Újrahasznosítja hulladékának 80 százalékát egy japán város

Publikálás dátuma
2019.06.18. 12:12

Fotó: KAZUHIRO NOGI / AFP
Kamikacu vezetésének célja, hogy 2020-ra a szemét 100 százalékát feldolgozzák.
A Japán nyugati részén fekvő városka 1500 lakója maga szállítja a szemetet a helyi hulladékgyűjtőbe, ugyanis Kamikacuban nincs szemétszállítás.
"Igen, ez bonyolult, de jóval tudatosabb lettem a környezetet illetően azóta, hogy egy éve ide költöztem"

- mondta egy 39 éves lakos az AFP francia hírügynökség tudósítójának, amikor leadta szemétét a hulladékközpontban.

Külön-külön gyűjtenek be mindent a fogkefétől a párnáig, a műanyag zacskókat és palackokat kimosva, megszárítva kell elhelyezni a kategóriák szerinti tucatnyi gyűjtőládába. Ha valami nem a jó ládába kerül, a lakosoknak kell szétválogatni és a megfelelő konténerbe helyezni. A városvezetés célja, hogy 2020-ban már semmi ne kerüljön a szemétégetőbe.
Kamikacuban 2000-ben be kellett zárni az egyik szemétégetőt, mert nem felelt meg az emissziós előírásoknak. A városkában csak egy égető maradt, az azonban nem tudott megbirkózni az összegyűlt hulladékkal. Nem volt pénz új égető építésére, de arra sem, hogy másik településen lévő használatáért fizessenek.
"Azt gondoltuk, ha nem tudjuk elégetni a szemetet a városban, akkor újrahasznosítjuk. Olcsóbb, mint égetni"

- magyarázta Szuga Midora, az önkormányzat illetékese.

 2017-ben a városka 286 tonna szemetet termelt, ennek 80 százalékát újrahasznosították, ez jóval több mint a 20 százalékos országos átlag. Japánban a hulladék többsége szemétégetőbe kerül, mivel a szigetország hegyvidéki területei nem alkalmasak hulladéktárolásra. Igaz a japánok kevesebb hulladékot termelnek, mint a legtöbb fejlett ország, de ők termelik az Egyesült Államok után a legtöbb műanyag hulladékot. 
Korábban ennek egy részét külföldre, leginkább Kínába szállították újrahasznosításra, de azóta, hogy Peking betiltotta a műanyag hulladék importját, újrahasznosításra váró hulladékhegyek gyűltek fel Japán számos térségében. 2018-ban a japán kormány célul tűzte ki, hogy 2030-ra negyedével csökkenti az évente termelt 9,4 millió tonna műanyaghulladékot.
Szerző

Veszélyessé vált, lezárják Ciprus népszerű látványosságát

Publikálás dátuma
2019.06.18. 09:30

Fotó: Shutterstock
Biztonsági okokból lezárják a turisták elől a híres Cavo Greco barlangrendszer területét Cipruson.
A Cavo Greco Ciprus egyik legnépszerűbb látványossága, helyiek és turisták százai látogatják. Autóval vagy túrahajóval lehet eljutni a különleges szépségű barlangokhoz. A földrajzi értékek védelmével foglalkozó ciprusi hatóság szerint a terület veszélyt jelenthet a látogatókra a nagymértékű erózió miatt, és javasolta, hogy korlátozzák a Cavo Grecóhoz való jutás lehetőségét, vagy hozzanak egyéb biztonsági intézkedéseket.  A figyelmeztetés a katakliszmosz nevű kétnapos ünnepség előtt érkezett, amikor általában emberek tízezrei árasztják el a partokat.
Ideiglenes védőkorlátokat fognak elhelyezni a népszerű sziklás területen, hogy az emberek ne tudjanak bejutni a tengeri barlangokba, amíg a városi tanács a következő ülésén döntést nem hoz a további intézkedésekről - mondta Jannisz Ajía Nápa város polgármestere. A lehetőségek között van, hogy teljesen lezárják a területet vagy kerítés építésével tartják távol a látogatókat a kiálló sziklákról, vagy biztonsági őröket és életmentőket helyeznek ki a területre. A döntés meghozataláig ideiglenes lépcsőket építenek, amelyekkel a látogatók biztonságosan lemehetnek a barlangokhoz ahelyett, hogy a tenger fölé nyúló sziklákon mászkálnának.
A barlangokat a tenger hullámai vájták a tíz méter magas sziklába. Egyes barlangok kicsik és sekélyek, akadnak azonban meglehetősen nagyok is. A látogatók gyakran a hatalmas sziklákról ugrálnak a türkizszínű vízbe, emiatt több baleset is történt már.
Szerző
Frissítve: 2019.06.18. 09:49

WWF: Magyarországnak már "hitelez a Föld

Publikálás dátuma
2019.06.18. 09:09

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, a Föld éves tartalékai június 14-én kimerültek volna, és több mint 2,2 bolygóra lenne szükség, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják az emberiség igényeit - közölte a WWF Magyarország.
A világ népességének 80 százaléka olyan országokban él, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyit az ökoszisztémák meg tudnak újítani. 
„Bár az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban Magyarország ökológiai lábnyoma rendkívül magas"

- mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás programvezetője.

A legnagyobb környezetterhelést az energiafogyasztásunk jelenti, mivel annak döntő részét fosszilis energiahordozókból biztosítjuk. Ez teszi ki az ország lábnyomának közel kétharmadát – ez olyan erdőterületet jelent, amely ahhoz szükséges, hogy a kibocsátott üvegházhatasú gázokat elnyelje. Jókora részt foglal el emellett az élelmezésünk, amely a lábnyomunk egyötödéért felelős. Ennek legfőbb oka a haszonállatok tartása, mivel számukra jelentős legelő- és gabonaterületet kell biztosítani - tette hozzá.
A Global Footprint Network adatai szerint tavaly augusztus 1-jére esett a túlfogyasztás világnapja, az év hátralévő részében a Föld csupán „hitelezte” erőforrásait az emberiség számára. Idén az európai túlfogyasztás napja május 10-ére esett és az országonkénti bontásból kiderült, 
Magyarország június 14-én érte el a túlfogyasztás napját,

korábban, mint tavaly, akkor ugyanis még június 20-ára esett ez a nap.
Ez azt jelenti, hogy ha a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint a magyarok, akkor az emberiség fogyasztása június 14-én lépte volna át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni, és több mint 2,2 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a természeti erőforrások fedezni tudják igényeinket.    

Veszélyben a természeti kincsek

A túlzott fogyasztás következményeként a Föld természeti értékei veszélybe kerülnek. Magyarországon a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának jó az ökológiai állapota. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették a hazai folyók természetes árterületei, mára hazánk folyóinak és természetes árterületeinek több mint 90 százaléka eltűnt, ezáltal a biológiai sokféleség is nagymértékben csökkent. A bolygó és közvetlen környezetünk egészségétől azonban az ember léte is függ: globálisan a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra, többek között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában.
Az országonkénti lista élén tavaly óta Katar áll, ahol mindössze másfél hónap alatt, február 11-én elérték a túlfogyasztás napját. Őket követi a tavalyelőtt még első helyen álló Luxemburg (február 16.), az Egyesült Arab Emirátusok (március 8.), Bahrein (március 10.) és Kuvait (március 11.). A lista másik végén vannak azok az országok, akik ennél sokkal jobban teljesítenek, és december közepe-vége felé érik el a túlfogyasztás napját: ilyen például Marokkó, Indonézia, Niger, Mianmar és Kirgizisztán. Persze vannak országok, amelyek ennyi idő alatt sem használják fel az egy évre elegendő erőforrásokat, például Eritrea, Burundi, a Kongói Köztársaság, Banglades vagy Madagaszkár.
A fenntarthatóságra mindenkinek törekednie kell: a kormányoknak, döntéshozóknak, vállalatoknak és az egyéneknek egyaránt. Magánemberként már kis lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megőrizzük a Föld természeti értékeit - áll a szervezet közleményében.
„Húsfogyasztásunk mérséklése, az egyszer használatos műanyagok kiiktatása, a szezonális étkezés - olyan apró lépések, amelyek nem csökkentik a komfortérzetünket, de hosszú távon kedveznek a környezetünknek és a pénztárcánknak” – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.
Szerző