Mindig is támadták, de eddig túlélt az MTA

Publikálás dátuma
2019.07.03. 07:30
Cholnoky Jenő földrajztudós előadása 1925-ben az MTA felolvasótermében
Fotó: FORTEPAN ADOMÁNYOZÓ CHOLNOKY TAMÁS
Az Akadémiát gyakorlatilag a kezdetektől sokszor érte az a vád – amely ami most a kutatóhálózat elcsatolásánál is gyakran felvetődött –, hogy tagjai, akiknek jelentős része valóban közéleti szereplő is volt, politizálnak.
Széchenyi István 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ülésén jelentette be, hogy egy évi jövedelmét egy magyar tudományos szervezet megalakítására áldozza. Nagyvonalú és meglepetésszerű felajánlása mellé sokan felsorakoztak a nemesség köréből, az adományoknak köszönhetően 1827. november 30-án kezdte meg a munkáját a Magyar Tudós Társaság, amelynek első jelentős eredménye a magyar helyesírás egységesítése, a nyelvtani szabályok rögzítése volt. A társaság 1840-ben vette fel a Magyar tudományos Akadémia nevet. Az Akadémiát gyakorlatilag a kezdetektől sokszor érte az a vád – amely ami most a kutatóhálózat elcsatolásánál is gyakran felvetődött –, hogy tagjai, akiknek jelentős része valóban közéleti szereplő is volt, politizálnak. Az 1848-49-es forradalom leverése utáni időszakban az MTA autonómiáját és mozgásterét jelentősen csorbították, de a szoros felügyelet ellenére a kiegyezésig mégis képes volt anyagilag megerősödni, és egyre nagyobb hangsúly jutott az alkalmazott- és természettudományokra továbbá a külföldi tudományos eredmények meghonosítására. A kiegyezés utáni stabil, viszonylag békés időszaknak a Tanácsköztársaság vetett véget, amelynek vezetése gyanakvással viseltetett a konzervatív, nemzeti MTA iránt, ezért egy 1919. április 14-ei rendeletben egyszerűen felfüggesztette működését. Ez viszont a proletárdiktatúra bukása miatt végül nem történt meg. A világháborúk évtizedeiben az MTA-t főleg az anyagi bizonytalanság és belső viták feszítették a reformokat sürgető, főleg természettudományokat művelő tudósok és a megmerevedett XIX. századi struktúra képviselői között, de az Akadémia még ebből is jól jött ki. 1946-ban az elnökké választott Kodály Zoltán mellé Szent-Györgyi Albertet helyezték másodelnökként, ekkortól a természettudományok egyensúlyba kerültek a humán tudományokkal. A Magyar Kommunista Párt viszont paranoiásan félt az MTA-tól, ami szerintük a „reakció fellegvára” volt, ezért a finanszírozás drasztikus csökkentésével fenyegette a tudósokat. Nem sokkal később a megszüntetésének lehetősége is felvetődött. 1948-ban megalapították a Magyar Tudományos Tanácsot, amelynek célja valójában az Akadémia elsorvasztása, a tudományos kutatások tervszerű irányítása és a szovjet programokba való bekapcsolása volt. Az MTA-t ekkor a szovjetek mentették meg – Moszkvában közölték az MTT-t vezető Gerő Ernővel, hogy hallani sem akarnak a megszüntetésről. A megmaradás ára a politikai tisztogatás volt, több akadémikusnak koncepciós perben született ítélet miatt szűnt meg a tagsága, sokan külföldre távoztak, másokat egyszerűen kizártak. Ekkortól az Akadémia szovjet típusú működésre állt át, feladata lett sok más mellett a tudomány tervszerű irányítása. Az ideológiai okokból kizárt tagokat 1989-ben rehabilitálták. Az MTA kutatóhálózata az elmúlt 70 évben folyamatosan bővült, az ott dolgozó több ezer kutató a rendszerváltás előtti évtizedekben is viszonylag szabadon dolgozhatott.
Szerző
Témák
MTA

Zsidózó Horthy-hívő írja át a Nemzeti Alaptantervet, hogy az a kormánynak is tessen végre

Publikálás dátuma
2019.07.03. 07:24
A kép illusztráció
Fotó: Népszava
A Nyugatot kis zsidó lapocskának tituláló Takaró Mihály felel a NAT hazafias szellemééért.
Takaró Mihály irodalomtörténész felel azért, hogy a 2020-ban bevezetendő Nemzeti alaptanterv humán műveltségterületeket érintő részeiben jobban tükröződjön a hazafias szemlélet – írja a hvg.hu. Takaróról köztudott, hogy zseninek tartja az antiszemitizmusáról ismert Nyírő Józsefet és a Tormay Cécile-t, megkérdőjelezi Kertész Imre magyarságát, Spiró Györgyöt pedig embernek is nehezen nevezné. A kormány számára bizonyára üdvös ez a szakmai-morális hozzáállás, hiszen a hírportál információ szerint ő vezeti azt a munkacsoportot, amelynek feladata, hogy a tavaly szeptemberben elkészült, de rögtön átdolgozásra ítélt új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében a kormánypártok ízlésének megfelelően írja át "a humán műveltségterületeket – főként a magyar irodalmat és történelmet – érintő részeket.
Emlékezetes: a Csépe Valéria vezetésével kidolgozott NAT-tervezetről már a bemutatása előtt azt mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy "ez így ebben a formában biztosan nem lép életbe", később pedig kiderült, hogy a kormánynak az a legfőbb baja az anyaggal, hogy
„nem elég keresztény, nem elég hazafias, nem elég nemzeti. Összességében: túl független.”

A jelenleg hatályos, 2013-ban életbe lépett nemzeti alaptantervbe annak idején egyébként éppen Takaró nyomására került be Wass Albert és Nyírő József, valamint a műveikben a zsidók ellen uszító Szabó Dezső, és Sinka István is, ami ellen zsidó szervezetek és a Magyartanárok Egyesületének tagjai is élesen tiltakoztak annak idején.  
A Horthyért rajongó, korábban a Trianoni szemlét is szerkesztő Takaró akkoriban az Oktatási Hivatal külső munkatársa volt, az irodalomtörténésznek a hvg.hu információi szerint ma viszont nem egy háttérintézménnyel, hanem közvetlen az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) van szerződése: a 2019 január elsejétől augusztus 31-ig szóló megbízás tárgya hivatalosan „bizalmi jellegű szakértői feladatok, minisztériumi háttéranyagok szakértése, összefoglalók ellenőrzése, lektorálása, segédanyagok készítése”. Az azonban nem derül ki az amúgy a kormany.hu-n is fellelhető szerződéslistából, hogy az iménti leírásba a NAT-tal kapcsolatos teendői is beletartoznak-e, csak annyi, hogy a munkáért Takaró havi 1,123 millió forintot kap.

Pontosítás

A hvg.hu cikkének megjelenése után az Emmi sajtóosztálya – amelyet június 4-e óta írásban kétszer, szóban pedig legalább hatszor keresett meg a lap, hogy pontosan kinek és milyen munkát végez a tárca szerződéslistájában szereplő Takaró Mihály – helyreigazítási kérelmet juttatott el a hvg.hu szerkesztőségéhez, amelyben azt állítja: a cikkben megjelölt Takaró Mihálynak a minisztériummal nincs semmilyen hatályos szerződése. Császár Attila, a tárca sajtófőnöke arra ugyanakkor továbbra sem válaszolt, hogy akkor miért van Takaró Mihály neve a szerződéslistában, és arra sem, hogy miért nem válaszoltak közel egy hónapig a megbízásával kapcsolatban feltett kérdéseinkre. (Takaró Mihályt ugyancsak kereste a lap, de ő sem válaszolt.) Szerda délután így nem is az Emmiből, hanem külső forrásból hívták fel rá a hvg.hu figyelmét, hogy a szerződéslistájában olvasható Takaró Mihály Károly nem a Horthy-rajongó irodalomtörténész, hanem egy harmadik utónevet is viselő Takaró Mihály Károly nevű teológus lehet. A tévedésért elnézést kér a hvg.hu, ugyanakkor mentségére szóljon, hogy egy nem túl gyakori névről van szó, miközben kollégájának több, egymástól független forrásból származó értesülései voltak az irodalomtörténész Takaró Mihály megbízásáról, akinek ráadásul a megbízása időtartama is egybeesik a NAT átdolgozásával. Utóbbit – vagyis a Horthyért és antiszemita írókért rajongó Takaró Mihály részvételét a folyamatban – az Emmi egyébként nem is cáfolta, csupán azt, hogy az irodalomtörténésznek nincs szerződése a tárcával. Vagyis Takarót eszerint nem közvetlenül az Emmi, hanem egy másik állami szerv bízta meg a feladattal.

Szerző
Frissítve: 2019.07.03. 20:45

Visszaüt, hogy a közműveken spórolnak

Publikálás dátuma
2019.07.03. 06:45

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Vitatják a lapunk által megkérdezett vízügyi szakemberek a Miskolci Vízmű Kft. (MIVÍZ) magyarázatát, amely szerint a szélsőséges időjárás, a több villámárvíz és a hőség okozta a városban a hétvégi nagy csőtöréseket.
Sajtóhírek szerint 11 csőtörés történt, s emiatt ezrek maradhattak víz nélkül Miskolcon. A 160 ezres város vízellátásért felelős önkormányzati cég szerint viszont csak három helyen volt csőtörés szombaton. A szakértők arra emlékeztettek, hogy a vízhálózat országszerte drámaian elöregedett, felújításra a szükséges pénz töredéke jut, a jelek szerint ez így lehet Miskolcon is, emiatt törhettek el itt is csövek. Miskolcon ugyanis azt követően roppant meg az egyik vezeték, hogy a hálózat egyik részét felújították és visszakapcsolták a rendszerbe. A visszakapcsoláskor átmenetileg jelentős nyomáskülönbségek jelentkeznek a hálózaton, s vélhetően ez repesztette meg az egyik, immár cserére szoruló vezetéket, mondták a kérdésünkre névtelenül válaszoló „vizesek”. A szakemberek véleményével szembesítettük a MIVÍZ ügyvezetőjét, Bíró Vencelt. A cégvezető továbbra is az időjárási szélsőségeke hivatkozott ám ő sem zárta ki, hogy a csőtörések a hálózat állapotával magyarázhatók. Mindamellett Bíró Vencel a miskolci vízhálózat állapotát megfelelőnek minősítette, s kijelentette, hogy tervszerűen végzik a felújításokat. Hogy ez mit jelent, vagyis évente a hálózat hány százalékát újítják fel, s mennyi pénzt költ a cég és a város ezekre a beruházásokra, azt nem árulta el az ügyvezető. Bíró Vencel hozzátette, hogy nem érti, a sajtó miért fújta fel a hétvégi csőtörések hírét, az ügyvezető most is ragaszkodott ahhoz, hogy mindössze 3 helyen volt csőtörés, és ez még kezelhető gond. Hogy akkor milyen forrásból származik a 11 csőtörés híre, azt Bíró elképzelni sem tudja. Amiképp azt sem, hogy a lapok miért írták azt, ezrek maradtak víz nélkül szombaton, amikor szerinte legfeljebb ötszázan. Bazin Levente, miskolci önkormányzat szocialista képviselője viszont ragaszkodik ahhoz, hogy háromnál több volt a csőtörések száma a borsodi megyeszékhelyen. Bazin családját is sújtotta a vízkimaradás, ezért a férfi felhívta a MIVÍZ ügyeletét szombaton, s ott azt a választ kapta, hogy legyen türelmes, mert 11 helyen van csőtörés a városban. Hanyecz Máté, egyetemi hallgató családjának lakása is víz nélkül maradt szombaton 12 órától. Az ő utcájukban lajtkocsi biztosította a vizet, s amikor kérdezték a jármű vezetőjétől, hogy mikor áll helyre a szolgáltatás, akkor az volt válasz, hogy eltart egy ideig, mert 11 helyen van törés, és nincs elég ember a munkára. Hanyeczék utcájában vasárnap reggel fogtak a hibaelhárításhoz, és délutánra – vagyis a csőtörés után 25 órával – lett újra vezetékes víz a lakásokban. Az egyetemista azt is hihetetlennek tartja, hogy mindössze félezer embert érintettek volna a csőtörések, mivel csak az ő utcájukban ennyien maradtak víz nélkül.
Témák
Miskolc