés szó esett a Tej világnapján rendezett eseményen.   A magyar mezőgazdaság egyik húzóágazata, „nehézipara” a tejtermelés, amelynek értéke 2017-hez évhez képest tavaly 1 százalékkal, 185,5 milliárd forintra nőtt, a tejfeldolgozás pedig a tavalyi majd’ 300 milliárdos termelési értékével az élelmiszeripari termelés 11 százalékát adta – ismertette Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön, a tej világnapja alkalmából tartott rendezvényen. Ágazati szakemberek szerint ez jól becsomagolt, kincstári optimizmust sugárzó bejelentés lefordítva azt jelenti, hogy a szektor teljesítménye gyakorlatilag stagnált. Az államtitkár elmondta, hogy az állatállomány az elmúlt 8 évben 30 százalékkal nőtt, mára a tehénállomány mintegy 403 ezer egyedet számlál. Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint viszont az állomány az utóbbi években inkább stagnál. A szakember idén sem vár érdemi változást. A tejhozamot illetően az ország az elsők között van az Európai Unióban (EU), a hozam 2012-2018 között 10 százalékkal nőtt. Igaz, a tejtermeléssel is foglalkozó államtitkár elismerte, a beltartalmat illetően már korántsem ilyen kedvező a helyezésünk. A különbség oka elsősorban a takarmányozás, vagyis az elmúlt időszak kétségtelen fejlesztései ellenére a hazai tejtermelés, legalábbis ami a minőséget illeti, még mindig versenyképességi gondokkal küzd. A termelés várhatóan idén is valamivel meghaladja az 1,5 milliárd litert, de érdemi növekedésre itt sem nem számítanak a szakemberek. Az ágazat az elmúlt években kiemelt kormányzati segítséget kapott. Az uniós támogatás mellett – amelyek összege 2018-ban 21,2 milliárd forintot tett ki -, hazai forrásból 15,5 milliárd forint jutott a gazdáknak – közölte Farkas Sándor.
Tejtermelők demonstrációja az olcsó külföldi tej ellen
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A szakpolitikus a friss tej 2017-es, majd a tartós, vagy uht tej 18 százalékos áfájának 5 százalékra csökkentésével is magyarázta, hogy a nagy élelmiszerláncok polcain mára a magyar termékek vették át a vezető szerepet és ennek köszönhető a fogyasztás növekedése is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számai alapján azonban az áfacsökkentés ellenére is inkább stagnál a tejfogyasztás, sem mint növekedne. A tej önköltsége jelentősen emelkedett, s elérte literenként a 90-110 forintot. A felvásárlási ár átlagosan 97 forint volt. Jó néhány gazdaság veszteséggel zárta 2018-at, de az uniós és a nemzeti támogatásokkal a többség mérlege pozitív volt. Ahogy tavaly, úgy idén is legalább 10-15 százalékos béremelésre lesz szükség, hogy az egyre égetőbb munkaerőhiány miatt. Gyarapszik a tejgazdaságokban is a mongol, sőt indiai vendégmunkások száma, de a jelentős fluktuáció miatt ez sem pótolja a hiányzó munkáskezeket – jegyezte meg Istvánfalvi Miklós. A Népszava kérdésre az elnök elmondta, a hazai tej mintegy 80 százalékát állítják elő agrárgazdasági társaságok. Az elmúlt 3 évben a termelés növekedését a földforgalmi törvény is fékezte. Az évi alig 1 százalékos bővülés egyik oka, hogy jogi személyek, így agrárgazdasági társaságok sem juthatnak földtulajdonhoz, s a bérletek megújítása is bizonytalan, így senki nem vág bele szívesen akár sok százmilliós, milliárdos beruházásba. A bérelt területek nagysága legföljebb 1200 hektár lehet, emiatt a nagy tejtermelők, ahol akár több ezer jószágot is tartanak, nem tudják megtermelni a megfelelő mennyiségű tömegtakarmányt. Ennek ellenére voltak az ágazatban beruházások, de a terméktanács elnöke szerint sokkal nagyobb ütemre lenne szükség. A munkaerőhiány azonban nemigen hagy más utat a termelőknek, aki nem képes robotfejőgépeket és egyéb korszerű technikát alkalmazni - most úgy látszik erre a vállalkozások talán tizede lesz képes -, az nagyon nehéz helyzetbe kerül. Az élőmunka kiváltása nélkül az ágazat nem tarthat lépést a versenytársakkal. Jó példával járnak elől a tejfeldolgozók, amelyek közül több nagy cég is jelentős korszerűsítést hajtott végre az elmúlt időszakban. Legalább ennyire fontos a termelők és feldolgozók közötti hosszú távú szerződések elterjedése. Egyelőre a piaci szereplők 30 százaléka kötött biztonságot nyújtó mennyiségi, vagy árindex alapján számolt felvásárlási ármegállapodást. A terméktanács szerint a termelők a feldolgozók és a kereskedők között a hosszú távú szerződések teremthetik meg a bizalmi viszonyt.

Mert ez műanyag

Meglepő volt Farkas Sándor aggodalma a műanyag csomagoló anyagok jelentette környezetterhelés miatt. Az államtitkár szerint el kell gondolkodni azon, hogyan lehet ezeket kiváltani zöldebb anyagokkal. Úgy véli, nemcsak a tejágazat, hanem a teljes magyar élelmiszeriparra érvényes megoldást kell találni. Felvetése azért is érdekes, mert az Orbán kormány alig néhány hete utasította el a hazai zöld szervezetek javaslatát az egyszer használatos nejlonzacskók betiltásáról. Több európai, dél-amerikai ország után újabb afrikai államban, Tanzániában is szigorú büntetések mellett betiltották a műanyag bevásárló szatyrok használatát, az ilyen termékek gyártását, forgalmazását. Ezeket az első lépéseket az Orbán kormány eddig nem tett meg.   

Szerző
Frissítve: 2019.06.06. 18:04