Bart István: Elemér utca három
Évek, inkább évtizedek óta csak elvétve lehet antikváriumok polcain rábukkanni Bart eredetileg 1990-ben, a rare-sorozatban (Rakéta Regénytár) megjelent Elemér utcájára, mely most új köntösben, ugyanazokkal a mondatokkal, mégis nagyon aktuális mondanivalóval kezd „új életet”. A kötet tíz írása a gyerekkor, a hajdani erzsébetvárosi Elemér utca egykor volt, tejcsarnokkal, madárfejű szódásüvegekkel, jegesemberekkel és viceházmesterekkel teli világát idézi. (Európa Könyvkiadó, 2019. 216 o.)
Dr. Csernus Imre: Egy életed van
Ha Márainak bejött, miért ne jönne be neki is a füveskönyv műfaja, gondolta a kíméletlen szembesítéseiről híres pszichiáter, és az „egy életünk van, ne rontsunk rajta többet, mint amennyi amúgy is elromlik” jegyében megírta a pozitív életszemlélet csernusi know-how-ját. Egy évet átívelve, 12 fejezetre tagolva és napokra bontva. Sorvezetőnek a hónapok és az évszakok váltakozását szánja – az idő dinamikáján keresztül mutatja meg, hogy lehet a mindennapokat kicsit másképp csinálni. (Jaffa Kiadó, 2019. 230 o.)
Fodor Ákos: Zene-idő
Harmadik posztumusz, tematizált kötetében a Fodor Ákos műveit és egész lényét átszövő zeneiség különféle megnyilvánulásait gyűjtötte össze a szerkesztő. Merthogy nemcsak a védjegyévé vált 17 szótagos haikukban mondta el, hogy „Nincs rossz fű. Nincs szél, ami ne jól fújna. Nincs hamis madárfütty”, hanem számos más szövegébe is beleszőtte a Zeneakadémián, zongorán és fuvolán edzett zenei élményeit. Alaphipotézise: „Minden hang: visszhang.” (Fekete Sas Könyvkiadó, 2019. 126 o.)
Alice Walker: Az öröm titkának őrzői
Nőinemiszerv-csonkítás – milyen jól hangzik mindez így: női beavatási szertartás. Több 21. századi társadalomban nemcsak nyelvi erőszak sújtja a nőket, de tettleg is megalázzák őket – egyes helyeken pedig a testüket is tönkrevágják. Ennek következtében a legfrissebb adatok szerint kétszázmillió nő és kislány él állandó fájdalomnak, szülési komplikációknak kitéve, megfosztva minden testi örömtől. A Bíborszín című regényben feltűnt olinka lány, Tashi története ez a könyv – ami inkább egy lírai kiáltvány. (Ford. Neset Adrienn. Európa Könyvkiadó, 2019. 360 o.)
Keresztesi József: Inverz Ophelia
Már a címlap sokat sejtető: Here is Zsanett speaking (Zsanett beszél) – búgja némán a pop-artos Roy Lichtenstein Vickijét idéző szőke lányarc a telefonba, mintha a mellette heverő legó rendőrfigura halálát akarná bejelenteni… Keresztesi József új verseskötete a punk életérzést firtató daloktól a gondolati költészet esszéverseiig ível. (Jelenkor Kiadó, 2019. 93 o.)
Szabó Magda: Az élet újrakezdhető
Olvasói könnyen hihetik, hogy mindent tudnak az írónőről és a világról, amelyben élt és alkotott, hiszen regényei, novellái lapjain életre kelnek családtagjai, felidéződik gyerekkora és ifjúsága, házassága, a kényszerű hallgatás évei, majd sikerei, amelyek egészen a világhírig repítették. Ez az interjúkkal, vallomásokkal és az olvasóknak írt levelekkel teli kötet azonban arról tanúskodik, hogy aki olyannyira intenzív életet élt, mint ő, annak a halála után is bőven maradnak fokozatosan adagolható titkai. (Jaffa Kiadó, 2019. 269 o.)
Tarján Tamás: Kézjegyek a félmúltból
Az irodalomtörténész már évekkel ezelőtt arra készült, hogy a neki írt dedikációk mentén rendez kötetbe íróportrékat, csak aztán a halál keresztülhúzta számításait. Élete utolsó évtizedében olyan írókról írt, akiktől dedikált kötetei voltak – az aláírások kalandos megszerzésének történeteibe, vagy a szokványos könyvheti dedikációkból született cifra ajánlások „hogyvoltjába” ágyazva mesélt szerzőkről, alkotásaikról és a köztük lévő viszonyrendszerről. (Pont Kiadó, 2019. 176 o.)
Aleister Crowley: Holdgyermek
Az okkultista, mágus (és hegymászó), aki fontos tagja volt több okkult szervezetnek, többek között az Arany Hajnal Rendnek, az Argenteum Astrum-nak és az Ordo Templi Orientis társaságnak is, regényében sajátos humorral, szórakoztatóan ír a fiatal fehér mágus, a Szent Rend Páholy tagjáról, aki elcsábít egy fiatal nőt, és rábeszéli, hogy segítsen neki a Fekete Páholy mágusai elleni küzdelemben oly módon, hogy egy különleges képességű gyermeket szül – mindez az I. világháború előestéjén! (Ford. Dr. Fedina László és Fedina Lídia. Metropolis Media Group, 2019. 336 o.)
P . Horváth Tamás: A Zsolnay. Egy dinasztia eredete
A regény a Tündérváros (2014) és az Öt torony (2017) című könyvek előzménye. A Zsolnay a család Pécsre kerülését, majd Vilmos életútját mutatja be. Látjuk az 1848–49-es szabadságharcban betöltött szerepét, megtudjuk, hogyan mentette meg a Garibaldi ezredeseként szolgált, halálra ítélt bátyját, Zsolnay Cölesztint a kivégzéstől. Megtudjuk, hogyan került Skóciából a Bácskába a Bell család, hogyan ismerkedett össze Teréz lányuk az ifjú Zsolnay Vilmossal. (Prae Kiadó, 2019. 223 o.)
Esze Dóra: Hotel Hamlet
Helsingör partján, a város legforgalmasabb szállodájában, a Hotel Elsinore-ban egy napon váratlan változást jelent be Forvastinbras vezérigazgató: Hamlet, a rendhagyó ügyvezető igazgató helyét mostantól a szolgalelkű, alkalmatlan Claudius veszi át. Hamarosan csatlakozik hozzá az ostobácska és haszonelvű, bár jószándékú Polonius, illetve a határtalanul jellemtelen, nyalonc Osrick… Egy évvel a norvég Jo Nesbø Macbeth-átirata után itt egy szintén várt, magyar Hamlet-regény – Shakespeare után szabadon. (Kalligram, 2019. 456 o.)
Ritoók Zsigmond: Homéros Magyarországon
Az ógörög és latin irodalom nemzetközileg elismert, kiemelkedő tudós tanára legújabb kötetében arra vállalkozik, hogy Homéros kapcsán megvizsgálja: a görög-római művelődés miként élt tovább és hatott az európai, illetve a magyar kultúrában: milyen szellemben tanították Homérost a 16. századtól a jelenkorig?; milyen irányzatokat követett és milyen eredményeket ért el a magyar ókortudomány a Homéros-problémák vizsgálatában?; hogyan hatottak a homérosi eposzok magyar írók munkásságára?; illetve milyen korszakai voltak a magyar Homéros-fordításoknak. (Kalligram, 2019. 328 o.)
Simon Stålenhag: Elektronikus állam
A svéd Simon Stålenhag az utóbbi évek egyik legfelkapottabb és legnépszerűbb digitális művésze. Eredeti és különleges látásmódja, a sci-fi eszköztárával tervezett képei meghódították az egész világot. Az Elektronikus államban Amerikát mutatja be úgy, ahogy még nem láttuk: a vidéket hatalmas harci drónok romjai és a hanyatlásnak indult fejlett fogyasztói társadalom szemete szennyezi. (Ford. Molnár Berta Eleonóra. Agave Könyvek, 2019. 144 o.)
