Menekülni próbált a Hableány kapitánya a katasztrófa elől

Publikálás dátuma
2019.06.27. 06:31
A pillanat, amikor a Hableány és a Viking Sigyn összeütközött
Fotó: Youtube/ ATV
Az utolsó pillanatban láthatta meg a figyelmeztetés nélkül érkező Viking Sigynt.
Az utolsó pillanatban még menekülni akarhatott a Hableány kapitánya a katasztrófa elől a hullámsírba süllyedt sétahajó hatósági szemléje szerint - ismerteti csütörtöki számában a Magyar Nemzet. A cikk szerint az utolsó pillanatban láthatta meg a Hableány kapitánya a hajóját minden figyelmeztetés nélkül balról előzni akaró Viking Sigynt, és elforgatta a sétahajó kormányát, hogy meneküljön az elkerülhetetlennek bizonyult katasztrófa elől. A szállodahajó utolérte, a hajó tatjának bal oldalához ütközve maga alá gyűrte, majd a víz alatt hosszanti és keresztirányban is megpörgette a Hableányt. A Magyar Nemzet értesülése szerint a hatósági szemlebizottság a Csepeli Szabadkikötőben a sétahajó roncsát vizsgálva megállapította egyebek mellett, hogy a kormánylapát 11 fokkal tér ki az egyenestől. Ez azt jelenti, hogy a kapitány az utolsó pillanatban még menekülni próbált, de már elkésett a manőverrel. Az ütközés erejét - és a Hableány reménytelen helyzetét - jellemzi, hogy az ezertonnás Sigyn, 13-14 kilométer/órás sebességgel nekiütközve a negyventonnás Hableánynak, végigroncsolta a sétahajó bal oldalát a tattól a kormányállásig, hatvan centiméteres, félkör alakú mélyedést vájva a félméterenként merevítőoszlopokkal megerősített, öt centiméter vastagságú acéllemezből épült hajótestbe. Az ütközés ereje, az egymásnak feszülő fémdarabok akkora hanghatással járhattak a szakértők szerint, hogy kizárt: mindezt nem hallották meg a két hajó fedélzetén. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) hatvanfős, gyakorlott nyomozókból álló különleges csoportja minden ellenkező híresztelés ellenére a katasztrófa minden részletét vizsgálja, így a cserbenhagyásnak, illetve az elsősegélynyújtás elmulasztásának a lehetőségét is. A Viking Sigyn kapitányát nemcsak gondatlanság miatt terheli a felelősség, hanem azért is, mert nem kellő mértékben nyújtott segítséget vagy azt teljesen elmulasztotta - fejtette ki a Magyar Nemzetnek a Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Kft. oldalán sértetti képviselőként fellépő ügyvédek egyike, Sógor Zsolt. Az ügyvéd a segítségnyújtás elmulasztásának a lehetőségét abban látja, hogy az eddigi információk szerint a Viking Sigyn a gázolás után a tragédia helyszínétől csak 800 méterrel távolabb állt meg az újpesti rakpart egyik kikötőpontonjához horgonyozva, s ekkor küldtek vissza a Margit hídhoz egy motoros gumicsónakban két matrózt, hogy tájékozódjanak, valóban ütköztek-e valamivel, ahogy azt az utasok egyébként jelezték a kapitánynak. Sógor Zsolt úgy véli, hogy ha a kiváló manőverezőképességű és hajtómotoronként 2000 lóerős Sigyn azonnal megáll és vízre bocsátja mentőcsónakjait, úgy több ember életét is megmenthették volna. Az ügyvéd szerint azt is vizsgálnia kell a nyomozó hatóságnak, hogy a Sigyn mögött egy percen belül a tragédia helyszínére érkező Viking Ingvi személyzete miért nem mentette a vízbe esetteket, miért hajózott át megállás nélkül a roncs felett. A Sigyn mögött érkező testvérhajó személyzetének is felelőssége lehet a történtek miatt - hangsúlyozta az ügyvéd, aki közölte: egyeztettek a nyomozó hatósággal, s várják a nautikai, hidrológiai és műszaki igazságügyi szakértői véleményeket, s ezek ismeretében indítványozzák a helyszíni bizonyítási kísérletet - olvasható a napilapban.
Szerző

Nagyon furcsa bizottság keresi Stumpf utódját az Alkotmánybíróságba

Publikálás dátuma
2019.06.27. 06:00

Fotó: Népszava
Hiába jár le júliusban az egyik alkotmánybíró mandátuma, a jelölésért felelős eseti bizottság még egyszer sem ülésezett.
Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő eseti országgyűlési bizottság eddig egyetlen ülést sem tartott - tudta meg lapunk Gyüre Csaba jobbikos képviselőtől, a bizottság alelnökétől. Mivel nem volt ülés, így eddig egyetlen alkotmánybíró-jelölt neve sem merült fel, tette hozzá a képviselő. Gyüre Csaba azt is elmondta, hogy az eseti bizottság a testület május 28-i megalakulása óta tudomása szerint semmilyen tevékenységet nem végzett. Kérdésünkre, miszerint hogyan lehetséges, hogy a 12 fős testületben ellenzéki oldalról csak az LMP-s Keresztes László Lóránt és ő kapott helyet a 10 kormánypárti tag mellett, Gyüre azt mondta: ezen ő lepődött meg a legjobban. A törvény szerint ugyanis az eseti bizottságba minden képviselőcsoport legalább egy-egy tagot delegálhat.
Mindennek azért van jelentősége, mert július 23-án lejár Stumpf István alkotmánybíró mandátuma, s utódjára az idézett törvény szerint az eseti bizottság tesz javaslatot. Amúgy a jogszabály lehetővé teszi, hogy kilenc évre alkotmánybíróvá választott Stumpfot - szemben a később már 12 évre választott bírákkal - újraválasszák, de az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének alkotmánybírói tevékenysége alapján erre kevés az esély. Stumpf ugyanis - sokak meglepetésre - rendre szembement a kormánypártoknak kedvező alkotmánybírósági döntésekkel, különvéleményeiből egy a jogállam, a jog uralma mellett elkötelezett személyiség képe bontakozott ki. Ezért nem valószínű, hogy a Bibó Kollégium volt igazgatóját egykori mentoráltja, Orbán Viktor ismét szívesen látná alkotmánybírói szerepben.
A bizottság egyébként némi késésben lehet, hiszen a törvény szerint az Ab "új tagját az Országgyűlés az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választja meg", ami ugyan még nem telt le, de a parlament már csak egy-két plenáris ülést tart Stumpf mandátumának lejártáig.
Nem hivatalos jelöltként több név is forog: a HVG által feldobott Handó Tünde esélyeit nem csak az gyengíti, hogy ő maga nem szeretne alkotmánybíró lenni, amihez ráadásul meg kellene szakítani kilencéves OBH-elnöki mandátumát, hanem az is, hogy a törvény szerint nem lehet alkotmánybíró, aki a megválasztása napját megelőző négy éven belül a kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy állami vezetői tisztséget töltött be. Márpedig az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztsége állami vezetői tisztségnek számít.
Jelenleg egyébként nincs egyetlen olyan alkotmánybíró sem a 15 tag között, aki ne a Fidesz-KDNP támogatásával került volna be a testületbe.

Elmarad a bíró fizetésemelés

Az Országos Bírói Tanács (OBT) keddi közleménye szerint a korábbi ígéretek ellenére nem került az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslat, amely rendezné a bírói illetményeket, noha erre több tervezet is született. Márpedig a bíróságok költségvetését az OBH elnöke dolgozza ki, s az ő javaslata kerül a költségvetési törvénybe, de ehhez az OBT véleményét ki kell kérnie - ez utóbbi idén elmaradt. Mát 2004 óta nem volt átfogó bérrendezés a bírói karban, miközben - felrúgva a több évtizedes gyakorlatot - 2018 szeptemberében az ügyészek pótlékemelésben részesültek, így átlag 10-20 százalékkal többet keresnek, mint az azonos szinten, azonos szolgálati idővel rendelkező bírák. Az OBT hétfői ülésén azt is megállapította, hogy Handó Tünde a legfőbb ügyésztől, Polt Pétertől a közelmúltban kapott Pro Cooperatione Emlékérmét a sarkalatos törvény szerint szükséges OBT hozzájárulás hiányában fogadta el.

Szerző
Frissítve: 2019.06.27. 06:08

Keresztény menekülttábort segít ki több százmillióval a kormány Etiópiában

Publikálás dátuma
2019.06.26. 21:13
Menekült nők és gyerekek pihennek egy etiópiai menekülttáborban, Burayuban. A kép illusztráció
Fotó: Minasse Wondimu Hailu / 2018 Anadolu Agency
Táborfejlesztésre és szegénykórházra küld 1,1 milliárdot a magyar kormány a kelet-afrikai államba. Ennél jóval nagyobb tőkeinjekciót kaptak a hazai egyházi beruházások.
Nem volt eredmény nélküli, hogy júniusban etióp egyházi méltóságok találkoztak Orbán Viktorral, és hogy azelőtt Azbej Tristan üldözött keresztényügyi államtitkár is elutazott Kelet-Afrikába. A a szerdai Magyar Közlönyből derül ki, hogy a kormány a Hungary Helps-program keretében összesen 1,1 milliárd forintot küld a „a szülőföldjük térségében maradt etiópiai, eritreai, szomáliai, szudáni és dél-szudáni keresztény és más üldözött vallási és nemzetiségi kisebbségekhez tartozó családok” megsegítésére - nyilván azért, hogy a továbbiakban is „szülőföldjük térségében” maradjanak.
A keretből 483 millió forintot szánnak a Mai Aini (Könny és Szomorúság) menekülttábor támogatására – a 2008-ban alapított táborban az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint tavaly októberben közel 18 ezren laktak; a forrás megítélésekor sejthetően az sem volt utolsó szempont, hogy az itt élők Azbej Tristan szerint zömében keresztény vallásúak. Az Orbán-kormány azonban ennél is többet, 644 millió forintot adományoz az addisz-abebai Migbare-Senay szegénykórház támogatására. A forrásokat azon három etióp egyház – az az Etióp Ortodox Tewahido Egyház, az Etióp Katolikus Egyház és a Jézus Helye Etióp Evangéliumi Egyház – kapja és kezeli, melyek vezetői Budapesten egyeztettek a miniszterelnökkel.

A menekültekre kevesebb jutott, mint a templomfelújításra

Szintén a közlönyből tudhatjuk meg, hogy a kormány idén és jövőre is csinos kerettel támogatja a hazai egyházi intézményeket: az Országvédelmi Alapból a két év alatt összesen 5,6 milliárd forintot csatornáznak át, összesen 13 egyházi projektbe. A támogatott beruházások között a legnagyobb tételt, egymilliárd forintot a Kaposvári Székesegyház felújítása jelenti, de azért kapnak 400 milliót a Sarutlan Kármelita Nővérek is, hogy megvásárolhassák és lelkigyakorlatos központtá alakítsák a Baranya megyei Bánusz-tanyát. 
Ha már a közlönyben többször is felmerült hitéletről és kereszténységről van szó, jó szem előtt tartani, hogy 
az Orbán-kabinet kevesebb mint félmilliárdot küldött mint 15 ezer rászoruló menekültnek, és egymilliárdot egy székesegyház – vagyis, egy élettelen épület – renoválására.

Igaz, legalább a rászoruló etiópoknak és menekülteknek legalább jut valami: saját röszkei tranzitzónánkban megesik, hogy enni sem kapnak a menedékjogra váró, legálisan Magyarországra érkező családok. Persze, utóbbiak általában nem is keresztények.
Szerző