Az OTP is Szlovénia felé fordult, ajánlatot tett az ország harmadik legnagyobb bankjára

Publikálás dátuma
2019.06.14. 14:04

Fotó: JURE MAKOVEC / AFP
Egy amerikai társaság is pályázik ugyanarra a bankra, hétfőn derül ki, ki veheti meg az Abankát - ha ugyan tényleg eladják.
Az OTP Bank és az Apollo amerikai befektetési alap tett ajánlatot a harmadik legnagyobb szlovén bank, az Abanka megvásárlására - jelentette pénteken a Delo című szlovéniai napilap. A lap értesülései szerint mindkét pályázó nagyjából 400 millió eurót (mintegy 130 milliárd forintot) ajánl az Abankáért, de az Apollo ajánlata a magasabb. Mindkét ajánlattevő rendelkezik már bankkal Szlovéniában.
Az állami vagyont kezelő szlovén állami holding (SDH) - amely az országban zajló privatizációért felelős - várhatóan hétfőn hoz döntést arról, hogy kinek adja el az Abankát. Ezt követően kérheti a kormánytól a megerősítést a tranzakció végrehajtására.
Az utóbbi hetekben azonban egyes kormánykoalíciós pártok kétségeiknek adtak hangot az Abanka eladásával kapcsolatban, és még mindig nem világos, hogy értékesítik-e a pénzintézetet. "Az SDH-nak alaposan mérlegelnie kell, hogy folytatja-e az Abanka eladását, különös tekintettel bizonyos vitatható pénzügyi alapokra" - írta Twitter-oldalán Marjan Sarec miniszterelnök a múlt héten, miután
a szlovén köztelevízió arról számolt be, hogy szabálytalanságok történhettek a szlovéniai bankok átalakításakor 2013-ban és 2014-ben.

A Reuters hírügynökség érdeklődésére a miniszterelnök szóvivője, Luka Schnabl közölte: a miniszterelnök arra akart rámutatni, hogy pénzügyi alapok nem feltétlenül biztosítják a bank hosszú távú fejlődését, de nem állt szándékban hitelteleníteni a lehetséges ajánlattevők egyikét sem. Az Abanka százszázalékos állami tulajdonban áll azóta hogy a rossz hitelállománya alatt roskadozó pénzintézet 2014-ben állami tőkeinjekciót kapott az összeomlás elkerülésére. Az állami segítségnyújtáshoz szükség volt az Európai Bizottság engedélyére, a tőkeinjekció jóváhagyásának az volt a feltétele, hogy a bankot 2019 közepéig el kell adni.
Az OTP Bank különben Közép- és Kelet-Európában közel 1500 bankfiókot működtet, kilenc országban több mint 13 millió ügyfelet kiszolgálva.
Szlovénia az utóbbi időben a magyar kormány érdeklődését is egyre inkább felkelti. Múlt pénteken derült ki például, hogy az Orbán-kormány turisztikai komplexumot venne az országban, a beszerzést bonyolító állami cég pedig már a 144,4 millió forintos előleget is elutalta. A komplexum a lendvai fociakadémiától sem lenne messze, melyre eddig 1,3 milliárd közpénzt költött a magyar kormány. Szlovéniában régóta téma, hogy Orbán és köre befolyásszerzésre törekszik - ezt figurázta ki például az Orbán Viktort náci vezérként, a szlovák szélsőjobb prominens alakjai által körberajongva ábrázoló márciusi karikatúra is, ami az újságírók elleni fellépést kérte a magyar külügy. A karikatúrát címlapon hozó lap, a Mladina szerint a magyar kormány már akkor beavatkozott a szlovén belpolitikába, mikor Orbánhoz közeli emberek anyagilag is kisegítették a Janez Janša vezette szélsőjobboldali pártot, a tavalyi választáson csúfosan elbukó SDS-t, illetve amikor bevásárolták magukat a helyi médiába.
Témák
Szlovénia OTP
Frissítve: 2019.06.14. 14:18

17 éves mélyponton a kínai ipar teljesítménye

Publikálás dátuma
2019.06.14. 11:15
Illusztráció
Fotó: SCOTT OLSON / Getty Images
Az ország GDP-je tavaly az utóbbi 28 év leggyengébb ütemében növekedett. A vártnál gyengébb májusi adatok most tovább erősítik a várakozásokat, hogy a pekingi vezetés újabb gazdaságélénkítő intézkedéseket tesz.
Több mint 17 éves mélypontra lassult az ipari termelés növekedésének üteme májusban Kínában, újabb jeleként annak, hogy gyengül a kereslet a világ második legnagyobb gazdaságában az Egyesült Államokkal való kereskedelmi háború kiszélesedésének közepette. A kínai statisztikai hivatal pénteken közölt adatai szerint az ipari termelés éves összevetésben 5,0 százalékkal nőtt májusban, ami 2002 februárja óta a legalacsonyabb ütem. Elemzők 5,5 százalékos emelkedést vártak az áprilisban mért 5,4 százalék után.
Az állóeszköz-beruházások is lassabban nőttek a vártnál, éves összevetésben 5,6 százalékkal emelkedtek január-májusban. Elemzők arra számítottak, hogy az első négy hónapban mért 6,1 százalékos növekedést tartani tudják.
A beruházások 60 százalékát kitevő magánberuházások növekedési üteme a január-áprilisban mért 5,5 százalékról 5,3 százalékra lassult az idei első öt hónapban, ami azt jelzi, hogy a szektor nehézségekkel küzd, dacára a jegybank erőfeszítéseinek, amellyel igyekszik még több hitelt biztosítani a készpénzhiánnyal küszködő vállalatoknak.
Az ingatlanpiaci beruházások 11,2 százalékkal bővültek január-májusban, ugyancsak lassult az ütem az első négyhavi 11,9 százalékhoz képest.
Az adatsor kevés pozitívumai közé tartozik, hogy a kiskereskedelmi forgalom viszont a vártnál is erősebben bővült. Éves összevetésben 8,6 százalékkal nőtt, jóval meghaladva az elemzők által várt 8,1 százalékot, illetve az áprilisban mért, közel 16 éves mélypontot jelentő 7,2 százalékot.
A meglepően jó, a gazdaság erősödésére utaló márciusi adatok után az áprilisi és a májusi hónap arról tanúskodik, hogy a gazdaság lendülete elfogyóban van, párhuzamosan az amerikai nyomás erősödésével.

Nincs látótávolságban az Egyesült Államok és a Kína között dúló kereskedelmi háború lezárása, és a legtöbb elemző nem bízik abban, hogy érdemi megállapodásra jut a világ két legnagyobb gazdasága június végén a G20-csoport oszakai csúcstalálkozóján.
A vártnál gyengébb májusi adatok tovább erősítették azokat a várakozásokat, hogy a pekingi vezetés újabb gazdaságélénkítő intézkedéseket tesz. Liu Ho miniszterelnök-helyettes már csütörtökön felszította a várakozásokat, amikor felszólította az illetékes hatóságokat, hogy tegyenek többet a gazdaság támogatására, megjegyezve, hogy Pekingnek még egy sor eszköz áll rendelkezésére erre a célra.
Kína hazai összterméke (GDP) tavaly 6,6 százalékkal, az utóbbi 28 év leggyengébb ütemében növekedett. A kínai vezetők az idei évre azt tűzték ki célként, hogy a gazdasági növekedés üteme a 6,0 és 6,5 százalékos sávba essen. Az első negyedévben a vártnál erősebb ütemben, éves szinten 6,4 százalékkal nőtt a gazdaság.

Kína növelte az egyes amerikai és európai acélcsövekre vonatkozó dömpingellenes vámokat

Peking megemelte az Egyesült Államokból és az Európai Unióból származó, egyes acélcsövekre és vezetékekre vonatkozó dömpingellenes vámokat - közölte a kínai kereskedelmi minisztérium pénteken. A magas hőmérsékletű, vagy nagy nyomású környezetben használt, acélötvözetből készült, varratmentes csövekre és vezetékekre vonatkozó dömpingvámok június 14-től 57,9 és 147,8 százalék között mozognak, vagyis esetenként tízszeresére nőttek a korábbi, 13 és 14,1 százalék közötti tarifákhoz képest, melyeket Kína 2014 óta az ilyen cikkeket beszállító amerikai és európai uniós cégekkel szemben alkalmazott. A korábbi tarifák érvényessége május 10-én járt le. A minisztérium azt követően döntött az újabb, emelt dömpingellenes vámok kivetéséről, hogy vizsgálatot folytattak le a Belső-Mongóliai Északi Nehézipari Csoport nevű vállalat panasza nyomán. A társaság panasza szerint az európai uniós és amerikai cégek a dömpingellenes vámok okozta nehézségek kiküszöbölésére tovább csökkentették az áraikat, hogy fenntartsák, illetve tovább bővítsék piaci részesedésüket Kínában. A vállalat emiatt arra kérte a minisztériumot, hogy a dömpingvámok érvényességi idejének lejárta után további dömpingellenes vámokkal akadályozza a szóban forgó cégek káros tevékenységét a hazai vetélytársakkal szemben.
2017-es adatok szerint Kína csaknem 9500 tonnát importált a dömpingvámok érintette acélcsövekből és vezetékekből, melyeknek közel 95 százaléka érkezett az Egyesült Államokból és az Európai Unióból. A dömpingellenes vámok nagy mértékű emelésével egyidőben Peking és Washington között egyre elmérgesedik a kereskedelmi konfliktus, melynek során az Egyesült Államok eddig 250 milliárd dollárnyi kínai importcikkre, Peking válaszul pedig összesen 110 milliárd dollárnyi amerikai árura vetett ki pótvámokat.

Drágul a postai csomagküldés, más változások is jönnek

Publikálás dátuma
2019.06.14. 09:44
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Több belföldi és nemzetközi csomagtermék díjszabását módosítja a Magyar Posta július elsejétől.
A lakossági csomagterméknél a postacsomag ára 2 kilogrammos súlyig 1550 forintról 1630 forintra változik július elsejétől. Az üzleti csomag esetében a szintén 2 kilogrammos súlyhatárig, 70 forintos emeléssel 1860 forint lesz a kézbesítés díja.

A csomagautomatákra küldött csomagok árát a korábbiaktól eltérően súlykategóriánként differenciálja a Magyar Posta annak érdekében, hogy optimalizálja az automaták kihasználtságát. A szolgáltatás díja 2 kilogrammig továbbra is 890 forint marad, 10 kilogrammig 1030 forint, 20 kilogrammig 1340 forint lesz - részletezte a Magyar Posta.

Változik a törékeny és terjedelmes extraszolgáltatások árazása is. A két szolgáltatás elválik egymástól, a törékeny felár 100 százalékról, 75 százalékra csökken, valamint többletszolgáltatásként bevezetik az időgaranciát.

A belföldi árakkal párhuzamosan változnak egyes nemzetközi csomagszolgáltatási díjak is. Július elsejétől az Európai Unión kívüli országok esetén módosulnak az árak, a nemzetközi EMS gyorsposta - ami a világ 114 országába időgarantált csomagkézbesítést nyújt - átlagosan 6,4 százalékkal nő, míg a nemzetközi postacsomag esetében az áremelés átlagos mértéke 1,5 százalék. Az Európai Unió országaiba tartó csomagküldemények feladási díja változatlan marad.