Lengyelország eljátszotta ugyanazt, amit Orbánék, nem is hagyja az EU Bírósága

Ellentétesek az uniós joggal a lengyel legfelsőbb bíróság nyugdíjkorhatárát csökkentő szabályozás rendelkezései.

A vitatott intézkedések sértik a bírák elmozdíthatatlanságának és a bírói függetlenség elvét - mondta ki tegnap a luxembourgi Európai Unió Bírósága, pontot téve a bő egy éve húzódó nézeteltérés végére.

A kifogásolt lengyel törvény lényege, hogy a legfelsőbb bíróság bíráinak nyugdíjkorhatárát 65 évre csökkentették, munkájuk meghosszabbítása csak többféle igazoláshoz, és a köztársasági elnök engedélyéhez kötött. Az elnököt viszont semmilyen szempont nem köti, határozata ellen pedig nincs helye semmilyen bírósági felülvizsgálatnak, azaz a legfelsőbb bíróság 65 év feletti tagjai - ami jelenleg is a testület harmada - tőle függenének.

Varsó a lépést azzal indokolta, hogy a cél a bíróság korösszetételének optimalizálása, a nyugdíjkorhatár harmonizációja volt, ám a bírósági ítélet ezt elutasította. Lengyelország ellen az Európai Bizottság tavaly áprilisban indított kötelezettségszegési eljárást az uniós jogok megsértése miatt. Az Európai Unió Bíróságának határozatát a tagállamnak teljesítenie kell, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezt elmulasztotta, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat.

A magyar bírák pert vesztettek

Magyar bírák az Emberi Jogok Európai Bíróságán indítottak pert a 2011-es kényszernugdíjazások miatt. A pert még 2012-ben 160 bíró indította, mivel szerintük a nyugdíjkorhatár (a mostani lengyel lépéshez hasonló) leszállításának módja sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló cikkeit.

A parlament 2011-ben 62 évre szállította le a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát, azzal az indoklással, hogy rájuk is az általános nyugdíjkorhatár vonatkozzon.

A kényszernyugdíjazást a Velencei Bizottság és az EU bírósága is jogsértőnek nyilvánította, az Alkotmánybíróság pedig megsemmisítette. A parlament ezek után úgy módosította a törvényt, hogy a kötelező nyugdíjazás csak 2023-tól érvényes, addig felmenő rendszerben, fokozatosan nyugdíjazzák a bírókat. Az addig kényszernyugdíjazottakat ugyan nem vették vissza korábbi pozíciójukba, de három kártérítési lehetőség közül választhattak.

Az EJEB tavaly decemberi ítéletében mindezek alapján döntött úgy, hogy nem volt jogsértő a bírók kényszernyugdíjazása.