Weber: Orbán és Macron tette tönkre a csúcsjelöltség intézményét

Publikálás dátuma
2019.07.02. 20:47

Fotó: SVEN HOPPE / AFP
„Itt kezdődött az utazásom tavaly szeptemberben, és itt ér véget”– mondta a bajor politikus.
Az Európai Néppárt csúcsjelöltje, Manfred Weber szóvivőjén keresztül jelentette be, hogy nem folytatja a küzdelmet azért a tisztségért, amelyre a pártcsaládja tavaly kiválasztotta. „Itt kezdődött az utazásom tavaly szeptemberben, és itt ér véget”– nyilatkozta az Index cikke szerint a politikus Strasbourgban. A Politico úgy tudja, hogy Weber a Néppárt frakcióülésén Emmanuel Macront és Orbán Viktort okolta azért, hogy egy alkalom után megbukott a csúcsjelöltség intézménye. Az Európai Tanács kedd este Brüsszelben megnevezte a jelöltjét, Ursula von der Leyen-t az Európai Bizottság élére. Ez azt jelenti, hogy az EU-s országok vezetői nem az európai parlamenti pártok által javasolt emberek közül választottak valakit erre a tisztségre, vagyis megdőlt a csúcsjelölti rendszer. Öt évvel ezelőtt állítottak először hivatalos jelölteket a pártcsaládok, akkor sikerült közülük választani, így lett Jean-Claude Juncker a bizottság elnöke. Von der Leyent az EP-nek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy európai bizottsági elnök legyen belőle. Az EP innentől fogva több lehetősége van:
  • hogy ragaszkodnak a csúcsjelöltekhez, ebben az esetben már csak Frans Timmermans vagy Margrethe Vestager jöhet szóba.
  • vagy, hogy ők is elengedik a csúcsjelöltség intézményét erre a körre. Ettől azonban még nem von der Leyen személyét jóváhagyniuk.
Ha az EP leszavazza a vezetők jelöltjét, akkor egy hónapon belül új jelöltet kell állítania az állam- és kormányfőknek.
Szerző
Témák
Manfred Weber
Frissítve: 2019.07.02. 21:03

Ursula von der Leyent jelölték az Európai Bizottság élére

Publikálás dátuma
2019.07.02. 19:38
Ursula von der Leyen
Fotó: PATRIK STOLLARZ / AFP
Ursula von der Leyen irányítja az Európai Bizottság munkáját. Másodízben kerül német politikus a testület élére. Még az EP szavazása van hátra.
Rendkívül hosszúra nyúlt tárgyalásokon született meg a megállapodás az EU legfontosabb intézményeinek leendő vezetőiről. A tagállamok állam- és kormányfői három napig alkudoztak, ki legyen az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Központi Bank elnöke. Döntöttek arról is, hogy ki töltse be az EU külügyi főképviselőjének a posztját. Végül mindenki beadta a derekát, így a kialkudott kompromisszum értelmében az Európai Bizottságot a német néppárti Ursula von der Leyen, jelenlegi honvédelmi miniszter vezetné, az állam- és kormányfői testületet, az Európai Tanácsot a belga liberális ügyvezető kormányfő, Charles Michel. Az EU külügyi főképviselői posztját a spanyol Josep Borrell EP-képviselőnek ajánlanák fel, míg az Európai Központi Bank elnöki székét a francia néppárti Christine Lagarde foglalhatná el. Az uniós vezetők nem dönthetnek arról, hogy ki legyen az Európai Parlament elnöke, de hírek szerint azt felváltva irányítaná a bolgár szocialista Szergej Sztanisev EP-képviselő, illetve a német néppárti frakcióvezető, Manfred Weber. A parlamenti jelöltállítás határideje kedd este 10 óra volt. Úgy tudni, hogy a korábban vezető pozíciókra esélyesnek tartott Frans Timmermans és a dán liberális Margrethe Vestager az Európai Bizottság alelnöki posztjával vigasztalódhatna… A huszonnyolcas körben tartott eszmecsere kedd délután öt órás késéssel kezdődött, mert a résztvevők addig két- és többoldalú megbeszéléseket tartottak. Konzultáltak a Visegrádi Négyek, és szokás szerint Angela Merkel német kancellár is tárgyalt Emmanuel Macron francia államfővel. Mire a csúcs az estebédre összeült, kirajzolódott a legfrissebb kompromisszum. A javaslatcsomagot hírek szerint a német-francia tandem dolgozta ki, miután világossá vált, hogy egyetlen, eddig előterjesztett politikus sem élvezné az EU28-ak minősített többségének a támogatását. Az Európai Bizottság elnöki posztjára korábban javasolt holland szocialista Frans Timmermans hosszú csatában vérzett el. Az utolsó döfést valószínűleg az adta meg neki, hogy az Európai Parlament néppárti frakciója hétfő esti ülésén egyöntetűen elfogadhatatlannak ítélte a jelölését. Kedd reggelre világossá vált, hogy Donald Tusknak, az ülést vezető elnöknek egy teljesen új, az eddigieknél kiegyensúlyozottabb javaslatcsomaggal kell előállnia. A friss előterjesztésben a nagy európai pártcsaládok éppúgy képviseltetik magukat, mint a kelet-európai régió, és két pozíció jut a szebbik nem képviselőinek. Az alku eredményeként az Európai Néppárt (EPP) megőrizné a bizottság elnöki székét. Az eredmény még a visegrádi országok várakozásait is kielégítette. A tagállami vezetők által többé-kevésbé elfogadhatónak ítélt kompromisszum akkor kapta az első sebet, amikor megkezdődtek róla az egyeztetések a Strasbourgban ülésező Európai Parlament politikai csoportjaival. Az EP-nek kell jóváhagynia a bizottsági elnököt, a parlament első emberét pedig a képviselők választják meg, de személye a javaslatcsomag része. A szocialistáknak és a zöldpártiaknak egyáltalán nem tetszett a csúcson tető alá hozott alku, mert nem valamely pártcsalád vezető jelöltjét – úgynevezett Spitzenkandidatját – javasolta Jean-Claude Juncker utódjának. A baloldali pártcsalád elégedetlen volt azzal is, hogy a bizottsági elnöki tisztség helyett be kellene érnie az EP félidős elnökségével és a külügyi főképviselő pozíciójával. Egyedül a spanyol szocialisták lobbiztak a csomag mellett, valószínűleg „főnökük”, Pedro Sánchez utasítására. Estefelé váratlan akadályt gördítettek a megegyezés útjába a német szociáldemokraták is, akik szerint Ursula von der Leyen a kormány leggyengébb minisztere volt. Osztották a véleményt a zöldpárti német EP-képviselők is, egyikük, Reinhard Bütikofer a Twitteren ismertette a véleményét: “Ursula von der Leyen mint bizottsági elnök? Nagyon jó megoldás. A hadseregnek”. Az Európai Néppárt kedd esti frakcióülésén Manfred Weber elköszönt a pártcsalád vezető jelöltségétől. „Macron és Orbán megölte a Spitzenkandidat rendszert”, közölte. A bajor keresztényszocialista politikus azt is hozzátette, hogy az EPP frakció vezetője marad.
Frissítve: 2019.07.02. 20:27

Mégsem volt szarinnal fertőzött a Facebook épületében talált gyanús csomag

Publikálás dátuma
2019.07.02. 18:22
Képünk illusztráció!
Fotó: LIONEL BONAVENTURE / AFP
A helyi tűzoltóság vizsgálata alapján senkinek nincsenek mérgezési tünetei.
Mégsem volt szarinnal fertőzött a Facebook kaliforniai központjában hétfőn talált gyanús csomag - jelentette be közleményben kedden a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). Közleményében az FBI kiemelte, hogy 
„a kérdéses csomag mélyreható vizsgálatnak lett alávetve, és megállapítást nyert, hogy nem veszélyes”.

Hétfőn a kaliforniai Menlo Park városkában lévő Facebook-központ postázójába érkezett csomagok egyikét gyanúsnak találták, és miután a tűzoltóságtól kihívott szakemberek megvizsgálták, bejelentették, hogy veszélyes idegméreggel, szarinnal fertőzött. A postázók négy helyiségét - amelyek a Facebook-központtól különálló épületben kaptak helyet - rövid időre kiürítették, lezárták, és megvizsgálták azokat a személyeket is, akik valamilyen módon kapcsolatba kerültek a csomaggal. A helyi tűzoltóság vezetője, Jon Johnson már hétfőn bejelentette: „senkinek nincsenek mérgezési tünetei”. Az FBI hétfőn azonnal megindította a vizsgálatot.
A szarin egyébként egy vegyi fegyverként alkalmazott színtelen, szagtalan gáz, amely halált is okozhat.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) szerint azonban kisebb mértékű fertőzésből károsodás nélkül felépülnek a betegek.
Szerző
Témák
Facebook