Teljes az ellenzéki szövetség Újpesten

Publikálás dátuma
2019.07.02. 11:31

Fotó: Momentum
A DK-tól a Jobbikig, hat párt állt be a közös jelölt, Déri Tibor mögé.
Újpesten is aláírták a választási együttműködési megállapodást az ellenzéki pártok, írja az ujpestihirmondo.hu. Hétfőn jelentették be, hogy aláírták azt a megállapodást, mely a következő öt és fél év működési keretét foglalja magában. A bejelentésen valamennyi párt képviseltette magát, és útjára eresztették kampányukat.
“Nincs nyári szünet” – jelentette ki Déri Tibor polgármesterjelölt az Újpesti Hírmondó megkeresésére. Déri szerint másfél éves konstruktív együttműködés eredménye az írásos megállapodás.
Varju László, Újpest országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy változásra van szükség, ehhez viszont Déri Tiborra van szükség, aki a 21. század embere. Trippon Norbert, az MSZP IV. kerületi vezetője szerint most már biztos, hogy bukja a kerületet a Fidesz. Kanász-Nagy Máté, az LMP újpesti politikusa a a Farkaserdő megóvásáról és parkosításról beszélt. Altfatter Adalbert a Párbeszéd nevében azt ígérte, visszakapják a Dunát a helyiek.
Szerző

Döntött a parlament: indulhat az MTA megcsonkítása

Publikálás dátuma
2019.07.02. 11:20

Fotó: Népszava
Az Országgyűlés elfogadta az akadémiai kutatóintézetek leválasztását célzó törvényjavaslatot.
Elfogadta kedden az Országgyűlés kormánypárti többsége Palkovics László innovációs miniszter a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) érintő törvényjavaslatát – annak ellenére is, hogy a magyar tudományos közösség szinte egésze egyértelművé tette korábban: a törvénytervezetet elutasítják, annak elfogadásával nem javul Magyarország tudományos és innovációs teljesítménye – sőt, ennek épp ellenkezője várható. A törvény elfogadását hosszas, és végül eredménytelenül zárult tárgyalássorozat előzte meg az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, ami már indulásakor is komoly aggályokat vetett fel: tavaly júniusban a tudós társaság mindössze 54 percet kapott a javaslat véleményezésére. A kormány terveinek lényege, hogy elveszik az MTA mind a 15, nemzetközi hírű kutatóintézetét, és a tudományos kutatások felett nagyobb kormányzati kontrollt biztosító Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) olvasztják őket. Szeptember elsejétől már az ELKH Titkársága gyakorolja a kutatóhelyek feletti irányítószervi jogosítványokat. Noha az Irányító Testületbe az MTA és az ITM egyenlő számban (6+6 fő) delegál tagokat, a testület elnökét pedig közösen jelölik ki, de a tagokat és az elnököt is Orbán Viktor miniszterelnöknek kell kineveznie. A magyar tudomány jövőjét meghatározó kérdésekben pedig az egyszerű többség döntése kell majd, vagyis a kormánydelegáltak simán megszavazhatnak bármit, a tudósok egyetértése nélkül is.
Mindemellett az „új” kutatóhálózat működéséhez az Akadémia vagyontárgyait, központi adminisztrációjának (a titkársági dolgozók) egy részét, valamint nyertes pályázatait és ösztöndíjait használnák fel – ez lényegében az MTA vagyonának és dolgozóinak kisajátítását jelenti. Mindezt úgy, hogy az elmúlt egy évben a kormányzat semmiféle stratégiával nem állt elő, amely alátámasztaná az intézetek leválasztásának szükségességét. „A fent részletezett kormányzati terveket a magyar tudományos közösség egyértelműen és határozottan elutasította, és az egy éve húzódó bizonytalan helyzetben több kiváló kutató elhagyta az országot” – figyelmeztetett az MTA.

MTA-s pólóban nem engedték be az akadémiai dolgozókat

Az Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) egy csoportja, nagyjából 60 ember a szavazás napjára a Parlamentbe ment, More Than Academy (magyarul: több mint Akadémia) pólóban. Nem akartak rendbontást, de a parlamenti személyzet így nem engedte be őket – írta a hvg.hu. Akinél volt más ruha, át kellett öltöznie, akinél nem volt, kifordított felsőben mehetett tovább. Azt az indoklást is kapták, hogy a „szemléltetést” előre be kell jelenteni, mert az MTA-pólójuk annak minősül. Az ellenzéki képviselők viszont ilyen pólóban ültek benn - az ülésteremben őket megilleti az öltözködés szabadsága.

– Palkovics miniszter beváltja korábbi zsarolását: erővel rabolja el az Akadémia kutatóhálózatát, mert az nem volt hajlandó önként lemondani értékeiről, vagyonáról, és az elmúlt egyéves küzdelemben következetesen képviselte a tudományos szabadság és az akadémiai autonómia eszméjét – közölte az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) a ma délután négy órára, az MTA székháza elé szervezett tiltakozó demonstrációjuk beharangozójában. Mint írták, az MTA megcsonkítása „bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen, és bűn a magyar kultúra ellen”. Az MTA Felügyelő Testülete korábban jelezte: a törvényjavaslat több pontja is alkotmányellenes lehet, annak országgyűlési elfogadása esetén a súlyos aggályokra tekintettel az MTA részéről elengedhetetlen az alkotmányossági vizsgálat lefolytatásának kezdeményezése.

Elsötétült az MTA helyesírási tanácsadó oldala

Semmi más, csak egy fekete képernyő fogadja ma az MTA helyesírási oldalára látogatókat. Az oldalt az Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársai fejlesztik, akik így tiltakoznak az MTA megcsonkítása ellen.

„Ez a magyar tudományosság gyásznapja”

A Demokratikus Koalíció (DK) elutasítja azt a fideszes törvényt, amely feldarabolja a Magyar Tudományos Akadémiát, és percpolitikai érdekek miatt meggyalázza Széchenyi István életművét. A DK ezt elfogadhatatlannak tartja – mondta sajtótájékoztatóján Arató Gergely frakcióvezető. Mint fogalmazott, a tét az, hogy ki felügyelje a magyar tudományt és a hazai kutatásokat támogató uniós forrásokat. Szerinte a mai nap a magyar tudományosság és Magyarország gyásznapja. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője szerint a hatalom elvesztésétől fél a Fidesz; a kormányban attól tartanak, a tudósok kutatásaikkal lerántják a leplet a Fidesz „alternatív valóságáról”. A Magyar Liberális Párt szerint Fidesz-kormány egyre barbárabb módszerekkel igyekszik beleszólni a kultúra és a tudomány szabadságába. 

Szerző
Frissítve: 2019.07.02. 14:30

A következő ombudsman a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese lesz

Publikálás dátuma
2019.07.02. 11:02

Fotó: Kovács Attila / MTI
Kozma Ákost kétharmaddal megválasztotta a parlament kedden, és a plénum előtt egyből le is tette az esküt.
Az alapvető jogok biztosává választotta Kozma Ákost kedden az Országgyűlés a parlamenti képviselők kétharmadának támogatásával, hat évre, titkos szavazással. A képviselők 137 igen, 39 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett választották meg a jelöltet, aki szeptember 26-tól tölti be posztját.
"Le kell venni a nyakkendőt és le kell hajolni az emberekhez"

- hangoztatta bizottsági meghallgatásán Kozma még jelöltként, kiemelve: mindenki ombudsmanja szeretne lenni. Megválasztása esetén elsőbbséget adna a gyermekjogok, a klímavédelem és a biológiai sokféleség, avagy az ember okozta kihalási hullám ügyének. Elmondta, hogy a Független Rendészeti Panasztestület - amelynek 2010 óta elnökhelyettese - évi 300-500, alapjogsértéssel kapcsolatos ügyet vizsgál, ami "ombudsmani jellegű" tevékenységnek tekinthető. Ebben pedig ő csaknem tízéves gyakorlatot szerzett, ezért merte elvállalni a jelölést. A leendő alapjogi biztos arról is beszélt, hogy a teljes nyitottság híve, közös munkára hívja a sajtó képviselőit, és ehhez meg fogja teremteni a szükséges szervezeti kereteket.
Kozmát, aki 2010 óta a Független Rendészeti Panasztestület elnökhelyettese, Áder János köztársasági elnök javasolta a tisztségre. Meghallgatásán ellenzéki képviselők szóvá tették, hogy nemzetközi dokumentumok szerint az ombudsmant nyílt eljárásban, civilekkel konzultálva kell jelölni. Kozma Ákos az államfői jelölése módját nem kívánta kommentálni, csak annyit mondott, hogy az törvényes volt. Az új ombudsman kedden esküt tett az Országgyűlés előtt.
Kozma Ákos 1997-ben tett jogászi szakvizsgát, az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, a Pénzügyminisztériumban és a Belügyminisztériumban, 1996 és 2013 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktatott alkotmányjogot és európai uniós ismereteket. Az alapvető jogok biztosának tisztségét 2013 szeptembere óta Székely László, az ELTE jogi kara polgári jogi tanszékének tanára tölti be. Mandátuma szeptemberben jár le.

A közigazgatási bíróságokról is dönteni fognak

A képviselők tíz előterjesztésről is döntenek kedden. Elfogadhatják például az úgynevezett lex Czeglédy törvénymódosítást, amely kimondja: a mentelmi jog nem illeti meg azokat a képviselőjelölteket, akik ellen büntetőeljárás van folyamatban, kényszerintézkedés hatálya alatt állnak, illetve a vádemelés még a jelöltté válás előtt megtörtént. Szavaznak továbbá a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépésének elhalasztásáról, a kormány köznevelési törvénycsomagjáról - amiről elhalasztották a döntést - , a jövő évi költségvetés megalapozásáról, valamint az Amerikai Egyesült Államok fegyveres erői magyarországi állomásozásának engedélyezéséről. A határozathozatalok után a trafiktörvény felülvizsgálatáról tartanak általános vitát a fideszes Lázár János dohányzásügyi miniszterelnöki biztos kezdeményezésére.

Frissítve: 2019.07.02. 11:03