Ha ön is akarja, most ellenőrizhetik a politikusok vagyonbevallásait

Publikálás dátuma
2019.07.03. 07:51

Fotó: JULIEN WARNAND / AFP
Hiába dobta vissza korábban a Nemzeti Választási Bizottság, érvényes a vagyonnyilatkozatokról szóló kezdeményezés.
Ha az emberek tényleg ezt szeretnék, akkor most lehet ellenőrizni, mekkorát blöffölnek a politikusok a vagyonnyilatkozataikban: hitelesítette ugyanis a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) azt a népszavazási kezdeményezést, aminek célja, hogy rendszeresen vessék össze a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatokat a hatósági nyilvántartásokkal – értesült a 444.hu.
A kérdést Kassai Dániel volt LMP-s politikus, XVIII. kerület önkormányzati képviselő nyújtotta be, és úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés írja elő a törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek vagyonnyilatkozataiban foglaltak helytállóságának rendszeres, kötelező, a hatósági nyilvántartásokban foglalt adatokkal való összevetéssel történő vizsgálatát?” Az indítvány már csak a miniszterelnök vagyonosodása miatt is érdekes lehet: a híresen keveset megtakarító Orbán Viktor  2018-bab több mint egymillió forintot adományozott a Fidesznek, miközben saját bevallása szerint  993 ezer forintot tett félre - ráadásul, állítólag maga fizeti azt is, ha az OTP magánrepülőjével utazik. 
Mivel a kérdés megfelelt a törvényi előírásoknak, az NVB 9:2 arányban hitelesítette a kezdeményezést. A kérdés hitelesítésének megtagadása ellen szavazott Szalay Tamás, a testület választott tagja és Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja. A felvetés nem először szerepelt az NVB előtt: 2017-ben egy magánszemély már benyújtotta, de az NVB akkor nem hitelesítette a kérdést, részben arra hivatkozva, hogy nem felel meg az egyértelműség követelményének, így például nem egyértelmű, milyen fajtájú hatósági nyilvántartásokkal kellene összevetni a vagyonnyilatkozatokat. Az NVB arra is hivatkozott akkor, hogy a kérdés olyan széles társadalmi körre írná elő az ellenőrzést, amely a választópolgárok számára a kérdés megfogalmazásából nem egyértelmű. A Kúria azonban megváltoztatta az NVB határozatát és hitelesítette a kérdést. Megkezdődött az aláírásgyűjtés is, a kezdeményező azonban a rendelkezésére álló időben összesen csak 18 aláírást gyűjtött össze.  Kassai Dániel a hitelesítetten kívül még három kérdést nyújtott be, de ezek egyikét sem hitelesítette az NVB, volt, amelyet azért, mert az alaptörvény módosítását igényelte volna, volt olyan kérdés, amely nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozott, és volt, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi kérdést érintett a kezdeményezés, amelyről viszont nem lehet népszavazást tartani. 
• az egyik kérdés a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatának nyilvánosságára vonatkozott, • egy másik pedig arra, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzést Magyarország miniszterelnöke esetében is el kelljen végezni.  • Kassai népszavazási kezdeményezést nyújtott be azért is, hogy ne épüljön atlétikai stadion a Csepel-sziget csúcsán.
Szerző

Mindig is támadták, de eddig túlélt az MTA

Publikálás dátuma
2019.07.03. 07:30
Cholnoky Jenő földrajztudós előadása 1925-ben az MTA felolvasótermében
Fotó: FORTEPAN ADOMÁNYOZÓ CHOLNOKY TAMÁS
Az Akadémiát gyakorlatilag a kezdetektől sokszor érte az a vád – amely ami most a kutatóhálózat elcsatolásánál is gyakran felvetődött –, hogy tagjai, akiknek jelentős része valóban közéleti szereplő is volt, politizálnak.
Széchenyi István 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlés alsótáblájának ülésén jelentette be, hogy egy évi jövedelmét egy magyar tudományos szervezet megalakítására áldozza. Nagyvonalú és meglepetésszerű felajánlása mellé sokan felsorakoztak a nemesség köréből, az adományoknak köszönhetően 1827. november 30-án kezdte meg a munkáját a Magyar Tudós Társaság, amelynek első jelentős eredménye a magyar helyesírás egységesítése, a nyelvtani szabályok rögzítése volt. A társaság 1840-ben vette fel a Magyar tudományos Akadémia nevet. Az Akadémiát gyakorlatilag a kezdetektől sokszor érte az a vád – amely ami most a kutatóhálózat elcsatolásánál is gyakran felvetődött –, hogy tagjai, akiknek jelentős része valóban közéleti szereplő is volt, politizálnak. Az 1848-49-es forradalom leverése utáni időszakban az MTA autonómiáját és mozgásterét jelentősen csorbították, de a szoros felügyelet ellenére a kiegyezésig mégis képes volt anyagilag megerősödni, és egyre nagyobb hangsúly jutott az alkalmazott- és természettudományokra továbbá a külföldi tudományos eredmények meghonosítására. A kiegyezés utáni stabil, viszonylag békés időszaknak a Tanácsköztársaság vetett véget, amelynek vezetése gyanakvással viseltetett a konzervatív, nemzeti MTA iránt, ezért egy 1919. április 14-ei rendeletben egyszerűen felfüggesztette működését. Ez viszont a proletárdiktatúra bukása miatt végül nem történt meg. A világháborúk évtizedeiben az MTA-t főleg az anyagi bizonytalanság és belső viták feszítették a reformokat sürgető, főleg természettudományokat művelő tudósok és a megmerevedett XIX. századi struktúra képviselői között, de az Akadémia még ebből is jól jött ki. 1946-ban az elnökké választott Kodály Zoltán mellé Szent-Györgyi Albertet helyezték másodelnökként, ekkortól a természettudományok egyensúlyba kerültek a humán tudományokkal. A Magyar Kommunista Párt viszont paranoiásan félt az MTA-tól, ami szerintük a „reakció fellegvára” volt, ezért a finanszírozás drasztikus csökkentésével fenyegette a tudósokat. Nem sokkal később a megszüntetésének lehetősége is felvetődött. 1948-ban megalapították a Magyar Tudományos Tanácsot, amelynek célja valójában az Akadémia elsorvasztása, a tudományos kutatások tervszerű irányítása és a szovjet programokba való bekapcsolása volt. Az MTA-t ekkor a szovjetek mentették meg – Moszkvában közölték az MTT-t vezető Gerő Ernővel, hogy hallani sem akarnak a megszüntetésről. A megmaradás ára a politikai tisztogatás volt, több akadémikusnak koncepciós perben született ítélet miatt szűnt meg a tagsága, sokan külföldre távoztak, másokat egyszerűen kizártak. Ekkortól az Akadémia szovjet típusú működésre állt át, feladata lett sok más mellett a tudomány tervszerű irányítása. Az ideológiai okokból kizárt tagokat 1989-ben rehabilitálták. Az MTA kutatóhálózata az elmúlt 70 évben folyamatosan bővült, az ott dolgozó több ezer kutató a rendszerváltás előtti évtizedekben is viszonylag szabadon dolgozhatott.
Szerző
Témák
MTA

Zsidózó Horthy-hívő írja át a Nemzeti Alaptantervet, hogy az a kormánynak is tessen végre

Publikálás dátuma
2019.07.03. 07:24
A kép illusztráció
Fotó: Népszava
A Nyugatot kis zsidó lapocskának tituláló Takaró Mihály felel a NAT hazafias szellemééért.
Takaró Mihály irodalomtörténész felel azért, hogy a 2020-ban bevezetendő Nemzeti alaptanterv humán műveltségterületeket érintő részeiben jobban tükröződjön a hazafias szemlélet – írja a hvg.hu. Takaróról köztudott, hogy zseninek tartja az antiszemitizmusáról ismert Nyírő Józsefet és a Tormay Cécile-t, megkérdőjelezi Kertész Imre magyarságát, Spiró Györgyöt pedig embernek is nehezen nevezné. A kormány számára bizonyára üdvös ez a szakmai-morális hozzáállás, hiszen a hírportál információ szerint ő vezeti azt a munkacsoportot, amelynek feladata, hogy a tavaly szeptemberben elkészült, de rögtön átdolgozásra ítélt új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében a kormánypártok ízlésének megfelelően írja át "a humán műveltségterületeket – főként a magyar irodalmat és történelmet – érintő részeket.
Emlékezetes: a Csépe Valéria vezetésével kidolgozott NAT-tervezetről már a bemutatása előtt azt mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy "ez így ebben a formában biztosan nem lép életbe", később pedig kiderült, hogy a kormánynak az a legfőbb baja az anyaggal, hogy
„nem elég keresztény, nem elég hazafias, nem elég nemzeti. Összességében: túl független.”

A jelenleg hatályos, 2013-ban életbe lépett nemzeti alaptantervbe annak idején egyébként éppen Takaró nyomására került be Wass Albert és Nyírő József, valamint a műveikben a zsidók ellen uszító Szabó Dezső, és Sinka István is, ami ellen zsidó szervezetek és a Magyartanárok Egyesületének tagjai is élesen tiltakoztak annak idején.  
A Horthyért rajongó, korábban a Trianoni szemlét is szerkesztő Takaró akkoriban az Oktatási Hivatal külső munkatársa volt, az irodalomtörténésznek a hvg.hu információi szerint ma viszont nem egy háttérintézménnyel, hanem közvetlen az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) van szerződése: a 2019 január elsejétől augusztus 31-ig szóló megbízás tárgya hivatalosan „bizalmi jellegű szakértői feladatok, minisztériumi háttéranyagok szakértése, összefoglalók ellenőrzése, lektorálása, segédanyagok készítése”. Az azonban nem derül ki az amúgy a kormany.hu-n is fellelhető szerződéslistából, hogy az iménti leírásba a NAT-tal kapcsolatos teendői is beletartoznak-e, csak annyi, hogy a munkáért Takaró havi 1,123 millió forintot kap.

Pontosítás

A hvg.hu cikkének megjelenése után az Emmi sajtóosztálya – amelyet június 4-e óta írásban kétszer, szóban pedig legalább hatszor keresett meg a lap, hogy pontosan kinek és milyen munkát végez a tárca szerződéslistájában szereplő Takaró Mihály – helyreigazítási kérelmet juttatott el a hvg.hu szerkesztőségéhez, amelyben azt állítja: a cikkben megjelölt Takaró Mihálynak a minisztériummal nincs semmilyen hatályos szerződése. Császár Attila, a tárca sajtófőnöke arra ugyanakkor továbbra sem válaszolt, hogy akkor miért van Takaró Mihály neve a szerződéslistában, és arra sem, hogy miért nem válaszoltak közel egy hónapig a megbízásával kapcsolatban feltett kérdéseinkre. (Takaró Mihályt ugyancsak kereste a lap, de ő sem válaszolt.) Szerda délután így nem is az Emmiből, hanem külső forrásból hívták fel rá a hvg.hu figyelmét, hogy a szerződéslistájában olvasható Takaró Mihály Károly nem a Horthy-rajongó irodalomtörténész, hanem egy harmadik utónevet is viselő Takaró Mihály Károly nevű teológus lehet. A tévedésért elnézést kér a hvg.hu, ugyanakkor mentségére szóljon, hogy egy nem túl gyakori névről van szó, miközben kollégájának több, egymástól független forrásból származó értesülései voltak az irodalomtörténész Takaró Mihály megbízásáról, akinek ráadásul a megbízása időtartama is egybeesik a NAT átdolgozásával. Utóbbit – vagyis a Horthyért és antiszemita írókért rajongó Takaró Mihály részvételét a folyamatban – az Emmi egyébként nem is cáfolta, csupán azt, hogy az irodalomtörténésznek nincs szerződése a tárcával. Vagyis Takarót eszerint nem közvetlenül az Emmi, hanem egy másik állami szerv bízta meg a feladattal.

Szerző
Frissítve: 2019.07.03. 20:45