Halványulnak Manfred Weber esélyei

Publikálás dátuma
2019.06.20. 07:30

Fotó: TOBIAS SCHWARZ / AFP
Ritkán tapasztalt intenzív megbeszélések előzik meg a csütörtök délután összeülő EU csúcsot, amelyen az állam- és kormányfőknek a legfontosabb uniós intézmények következő vezetőiről kellene dönteniük.
Egy magas rangú EU tisztségviselő „lélegzetelállítónak” nevezte a tárgyalási folyamat eddigi dinamikáját. A kormányok napok óta folyamatosan konzultálnak egymással, valamint a brüsszeli intézmények és a pártcsaládok vezető tisztségviselőivel arról, hogy kik töltsék be a közösség ősszel megüresedő legfontosabb posztjait. Négy tisztséget kell elosztani úgy, hogy megfelelő képviseletet kapjanak a nők, a kis és a nagy, az északi és a déli, a régebben és a frissebben csatlakozott országok. A kétnaposra tervezett brüsszeli eszmecserét elnöklő Donald Tusk azt szeretné, ha az EU28-ak úgy állnának fel az asztaltól pénteken, hogy megvan a jelöltjük legalább az Európai Bizottság és az Európai Tanács (az állam- és kormányfőket tömörítő testület) élére. Míg az előbbit a tagállamok jelölik és az Európai Parlament (EP) választja meg, az utóbbiról a kormányok saját körben döntenek. A legnehezebb diónak Jean-Claude Juncker bizottsági elnök utódjának a megtalálása ígérkezik. A csúcstalálkozó előtti brüsszeli háttérbeszélgetések arra mutatnak, hogy halványulnak az Európai Néppárt (EPP) vezető jelöltjének, Manfred Webernek az esélyei a posztra. EU források szerint már az Európai Parlamentben helyet foglaló pártcsaládok sem ragaszkodnak hozzá, hogy a tisztség betöltője az EP választások listavezetői közül kerüljön ki. „Az öt évvel ezelőtti helyzethez képest a képviselőtestület kevésbé határozottan védelmezi a Spitzenkandidatok rendszerét, és jóval megosztottabb”, mondta egy magas rangú diplomata. A huszonnyolcak többsége pedig elvből elutasítja az EP-ben helyet foglaló pártok jelöltjeit. Egy tagállami forrás annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kormányok csak olyan politikust fognak javasolni bizottsági elnöknek, aki megkaphatja a képviselőtestület támogatását. De nevek említésétől minden nyilatkozó tartózkodott. Meg nem erősített hírek szerint a négy visegrádi ország szívesen látná Juncker székében Kristalina Georgievát, a Világbank bolgár nemzetiségű vezérigazgatóját, egykori EU biztost. Georgieva az elmúlt hetekben több tagállamot felkeresett és csendben kampányolt. A szlovák Maroš Šefčovič is a V4-ek listáján van, de őt a külügyi főképviselő posztjára tartják esélyesnek. „A visegrádiak nem pozícióra hajtanak, hanem arra, hogy egy közép- vagy kelet-európai politikus is a kiválasztottak között legyen” — mondta egy diplomata, aki jól ismeri a térséget.

Egyetlen nap alatt közel 25 millió dollár érkezett Trump kampányszámlájára

Publikálás dátuma
2019.06.20. 07:28

Fotó: OLIVIER DOULIERY / AFP
Bernie Sanders pedig 5,9 millió dollárt gyűjtött kampánya megindításának első napján.
Donald Trump  újraválasztási kampányának számlájára a kedd este Floridában tartott választási nagygyűlés óta szerda estig 24,8 millió dollár érkezett - jelentette be Ronna McDaniel, a Twitteren.    „Az elnök iránti elragadtatás az országban páratlan, olyasvalami, amit még soha nem láttunk” –írta bejegyzésében a Republikánus Országos Bizottság (RNC, a párt vezető szerve) elnöke a rekordösszegű felajánlásról beszámolva. Tim Murtaugh, Trump 2020-as kampányának kommunikációs igazgatója szintén Twitteren fejezte ki elégedettségét.
„24,8 millió dollár. Számoljunk csak kicsit: ez több, mint óránként egymillió dollár, egy álló napon keresztül.

Az Orlandóban tartott felvillanyozó nagygyűlés után ez is mutatja a Trump iránti lelkesedést” – fogalmazott Murtaugh. Az elnök stábja a kampány első napjára „csak” hétmillió dollárnyi adomány összegyűjtését tűzte ki célul. Joe Biden volt alelnök, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa a kampánya megindítása utáni első napon 6,3 millió dollár felajánlást könyvelhetett el, és már ezzel az újságok címoldalára került. 
A demokraták két másik elnökjelölt-jelöltje, a texasi Beto O'Rourke 6,1 millió, Bernie Sanders pedig 5,9 millió dollárt gyűjtött kampánya megindításának első napján.

Szerző

Szabad szemmel – Kemény ősz vár az EU-ra

Publikálás dátuma
2019.06.20. 06:48

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 20.
Wall Street Journal A New York Times kiadója szerint Trump átlépte a vörös vonalat, amikor virtuális hazaárulással vádolta meg a lapot. Sulzberger emlékeztet arra, hogy Trump jó ideje hadjáratot folytat a sajtó ellen és a vége felé már olyan kifejezést használt, amit a demagógok vetnek be nemzedékek óta. A múlt héten pedig még azon is túlment, amikor az újság megírta, hogy Amerika behatolt az orosz áramellátás számítástechnikai hálózatába. Csakhogy itt már az egész szabad és független sajtó kerül veszélybe, mivel a fegyveres erők főparancsnoka a lehető legsúlyosabb vádat veti be egy szerkesztőség ellen. Ráadásul a jelek szerint ezek után nincs más, mint hogy tettek következnek a hatóságok részéről. Vannak rá jelek, hogy pontosan ez történik. Az elnök gerjesztette légkörben emellett porlad a bizalom az újságírók iránt, viszont egyre gyakoribb ellenük az erőszak. Az amerikaiak jó egynegyede immár egyetért azzal, hogy a hírmédia a nemzet ellensége. Sulzberger visszaemlékszik arra, amikor az idén egyszer személyesen találkozott Trumppal, és ő azt állította, hogy a szabad sajtót védelmezője, ám rögtön utána „fake news”-t emlegetett, amire például a magyar vezetés szintén hivatkozott, amikor átvette a független média jelentős részét. A gyakorlat igazolta, hogy az amerikai alapító atyáknak igazuk volt, amikor a demokrácia szempontjából alapvetőnek tartották az önálló újságírást. Ráadásul az említett konkrét ügyben a New York Times előzetesen kikérte az illetékes amerikai szervek véleményét és azok nem láttak semmiféle biztonsági kockázatot a hír közlésében. Ezek után jött az elnök a hazaárulással. Ám a dolog úgy áll, hogy a szabad, tisztességes és független sajtó nélkül nincs erős és életerős ország, de szabadság sem, ami naggyá teszi Amerikát.  
Süddeutsche Zeitung  A ma kezdődő csúcs előtt megkeményedtek a frontok Brüsszelben: egyelőre egyik jelölt mögé sem sorakozott fel elegendő támogató a Bizottság elnöki tisztéért folyó versenyben. Megosztottak maguk az állam- és kormányfők is, de azt látni, hogy egyértelmű az ellenállás Weberrel szemben, ám érte Merkel továbbra is küzd. A bajor politikusokkal a szocialistáknak és a liberálisoknak leginkább az a bajuk, hogy nem értenek egyet a csúcsjelölti rendszerrel. Vagyis, hogy továbbra is a legerősebb frakció mondhassa meg, ki legyen Juncker utódja. Az Európai Tanácsban Macronnal az élen nagyjából 10 tagállam foglalt állást a konzervatív vezető ellen. Csakhogy az EPP akarata ellen nemigen tudnak semmit sem tenni. Úgy hírlik, hogy a mostani tanácskozáson a német kancellár fel akarja mérni Weber esélyeit. Ha ragaszkodik hozzá, akkor cserében valamilyen uniós posztot kell felajánlania a franciáknak és a spanyoloknak. De kudarc esetén semmiképpen sem nézhet úgy ki, hogy nem harcolt a végsőkig szövetségeséért.
Die Zeit  A legtekintélyesebb német történész több realizmust sürget az unió részéről, mert úgy látja, hogy a földrész nem egyesülhet a nemzetek ellenére, hanem csakis a belegyezésükkel. A 80 éves Heinrich August Winkler a csúcsjelölti rendszer kapcsán fejti ki véleményét, hozzátéve, hogy kemény ősz vár az EU-ra: folyik a küzdelem a vezető tisztségekért, várhatóan kiéleződik az olasz adósságválság és még nagyobb lesz a birkózás a Brexit miatt. Továbbá Magyarország és Lengyelország változatlanul megkérdőjelezi, hogy a szervezet értékközösség, és amíg Orbán, illetve Kaczynski van hatalmon, addig a két állam nem gondolja, hogy ragaszkodnia kellene a hatalmi ágak jogállami szétválasztásához. Épp emiatt igencsak szükségszerű, hogy szorosan együttműködjenek a liberális demokráciák, mert különben még jobban szétporladnak a közös normák. A pártcsaládok ezen a területen idáig túl sokat taktikáztak, a Néppárt a Fidesz, a szociáldemokraták a román és máltai tagpárt miatt. Az új parlamentnek azonban megvan az esélye, hogy megerősödve folytassa a vitát a „fekete bárányokkal”. Döntő lesz, hogy a Tanács, a Bizottság és az Európai Bíróság mit tesz, nehogy a közös értékekről szóló Lisszaboni Szerződés írott malaszt legyen. Az unió jó ideje demokratikus hiányosságokkal küszködik és ezt a német nemzeti populisták kíméletlenül kihasználják. Igencsak kapóra jön nekik, ha egyesek a nemzetállamok felszámolását szorgalmazzák. De nem lehet meggyőzni a kétkedő polgárokat a „megoldást Európa jelenti”-lózunggal sem. Aki le akarja gyűrni az egyesülés ellenfeleit, annak erősítenie kell a nemzeti parlamentek szerepét. Mert ha azok nagyobb játéktérhez jutnak, az segít eloszlatni a vádat, hogy az európai összefogás csupán az elit programja. Az egyre szorosabb együttműködésre igazából a kormányok és a törvényhozások szintjén kínálkozik lehetőség. Vagyis az Európai Egyesült Államok a nemzetállamok föderációját jelentené. Ám ha a németek utópikusan túllihegik a dolgot, az csak gyanút kelt külföldön, éspedig alappal.
Der Spiegel  A cseh kormányfő nacionalista kijelentésekkel és az EU elleni támadásokkal reagál arra, hogy egyre többen tüntetnek ellene a korrupciós vádak miatt. Két hete több mint 120 ezren vonultak az utcára Prágában: ekkora megmozdulást nemigen látott a város a bársonyos forradalom óta. A héten pedig vidéken is voltak megmozdulások, vagyis nem igaz, amit Babis állít, hogy ti. csak liberális prágai kávéházakban lázadnak ellene. Az EU legfrissebb vizsgálatai, továbbá cseh jogászok elemzései is azt bizonyítják: egyértelmű érdekütközés van a politikus és annak üzleti vállalkozásai között. Azon kívül jogtalanul zsebelt be uniós támogatásokat. Meg még csalt is hozzá. A miniszterelnököt az utóbbi időben elhagyta nyugalma, egyre idegesebben reagál. Sok cseh aggodalommal figyeli a Brüsszel-ellenes retorikát, mert ahogy egy ismert kommentátor írta, az ország rátérhet az orbáni útra. Mint emlékezetes, a magyar vezető főként a migránsok elleni erőszakos politikája miatt akasztott tengelyt a Bizottsággal. Babis ez utóbbit illetően egyetért magyar kollégájával, ám különben idáig egyáltalán nem volt annyira EU-ellenes, mint a magyar politikus. 
Szerző