Lövöldözés Dallasban – a támadó korábban horogkeresztes mémeket posztolt

Publikálás dátuma
2019.06.17. 21:49
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
A símaszkot viselő férfi az interneten előre bejelentette, hogy mire készül.
Egy félautomata fegyverrel felszerelkezett símaszkos férfi lövöldözni kezdett Dallasban a bíróság épülete előtt hétfő délelőtt írja az Index az NBC cikke alapján. A rendőrök meglőtték a terroristát, aki, miután kórházba szállították, életét vesztette. A támadó, Brian Isaack Clyde, az interneten előre bejelentette, hogy mire készül. A férfi korábban rendszeresen osztott meg összeesküvés-elméletekről bejegyzéseket, és nőgyűlölő, valamint szélsőjobboldali, horogkeresztes mémeket is posztolt. A lövöldözés napján egy kardról készült fotót osztott meg, amely fölé azt írta, hogy védelmezni fogja a köztársaságot. 
Szerző
Témák
lövöldözés

Több mint hetvenen meghaltak a hőség miatt Indiában

Publikálás dátuma
2019.06.17. 21:10
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
A 45 Celsius-fokot is elérő hőmérséklet miatt 130 embert kellett kórházba szállítani.
Hetvennyolcra emelkedett a szokatlan hőség okozta halálesetek száma az elmúlt két napban az észak-indiai Bihar államban - közölték hétfőn a hatóságok, akik kijárási tilalmat rendeltek el az extrém időjárás miatt.   
A 45 Celsius-fokos napi csúcsértéket is elérő hőmérséklet miatt hozzávetőleg 130 embert kellett kórházba szállítani.

Az áldozatok többsége ötven évnél idősebb. Vasárnap mintegy 50 halottról számoltak be a hatóságok. Gaja járás vezetői - ahol a legsúlyosabb a helyzet -, megtiltották a helyi lakosoknak, hogy az életbevágóan fontos munkát leszámítva elhagyják az otthonukat. Délelőtt 11 és délután négy óra között tilos az építkezés és minden kültéri munka is. 
A hőgutát általában az erős napon való hosszas tartózkodás vagy a magas hőmérséklet váltja ki.

Az indiai meteorológiai szolgálat 40 fok feletti hőmérsékletet minősítenek kánikulának. Indiában 32 napig volt idén kánikula, azaz alig kevesebb ideig mint az 1988-as - legsúlyosabb - kánikula idején. Rádzsasztán államban idén 50 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet.
2015-ben, amikor szintén nagy hőség tombolt a dél-ázsiai térségben, 3500 ember halt meg Indiában és Pakisztánban.

Szerző
Témák
hőség

Háromezer éves tulajdoni vita – Kairó leállítaná Tutanhamon fáraó fejszobrának elárverezését

Publikálás dátuma
2019.06.17. 20:17

Fotó: AFP / HANDOUT
A londoni Christie's aukciós ház árverésre bocsátaná a műritkaságot, Egyiptom viszont kérné vissza, amit elloptak.
Ámon isten fejét formázó, Tutanhamon fáraó jellegzetességeit viselő egyiptomi barna kvarcit szobor az Újbirodalom idejéből, nagyjából időszámításunk előtti 1333-1323-ból eladó – hirdeti oldalán a neves londoni Christie’s aukciós ház. A több mint három évezredet viszonylag épségben átvészelő, nagyjából 28,5 centiméteres műritkaság július 4-én kerülne kalapács alá, értékét körülbelül 4 millió fontra (másfél milliárd forintra) becsülik. Minden bizonnyal lenne is, aki fizetne érte ennyit, csakhogy eredeti gazdája kéri vissza a tulajdonát. Egyiptom szerint a műtárgyat ellophatták, ezért az aukció leállítását kérték. A kairói Régiségek Minisztériuma levélben fordult a Christie’s-hez és az UNESCO-hoz, londoni nagykövetségük pedig a brit külügyminisztériumnál kopogtatott, azt követelve, hogy igazolják a szobor eredetét és szolgáltassák vissza. Az aukciós ház válaszközleményében emlékeztetett, hogy az efféle ősi tárgyak eredete természetükből adódóan nem követhető vissza évezredeken át, egyúttal biztosítottak mindenkit, hogy a nemzetközi jognak megfelelően járnak el. A szóban forgó Tutanhamon szoborról annyit tudni, hogy jelenleg az úgynevezett Resandro egyedülálló német magángyűjtemény része, amely már korábban is értékesített műalkotásokat. A Christie’s szerint előtte megfordult már néhány kézben. Kairó álláspontja szerint egy bizonyos: legálisan nem kerülhetett ki az országból az értékes szobor. Egy 1983-as leletek védelméről szóló törvény szerint minden Egyiptomból eredeztethető régiség az állam tulajdonát képezi, magánjellegű tulajdonlásuk és a kereskedés velük tilos. Az újonnan felfedezett régiségek esetében a jogi környezet tehát egyértelmű, a kérdés az, mi a sorsa az évezredek során világszerte széthordott – ha úgy tetszik, szétlopott – műtárgyaknak? Az egyiptomi minisztérium mindenesetre árgus szemekkel figyeli az árveréseket és múzeumokat gyanús darabokra vadászva. Idén januárban sikerült is megakadályozniuk az I. Amenhotep fáraó kártusával ellátott több mint 3,5 ezer éves kőtábla aukcióját, amit még 1988-ban loptak el Luxorból és csempésztek ki az országból. 

Régészet és turizmus

A 2011-es úgynevezett arab tavasz – amely letaszította a hatalomból Hoszni Mubarakot - körüli felfordulást kihasználva újra beindult a fosztogatás és műkincscsempészet. A szigorú büntetések ellenére óvatos becslések szerint is dollármilliónyi értékben hordták ki a régiségeket Egyiptomból. A politikai helyzet azóta Abdel Fatah esz-Szíszi elnökkel stabilizálódott, a híradások szerint azonban még idén is volt olyan „turista”, aki fennakadt a reptéren, miután hangfalba rejtett el múmia testrészeket. Az új vezetés számára kiemelten fontos a turizmus, és ehhez is kapcsolódóan új lendületet kapott a régészet is. Az elmúlt időszakban több jelentős felfedezést tettek, és például egy szarkofág első kinyitásának élő közvetítésével is próbálták felkelteni az érdeklődést az ókori Egyiptom iránt. A tervek szerint a régóta készülő Nagy Egyiptomi Múzeum 2020-ban végre megnyitja kapuit a látogatók előtt, minden bizonnyal néhány eddig sosem látott, és külföldről visszaszerzett műtárggyal kápráztatva el a közönséget.  

Szerző