A Hableány tragédiájának újabb áldozatát emelték ki a folyóból

Publikálás dátuma
2019.06.13. 07:39

Fotó: Szergej Markoszov
A holttestet Madocsáig sodorta a Duna.
A Dunai Vízirendészeti kapitányság munkatársai 2019. június 12-én késő délután a Duna Bölcske és Madocsa közötti szakaszán a vízből egy férfi holttestét emelték ki, írja a police.hu. A holttest azonosítása megtörtént, az eddig eltűntként keresett férfi a 2019. május 29-én történt dunai hajóbaleset áldozata. A kutatásban résztvevők a Duna Margit hídi szakaszától a déli országhatárig továbbra is keresnek még három dél-koreai utast. Az alábbi térképen azt láthatja, hol bukkantak rá a hatóságok a tragédia áldozataira. 
Szerző

Csúcsra járatná a titkosítást a kormány, hogy elkerülje az olyan kellemetlenségeket, mint a pervesztés

Publikálás dátuma
2019.06.13. 07:10

Fotó: Mészáros János / MTI
Törvényben engedélyezné magának a kormány azt, hogy elhallgathassa, kinek, mennyi befektetésösztönző támogatást ad.
– Még jobban el akarja titkolni a kormány, hogy mire költi a közpénzt. Ez a mostani eset nagyjából olyan, mint amikor az MNB-alapítványok pénze elveszíti közpénz jellegét – így minősítette Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese a Fidesz-KDNP egy friss törvénymódosító-javaslatát. E szerint a „befektetések ösztönzésére nyújtott támogatásokról szóló adatkéréseket meg kell tagadni az adat keletkezésétől számított öt évig”. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szignójával, június 4-én benyújtott javaslat még az elszámolás és a visszakövetés folyamatát is titkosítaná. Harangozó szerint ez elképesztő. Ráadásul – folytatta a szocialista képviselő –, nem pár millió forint a tét. A politikus szerint most évi 50 milliárd forintról van szó. Érdekes egybeesés, hogy a Transparency International (TI) Magyarország a kormány által 2015. és 2017. között a beruházás ösztönzési célelőirányzat terhére kifizetett támogatási döntések megismerése miatt – a G7.hu gazdasági portál újságírójával, Wiedemann Tamással együtt – két pert is indított a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen. – Egyrészt a megítélt támogatások háttérdokumentumaira, másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy mely cégek kérelmeit és milyen indokok miatt nem fogadta be a kormány – magyarázta lapunknak Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Mivel sokmillió eurót felemésztő, közpénzből fizetett állami támogatásról van szó, Ligetiék meggyőződése, hogy joga van a polgároknak tudni, melyik cégek kapnak ebből a pénzből, és mely társaságok kérelmét utasítják el. – Mindkét pert jogerősen megnyertük, adatokat azonban még nem kaptunk, mivel a kormány a Kúria által elbírálható felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő – mondta Ligeti. A jogi igazgató szerint épp ezért a mostani törvényjavaslattal az lehet a kormány célja, hogy egyszer és mindenkorra véget vessen az olyan kellemetlenségeknek, mint amilyen a bíróság előtti jogerős pervesztés, ezért törvényileg titkosítják a beruházás ösztönzésre szolgáló közpénz milliárdok felhasználására vonatkozó adatokat. Ligeti emlékeztetett, hogy a hatalom nem először folyamodik ehhez „a kicsit sem elegáns megoldáshoz”. Ugyanezzel a trükkel próbálkozott a kormány például az úgynevezett látvány-csapatsport támogatások (tao) adatainak a nyilvánosságért indított perek során, ám akkor nem jött be ez trükk, az információkat végül ki kellett adnia. A mostani titkosítás – Harangozó szerint álságos – indoka egyébként az, hogy egy-egy beruházásért folyó versenyben Magyarország hátrányt szenvedne a különböző projektekben. Az infótörvény azon passzusára hivatkoznak, hogy külügyi érdekek esetén, valamint nemzetbiztonsági okokból is megtagadható az adatok kiadása. – A törvény szavaiból ugyanakkor kiderült, hogy az említett beruházás-támogatások magyarországi telephellyel, vagy uniós székhellyel rendelkező cégeknek adhatók – fogalmazott Harangozó, hozzátéve, az infótörveny vonatkozó része állam és állam közötti kapcsolatról, nem pedig céggel kötött megállapodásról szól. Harangozó szerint a mostani törvényjavaslat vélhetően ütközik az uniós jogokkal is, de az alkotmányosság próbáját sem bírja ki. A javaslatról ma lesz az általános vita, jövő héten vélhetően módosításokkal együtt a bizottságok elé viszik, és két hét múlva már szavazhat is róla a parlament.

Minden titok

 Az utóbbi néhány évben a Fidesz-kormány előszeretettel titkosít gyakorlatilag minden olyan ügyet, amely kellemetlen helyzetbe hozhatná. Emlékezetes volt még 2017 végén: a Soros - és migránskampány közepén húsz évre titkosították az úgynevezett Soros-hálózatokról szóló jelentést. A legfrissebb titkosítási manőver a fóti Károlyi István Gyermekközponthoz kötődik: hiába próbált közérdekű adatigényléssel konkrétumokat megtudni az intézmény tervezett megszüntetéséről Szél Bernadett független országgyűlési képviselő, az Emmi elutasította az adatok kiadását. Azokat ugyanis tíz évre titkosították.

Szerző

Levelet írt Orbán a „bölcseknek” és mindent megmagyaráz

Publikálás dátuma
2019.06.13. 06:30
Wolfgang Schüssel Orbán Viktorral
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Nonszensz, hogy a Fidesz ne lenne elkötelezett az európai értékek iránt – ezt írta a lapunkhoz is eljutott, a Néppárt „vizsgálóbizottságának” írt levelében a kormányfő.
„A bölcsek el vannak felejtve” – fogalmazott az Európai Néppárt (EPP) három tagú vizsgálóbizottságára utalva egy befolyásos kormányzati politikus a Fidesz 53 százalékos győzelmét hozó EP-választás éjszakáján. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök olyannyira másképp látja, hogy még kommunikál is a bölcsekkel, azaz a belga Herman van Rompuy által vezetett tanáccsal, amelynek tagja még Hans-Gert Pöttering német és Wolfgang Schüssel osztrák politikus. A háromtagú „bölcsek tanácsa” értékeli a magyar kormánypártot, megfelel-e az EPP demokratikus értékeinek. A lapunk birtokába jutott, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárnak címzett levél szerint Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy miért kampányol a kormány az EU-val és az EPP ellen, azt válaszolta: ők csak nyílt párbeszédet szeretnének a kritikus témákról. A tanács kérésére írt arról is, mit jelent szerinte az, hogy illiberális demokrácia. Mint kifejtette, ő maga kereszténydemokrata, hisz a család alapvető fontosságában, és abban, hogy a magyar kultúra alapja a kereszténység, egyébként pedig migránsellenes. Arra a kérdésre nem válaszolt egyenesen, hogy milyen más koalíciókat tudna elképzelni az EP-ben a Néppárton kívül. Orbán szerint a magyar jogszabályok mindenben megfelelnek az uniós jognak, ezért nem indított még egyetlen eljárást sem az országgal szemben az Európai Bíróság. A magyar bíróságok függetlensége pedig garantált az alkotmányban, írta, de a közigazgatási bíróságokról szóló törvény visszavonásáról nem tett említést. Orbán szerint a szólás-, és véleményszabadság hazai helyzete miatt sem kell aggódni: megemlíti a kormányközeli sajtótermékek százait tömörítő KESMÁ-t, de hangsúlyozza, hogy a legfontosabb közéleti médiumok – az RTL Klub Híradó, a HVG, az ATV, a Blikk, a Népszava – kormánykritikusak. A kormányfő szerint a korrupció miatt sincs ok szégyenkezni. Orbán – cinikus módon – ezt azzal igazolja, hogy az OLAF vizsgálatainak 47 százaléka ügyészségi nyomázást von maga után, az európai átlag pedig csak 42 százalék. Arról nem tett említést, hogy a 47 százalékban nem voltak benne a vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető, épp az OLAF-nál feltárt visszás ügyek. Mivel Magyarországon 60 ezer civil szervezet működik, ezért szerinte azt sem lehet állítani, hogy el lennének nyomva, a CEU pedig önként távozott Bécsbe, senki nem vegzálta, különösen a kormány nem. Orbán Viktor végül „teljes nonszensznek” nevezi a azt az állítást, hogy a Fidesz ne lenne elég elkötelezett az európai értékek iránt és emiatt nincsenek uniós zászlók egyes közintézményeken.
Frissítve: 2019.06.13. 06:42