2050-re a budapesti repülőtér is megszünteti a szén-dioxid kibocsátást

194 európai reptér, köztük a budapesti is vállalta, hogy 2050-re az üzemeltetése nem jár szén-dioxid kibocsátással.

A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) közleménye szerint a limassoli éves közgyűlésen elfogadott tervezetet 24 európai ország 194 olyan repülőtere írta alá, amelyek tavaly az európai utasforgalom 62,5 százalékát kezelték. Amennyiben minden repülőtér teljesíti vállalását, éves szinten 3,46 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb kerülhet a légkörbe.

A szervezet jelenleg futó karbonsemleges üzemelést ösztönző programjának lényege, hogy a repülőterek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat, a kiengedett károsanyagot pedig kvótavásárlással semlegesítik. Az új rendszerben ugyanakkor már nem lesz semlegesítés, a repülőtereknek legkésőbb 2050-re zéró emissziósnak kell lenniük.

Jelenleg három olyan repülőtér van Európában, amely megfelel ennek a kritériumnak, Lulea, Ronneby és Visby légikikötője már most sem enged a légkörbe szén-dioxidot, de az üzemeltető Swedavia tervei szerint a 26 milliós utasforgalmat bonyolító Stockholm-Arlanda repülőtere is zéró emissziós lehet 2022-re.

Európában eddig Amszterdam-Schipol, Eindhoven és Koppenhága-Kastrup Nemzetközi Repülőterek vállalták, hogy 2030-ig átállnak a zéró emissziós üzemelésre.

A tanács a kezdeményezés mellett azt kérte a légiközlekedési iparág minden résztvevőjétől, hogy kezdjék el lefektetni a szén-dioxid-mentes üzemelés feltételeit, mert csak így érhetőek el a párizsi klímaegyezményben foglalt célok.