Kutyameleg: a házi kedvenceket is hőguta fenyegeti

Publikálás dátuma
2019.06.11. 09:42

Fotó: Alain Pitton/NurPhoto / AFP
A nappali 30 foknál magasabb csúcshőmérséklet idején a nem megfelelően tartott házi kedvencek rövid időn belül hőgutát kaphatnak.
A kutya önszántából soha nem mozogna a tűző napon, ha mégis erre kényszerül, a forró beton, az árnyék és az ivóvíz hiánya akár végzetes is lehet - figyelmeztetett az Orpheus Állatvédő Egyesület. Mivel a kutya nem tud izzadni, a lihegéssel történő hővesztés nem mindig elég, ezért igyekszik hűvös helyet, padlót keresni, amire ráfeküdve hűtheti magát. 

Jó tudni!

 A nagyobb testű, sötét színű kutyák rosszabbul viselik a kánikulát, mint a kisebb testű, világos színűek.

Kánikulában

  • - a nagy sétát, játékot kora délelőttre és késő délutánra időzítsük,
  • - legyen mindig egy olyan hűvös hely, ahova az állat a napsugárzás elől el tud bújni,
  • - legyen mindig friss ivóvize minden állatnak,
  • - állatot ne hagyjunk egyedül autóban, a belső tér a melegben akár 60-70 fokos is lehet.
Szerző

Teljesen műanyagmentesen repül egy légitársaság

Publikálás dátuma
2019.06.10. 12:12

Fotó: Nicolas Economou / AFP
Repülőutanként mintegy 90 kilogramm műanyagot takarít meg a világ első teljesen műanyagmentes repülőjárata.
2018 végén indította első műanyagmentes tesztjáratát Lisszabonból a brazíliai Natalba a portugál Hi Fly légitársaság. Mivel a személyzet és az utasok is nagy lelkesedéssel fogadták, ma már minden termék természetes, újrahasznosítható vagy 100 százalékban lebomló anyagokból készül a gépek fedélzetén, ezzel repülőutanként 90 kiló műanyagtól szabadítják meg a világot – írta a Telegraph alapján az Impress Magazin.
Először a műanyag tálcákat, csészéket, tányérokat és evőeszközöket cserélték le, de megszüntették a műanyag csomagolásokat is: a fülhallgatóktól kezdve a takarókig mindent növényi alapú anyagokkal zárnak le. 
A légitársaság elnöke, Paulo Mirpuri szerint 2019 év végére az összes járatot műanyagmentessé teszik. A Hi Fly a szén-dioxid kibocsátását is csökkenteni szeretné, sőt 2021-re teljes szén-dioxid-mentességet terveznek, amelynek kivitelezéséhez már folynak a technológiai fejlesztések és tesztelések.
Az Air France pénteken jelentette be:  1300 tonna egyszerhasználatos műanyagtól szabadul meg, így 2019 végére 210 millió egyszerhasználatos műanyag eszközzel kevesebbet használ majd. Járatain ezek helyett fenntartható alternatív megoldásokat alkalmaz a jövőben. Ennek megfelelően  100 millió műanyagpoharat papírpohárra, 85 millió műanyag evőeszközt bio alapanyagból készült eszközökre és csomagolásra, 25 millió műanyag keverőpálcikát fából készültre cserél. A légitársaság már 2015 óta nem ad műanyag szívószálat az utasoknak, amivel 1,3 millióval kevesebb műanyagot használ, mint korábban.
A Nemzetközi Légi Közlekedési Szövetség (IATA) szerint egy utas átlagosan 1,4 kg hulladékot termel repülőutanként, amelynek nagyjából a fele egyszer használatos műanyag. Naponta több mint 100 ezer repülőjárat indul szerte a világban. Tavaly az utasszállítók több mint négymilliárd utast szállítottak.
Szerző

Greenpeace: kevés is sok a vizekben lévő antibiotikumból

Publikálás dátuma
2019.06.09. 13:13

Fotó: Andreas Lepsi/APA-PictureDesk / AFP
Akkor is veszélyes a vizekben lévő, az emberek gyógyítása mellett jórészt a nagyüzemi állattartásból származó antibiotikum, ha a koncentrációja nem éri el a határértéket. A kialakuló multirezisztens baktériumok már most világméretű, komoly járvánnyal felérő állapotot eredményeztek.
Azért kell az orvos által felírt antibiotikum-kúrát végigcsinálni, mert ha abbahagyjuk, a baktériumok alkalmazkodhatnak az aktuális szinthez és ellenállóvá válnak. Ugyanez történik a vizek alacsony szintű antibiotikumos terhelése esetén is. Ha a koncentráció bizonyos határérték alatt is marad, az hozzájárul a rezisztens baktériumok kialakulásához. A klasszikus vízszűrési rendszerekkel a folyókban lévő gyógyszereket, hormonokat nem tudjuk teljesen kiszűrni. A természetes szűrés: a víztározóknál lévő élővilág a káros anyagok egy részét le tudja bontani, de egyelőre nem tudjuk, hogyan lehetne a vizeket teljesen megszabadítani a vegyi anyagoktól – mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország regionális agrárkampány-felelőse a Népszavának azt követően, hogy a múlt héten nyilvánosságra hozták a Yorki Egyetem kutatási eredményét, amely szerint a folyók világszerte antibiotikummal szennyezettek, Európában a Duna állapota a legrosszabb: az Ausztriában vett minta hétféle antibiotikumot tartalmazott, a koncentráció a biztonságos szint négyszerese volt. A WWF szakembere az M1-en azt mondta, a Duna antibiotikum-szennyezettsége nem jelent komoly fenyegetést a lakosságra, például a folyóban fürdőzőkre. 
A Magyar Víziközmű Szövetség közleménye szerint a a technika fejlődésének köszönhetően a műszerek már a nullától alig „különböző” mennyiségek kimutatására is képesek, így kis túlzással már „néhány” molekula, így a környezeti elemekben évtizedek óta jelenlévő nanoszennyezők is látszanak. Mint írták, egymillió liter, vagyis ezer köbméter vizet kellene elfogyasztanunk, hogy egy gyógyszerpasztillányi hatóanyag kerüljön a szervezetünkbe. Viszont napi 2 liter, szermaradványokat tartalmazó ivóvíz elfogyasztása esetén a folyamat ötmillió napig, azaz közel 14 ezer évig tartana. Ezért a például fejfájásra bevett, akár napi több fájdalomcsillapító több szennyeződést juttat az emberi szervezetbe, mint a csapvíz. Ráadásul Magyarországon a szolgáltatott ivóvíz 96 százalékban felszín alatti vizekből származik, így nincs közvetlen veszély. 

„Szinte minden tele van”

A Greenpeace Magyarország szakértője szerint nem ilyen megnyugtató a helyzet. Különböző mértékben ugyan, de Európa összes folyója nemcsak antibiotikumokkal, de más vegyi anyagokkal is szennyezett. Ennek legfőbb oka az agyonvegyszerezett mezőgazdaság. Az antibiotikum-szennyeződések jó részéért pedig az állattenyésztés a felelős – emelte ki dr. Rodics Katalin. 
A vizek azzal a glifozát nevű gyomirtó szerrel is tele vannak, amelyet az Egészségügyi Világszervezet, a WHO már három éve a nagy valószínűséggel emberben is rákkeltő anyagok listájára is feltett. Németországban végzett felmérések szerint nemcsak a vizek, de még a sörök is tartalmazzák ezt a szert, és az emberek 75 százalékának a vizeletében is megtalálható.  
„Sajnos szinte már mindent beszennyeztünk ezzel a méreggel, sokféle, napjainkban általánosan használt gyomirtó szernek ez a hatóanyaga”

– tette hozzá a szakember.

A szakember elmondta, nagy harc folyik Európában, hogy sikerüljön betiltani, de Magyarországon az agrárminiszter épp az ellenkezőjéért lobbizik, ezzel pedig az élővilág és a magyar emberek egészsége ellen dolgozik. 
A folyókba kerülő antibiotikum származhat az emberek orvoslásából, de az elmúlt tíz évben nagyobb mennyiséget tett ki a nagyüzemi állattartásból eredő szennyeződés. Korábban azt gondolhattuk, hogy a gyógyszereket a betegségek megelőzésére használják, de kiderült, ma már elsősorban az állatok növekedésének gyorsítására. A WHO tavalyelőtt figyelmeztette a nagyüzemi állattartókat: hagyják abba az állatok „felpumpálását”, mert már szinte az összes ismert antibiotikumnak ellenálló, úgynevezett multirezisztens baktériumok alakultak ki, ami egy világméretű, komoly járvánnyal felérő állapotot eredményezett. Lassan nem lesz olyan szer, amivel gyógyítani lehet például egy tüdőgyulladást, mert a baktériumok alkalmazkodtak hozzájuk. A felszólítás ellenére nem történt változás – jegyezte meg a Greenpeace Magyarország szakértője. 

Vészesen terjednek a szuperbaktériumok

Az ENSZ múlt hónapban kiadott figyelmeztetése szerint a rezisztens baktériumok terjedésének 2050-re 10 millió áldozata lehet.

Magyarországon tavaly látott napvilágot egy 2015-ös felmérés, amelyben azt is megnézték, mennyi állategészségügyi antibiotikumot adtak el Európában, és országonként hány kiló állati terméket állítottak elő, ennek alapján kiszámították, hogy hány milligramm antibiotikum jut egy kiló húsra. Magyarország a lista alján áll, csak Bulgária van mögöttünk. Egy kiló hús előállítására nálunk 1,21 milligramm antibiotikum jut. Ez az óriási mennyiségű szer pedig nemcsak a vizekbe és a mezőgazdasági területekre, hanem az emberi szervezetbe kerül, ugyanúgy mint a multirezisztens baktériumok.  
„Sürgős lenne megnézni, hogy ezeken kívül milyen egyéb gyógyszerek vannak a nagyüzemi állattartásból származó húsokban”

– hangsúlyozta a szakember.

Európában szerencsére tilos, de az Egyesült Államokban a növekedés gyorsítása és a tejtermelés fokozása érdekében még hormonnal is kezelik az állatokat. Ezért sokan, többek között a Greenpeace is, harcolt az újabb amerikai-európai kereskedelmi megállapodás ellen, mert annak értelmében az állatjóléti és egészségügyi szempontból is jóval gyengébb amerikai szabályozást kellett volna az emberek egészségét jobban biztosító uniós szabályozással összehangolni, és így fennállt a veszélye, hogy gyengítené az európait – mondta dr. Rodics Katalin. 
A fejlett országokban évről évre nő a hús- és tejtermékfogyasztás, az Egészségügyi Világszervezet már több éve kutatások alapján közzétette azt a véleményét, hogy Európában 70 százalékkal több állati fehérjét eszünk, mint amennyire az egészségünk érdekében szükség lenne. Ez is a magyarázata annak, hogy gyorsan terjed a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek. Nem az a cél, hogy mindenki vegetáriánus legyen, de legalább heti két-három húsmentes nap beiktatása célszerű lenne a klíma, az élővilág és az egészségünk érdekében is – tette hozzá a szakember.
Szerző