Munkahelyteremtéssel kampányol a klímakatasztrófa megfékezéséért az Európai Bizottság

Publikálás dátuma
2019.07.04. 15:42

Fotó: Monty Rakusen / AFP/Cultura Creative
Át kell térni a klíma-, illetve szén-dioxid-semleges gazdaságra, amely növelni fogja a betöltendő munkahelyek számát, és hatással lesz a munkaerőpiac egész szerkezetére.
Az éghajlatváltozás megfelelő kezelése, a klímasemleges gazdaságra történő átállás segít megőrizni az Európai Unió (EU) versenyképességét és fenntartani a gazdasági növekedést, amely új foglalkoztatási mutatókkal és egyre jobb szociális helyzettel párosul - közölte az Európai Bizottság a csütörtökön. A frissen közzétett, európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről (ESDE) szóló 2019-es jelentésében az uniós bizottság rámutatott, hogy
a munkahelyteremtést biztosító gazdasági növekedés fenntartásához az emberek készségei és az innováció terén kell beruházásokat eszközölni.

Megjegyzendő, ez pont az ellenkezője annak, amit a magyar kormány képvisel a közoktatás szétverésével, a tankötelezettség korhatárának leszállításával, a felsőoktatási férőhelyek csökkentésével, valamint az akadémiai-kutatói pálya ellehetetlenítésével. Továbbá, ez a teljes ellentéte annak, amit az autógyártó óriásoknak adott milliárdos támogatások és adókedvezmények jelentenek, csak úgy, mint annak, amit a rabszolgatörvény jelent. A jelek szerint az Orbán-kormány rövid, évtizedes távlatban gondolkodik, mert az ország olcsó kiárusításával nyerhető előnyök igen hamar elkopnak - mutatja ezt például az is, hogy már csak két uniós országban szegényebbek az emberek a magyaroknál.
A készségekre, képesítésekre és felnőttképzési programokra fordított beruházások ténylegesen segítik a munkavállalók foglalkoztathatóságát, a bérek növekedését és a vállalkozások versenyképességét

- hangsúlyozta a jelentés bemutatásakor Marianne Thyssen, foglalkoztatásért, szociális ügyekért, valamint munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos. Mint elmondta, át kell térni a klíma-, illetve szén-dioxid-semleges gazdaságra, amely növelni fogja a betöltendő munkahelyek számát, és hatással lesz a munkaerőpiac egész szerkezetére, a munkahelyek megoszlására és a szükséges készségekre is.
Előreláthatóan az átállás 2030-ig a jelenlegi várakozások szerinti 12 millió új munkahelyen felül további 1,2 millió munkahely teremtéséhez fog hozzájárulni az unióban.

Az átállás enyhítheti a munkahelyeknek az automatizálás és a digitalizáció okozta jelenlegi polarizálódását azáltal, hogy - különösen az építőipar és a gyártás területén - a bérek és a szükséges készségek szempontjából a középső tartományba tartozó munkahelyeket teremt - közölte. Az uniós bizottság jelentése szerint jelenleg 240,7 millió európai dolgozik, ami 13,4 millióval több munkahelyet jelent az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest, és minden eddiginél magasabb uniós foglalkoztatási rátát jelez. Szinte soha nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség Európában, a szegénység kockázatának kitett emberek száma pedig folyamatosan csökken - tették hozzá.

Fogyókúra előtt a hazai autóipar

Publikálás dátuma
2019.07.04. 10:00
KOCKÁZAT Ha az európai autóiparral szemben is védővámot rendel el az amerikai elnök, Donald Trump, akkor az ágazattól nagyon füg
Ha a gazdaság legizmosabb ágazata megtorpan, azt az egész ország megérzi.
A globális gépjárműpiac növekedésének lelassulására számít idén az Euler Hermes Hitelbiztosító legfrissebb iparági előrejelzése szerint. A tavalyi 3 százalékos bővülést követően a szektor - véleményük szerint - 2019-ben 1,9 százalékra eshet vissza. A gyártók és beszállítóik számára a legjelentősebb bizonytalanságot a technológiai változások, az elektromos járművekre való átállás, valamint az Egyesült Államok protekcionizmusa és a kereskedelmi háború alakulásának hatása jelentik. Ezzel szemben Magyarország első negyedéves adatai meglepően jók, ám az egyre súlyosbodó munkaerőhiány miatt várhatóan a magyar autóipar is követni fogja a lassuló trendet. A dízelnek a jelenleg érvényben levő környezetvédelmi előírások miatt egyre korlátozottabb a jövőképe. 2019 áprilisában döntött az Európai Parlament miszerint 2030-ra a 2021-es évi szinthez mérten 37,5 százalékkal kell csökkenteni az új gépkocsik széndioxid kibocsátását. Becslések szerint 2020-ig 9 százalékos, 2025-ig pedig 18 százalékos visszaesés várható Európában. Ezzel párhuzamosan 2020-ig 2,6 százalékos áremelkedést prognosztizálnak az Euler Hermes elemzői. Természetesen hazánk sem tudja függetleníteni magát a nemzetközi trendektől. 2018-ban 460 ezer gépjárművet gyártottak hazánkban, ami hozzávetőlegesen 4 százalékos csökkenést jelent 2017-hez képes. Ugyanakkor a 2019-es első negyedév meglepően pozitívan startolt, hiszen januárban 4,8 százalékos, februárban 10 százalékos, míg márciusban 12,8 százalékos növekedés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához képest, ami – figyelembe véve az Audi-sztrájkot - meglepően jó eredmény. A szektor hazai jelentőségét jól tükrözi, hogy 2018-ban a megvalósult közel 100 jelentős beruházásból 36 az autóiparban realizálódott, összesen 2,64 milliárd euró értékben.  „A magyar autóipari termelés 92 százaléka exportra irányul, így ezt a szektort lehetetlen elszigetelten, csak a hazai folyamatokra fókuszálva elemezni - így vélekedett a magyar és nemzetközi trendekről Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója. Mivel a hazai GDP közel egytizedét a járműgyártás teszi ki, így ez a hatás a gazdaság egészében érezhető lesz. Mindez a hazai első negyedéves számokban még nem látható, ugyanakkor az európai autóiparban koncentrálódó dekonjunktúra többek között komoly hatással van már most is a fuvarozási üzletágra, az acéliparra, műanyaggyártásra is.  

Újabb autóipari beszállító érkezik

A dél-koreai Inzi Controls 14,8 milliárd forintból akkumulátorgyártó üzemet épít Komáromban – jelentették be a napokban. A kormány 1,63 milliárd forinttal segíti a beruházást. Az elektromos autók akkumulátorainak előállítása 122 új munkahelyet teremt duna-parti városban. Az Ázsiában és Amerikában is jelen lévő cég az első európai gyárát nyitja meg Magyarországon. 

Témák
autó

322,34 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.07.04. 07:27

Fotó: Shutterstock
Keveset változott, de vegyesen mozgott a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: az euróhoz képest enyhén gyengült, míg a dollárral, a svájci frankkal és a japán jennel szemben kissé erősödött.
Az euró 322,34 forinton forgott reggel hét órakor, 5 fillérrel emelkedett az árfolyama a szerda esti 322,29 forinthoz képest. A dollár árfolyama 285,68 forintról 285,59 forintra, a svájci franké pedig 289,59 forintról 289,52 forintra gyengült. A jent 2,6491 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,6495 forinttal. Az euró 1,1287 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,08 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,04 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,1130 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9863 frankot kértek, 0,03 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,02 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 107,80 jent ért.
Szerző
Témák
forint euró dollár