Trumpot és Bident támadták az elnökjelölti vitán

A vitát az elemzők hevesebbnek ítélték, mint a szerda estit, jóllehet, jobbára ugyanazok a témák kerültek napirendre.

Az amerikai demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok második csoportjának csütörtök esti vitáján a résztvevők főként Donald Trump elnököt és az egyik elnökjelölt-aspiránst, Joe Bident támadták – írja az MTI.

Csütörtökön este a floridai Miamiban – azt követően, hogy szerdán tíz elnökjelölt-aspiráns vitázott – szintén a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályázó tíz politikus állt a kamerák kereszttüzében a nyilvánosság elé. A vitát ezúttal is az NBC televízió szervezte és munkatársai moderálták.

A csütörtök esti vitán Joe Biden volt alelnök – jelenleg a legnépszerűbb elnökjelölt-aspiráns –, Bernie Sanders vermonti, Kamala Harris kaliforniai, Kirsten Gillibrand New York-i és Michael Bennet coloradói szenátorok, továbbá John Hickenlooper, Colorado volt kormányzója, Pete Buttigieg, az indianai South Bend városka polgármestere, Eric Swalwell kaliforniai képviselő vettek részt. Két, nem politikus elnökjelölt-aspiráns is jelen volt: Marianne Williamson író és Andrew Yang üzletember.

A vitát elemzők hevesebbnek ítélték, mint a szerda estit, jóllehet, jobbára ugyanazok a témák kerültek napirendre: a gazdaság, az egészségbiztosítás átalakítása, az adópolitika, az oktatás és a bevándorlás kérdése. Bernie Sanders szenátor megismételte, hogy az egészségügyi ellátás alapvető emberi jog, ezt mindenki számára biztosítani kell, mégpedig állami forrásokból. Ehhez – ismerte el – adóemelésekre lesz szükség. Michael Bennet úgy vélte, hogy Amerikában veszélybe került, mi több, megrendült a demokrácia, és ő elnökként igyekezne ezt helyreállítani.

Elemzők szerint meglepően sok és éles támadás érte Joe Bident. Bírálták sokszor változó álláspontját az abortusz ügyében, vagy például azokat a néhány héttel ezelőtt tett megjegyzéseit, miszerint évtizedekkel ezelőtt fajgyűlölő törvényhozókkal dolgozott együtt és még nekik is jobb volt a stílusuk, mint a mai politikusoknak.

Harris felhozta azt is, hogy Biden az 1970-es években vezető szerepet vállalt abban a kezdeményezésben, hogy fehér gyermekeket ne vigyenek olyan iskolákba, ahol afroamerikai diákok is tanulnak. Biden egyébként azzal védekezett, hogy szavait rosszul értelmezték, ennek következtében tévesen jellemezték őt is.

Michael Bennet egy adott pillanatban – a műsorvezetők erre utaló kérdése nélkül – arra emlékeztetett, hogy 35 évvel ezelőtt a most 77 éves Biden volt az, aki átvette a stafétabotot az idősebb politikusok nemzedékétől, és most eljött az idő, hogy ezt a stafétabotot továbbadják az ifjabb politikusoknak.

Donald Trump, aki a japán Oszakában tartózkodik a G20-as országcsoport csúcskonferenciáján, figyelemmel kísérte a vitát, és Twitteren kommentálta is. Egyik bejegyzésében azt sérelmezte, hogy az egyik jelölt az illegális migránsoknak is biztosítaná az egészségügyi ellátást.

Korábban, az amerikai Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsainak első vitájának középpontban két kérdés állt: az egészségbiztosítás és a bevándorlás ügye. Az utóbbi kapcsán demonstratív volt, hogy Texas egyik ex-képviselője, Beto O'Rourke – aki kampánya elején rendkívül népszerű volt, de ez szinte hetek alatt megcsappant – beszéde egy részét spanyolul mondta el. Julián Castro, az Obama-kormányzat volt építésügyi és városfejlesztési minisztere pedig nyilván nem véletlenül szólította őt fel, hogy akkor támogassa tervét, miszerint meg kellene szüntetni az illegális bevándorlás büntethetőségét. Erről itt írtunk bővebben.