A menedékkérők elosztásához és a klímavédelemhez való hozzájárulástól is függővé tenné az uniós támogatásokat a finn kormányfő

Publikálás dátuma
2019.07.12. 06:47

Fotó: Cuneyt Karadag / AFP / Anadolu Agency
Ha az EU nem tudja megmagyarázni az embereknek, hogy tenni kell a légkör védelméért, akkor fennáll a veszély, hogy a populisták még jobban megerősödnek a kontinensen – mondta Antti Rinne.
Az unió soros elnöki tisztét betöltő Finnország miniszterelnöke nem csupán a jogállamiság betartásától, hanem attól is függővé tenné az uniós támogatásokat, mennyire járulnak hozzá a tagállamok a klímavédelemhez, illetve a menedékkérők elosztásához – írja a FAZ. A lap szerint Antti Rinne azzal érvelt, hogy az együttműködés olyan közös értékeket feltételez, amikben megbízhatnak a polgárok. Ezen belül a jogállamiság annyira fontos, hogy nem szabad megengedni, hogy azt bárki megsértse – tette hozzá. Ami pedig a migrációt illeti, arról azt fejtegette, hogy a finnek – nettó befizetőként – nemigen értik, miért kell pénzt adniuk olyan partnereknek, amelyek nem hajlandó tiszteletben tartani ezen a területen a közös szabályokat. És Európa csak gyengül, ha nem sikerül záros határon belül megoldást találnia a kérdésben. Viszont ha Európa nem segít Afrikának, akkor a következő 10 évben nagyon sokan jönnek onnan az öreg földrészre, hiszen nem lehet harckocsikat felvonultatni a határra. Így jönni fognak. A szociáldemokrata miniszterelnök kitért arra is, ha az EU nem tudja megmagyarázni az embereknek, hogy tenni kell a légkör védelméért, akkor fennáll a veszély, hogy a populisták még jobban megerősödnek a kontinensen. Viszont ha sikerül a szegények számára is elfogadható utat találni, akkor a demagógok nem tudnak nyerni.
Szerző
Témák
Finnország
Frissítve: 2019.07.12. 06:51

Talpig tankban - Magyarország vette a legtöbb fegyvert a németektől

Publikálás dátuma
2019.07.12. 06:00

Fotó: Christophe Gateau / DPA
Csaknem 600 milliárd forintért rendelt új eszközöket a honvédség. A gépek várhatóan csak 2020 után állnak hadrendbe.
Magyarország a legnagyobb vásárlója a német fegyvereknek 2019 első felében – derült ki a német Gazdasági Minisztérium adataiból, amelyeket Omid Nouripour, a német Zöldek külügyi szóvivője kért ki. A nyilvánosságra hozott statisztikák szerint hazánk 1,76 milliárd euró (nagyjából 572 milliárd forint) értékben rendelt fegyvert Németországtól.
A korábbi haderő-fejlesztési bejelentések alapján nem nehéz kitalálni, hogy melyik üzletről lehet szó: tavaly év végén 44 Leopard 2A7+ nehéz harckocsi és 24 Panzerhaubitze 2000 (Pzh 2000) önjáró löveg beszerzéséről született döntés. A költségeket akkor – a szokásoknak megfelelően – nem közölték. A közzétett adatok azt mutatják, hogy a magyar honvédség részletekben fizet a fegyverekért, amelyek 2020 után érkezhetnek majd meg.
Azt egyébként a részletek hiányában nehéz megítélni, hogy az üzlet túlárazott-e, a fegyverek ára ugyanis nagyban függ a beszerzési „csomagtól”. A költségek számításánál nem csak az eszközök árát kell figyelembe venni, hanem a kiképzést, a lőszert, a kapcsolódó felszereléseket, a szoftveres fejlesztéseket, valamint a szervizt is. Katar például 2013-ban hasonló modernizációt hajtott végre, mint Magyarország: 62 Leopard 2-est és ugyancsak 24 Pzh 2000-est vásárolt 1,89 milliárd euróért, de ez az összeg tartalmazta az „egyéb felszerelést” és a kiképzést is. Nincs ez másképpen a magyar honvédség esetében sem, a decemberi bejelentés alapján nem csak a fegyverekkel, de az ezekhez tartozó kiegészítő eszközöket és szolgáltatásokat is megkapja a hazai haderő. A szerződés értelmében például műszaki mentő és hídvető lánctalpasok is érkeznek, amelyek akár a javításban, mentésben, vagy a földmunkákban is bevethetők. Forrásból mindenesetre nincs hiány: Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára éppen szerdán beszélt arról, hogy 2020-ban 103 milliárd forinttal több, összesen 616 milliárd forint jut védelmi kiadásokra, amelyből 216 milliárdot szánnak fejlesztésekre. Magyarország ezzel közelít, de még mindig nagyon távol áll attól a NATO által megfogalmazott céltól, hogy GDP-jének két százalékát haderejére költse. Benkő Tibor honvédelmi miniszter áprilisi tájékoztatása szerint a tavalyi számok már 1,41 százalékos részarányt jelentettek. A kitűzött cél, hogy a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési program során a következő években elérjük, sőt meghaladjuk a két százalékos határt.
A magyar honvédségre egyébként kétségtelenül ráfér a vérfrissítés, a Leopard 2-es és a Pzh 2000-es pedig a legkorszerűbb fegyvereknek számítanak. A nehéz harckocsik városi és aszimmetrikus hadviselésben is kiválóan bevethetők, élesben pedig már Afganisztánban és Szíriában is bizonyítottak. Siralmas állapotban van a tüzérségünk is: a német önjáró lövegek még a II. világháború végén kifejlesztett D-20-as vontatott tarackágyúkat váltanák le. Ezek a fejlesztések tehát indokoltnak tűnnek, regionális szinten a térképre rakják Magyarország megtépázott haderejét, és a NATO-nál – különösen az Egyesült Államoknál – is növelik presztízsünket. Felröppentek ugyanakkor fölöslegesnek tűnő beszerzésekről szóló pletykák is. Az egyik ilyen szerint például Magyarország a világ jelenlegi legmodernebb gépével, az amerikai F-35-ösökkel váltaná le a Gripeneket, amikor 2026-ban lejár a svéd repülők lízingszerződése. Az ötödik generációs vadászgépek kezdeti horror ára ugyan már valamelyest csökkent, de szerződéstől és típustól függően még mindig 90-115 millió dollár között (26-33 milliárd forint) mozog darabonként. Ha a magyar haderő fenn akarná tartani a légierő képességeit, és még kiképző gépeket is venne, akkor 12+2 géppel számolva 300 milliárd forint körüli kiadást jelentene az F35-ösök vásárlása. Ez az összeg ráadásul csak az eszközökre lenne elég, ehhez még hozzá kellene számolni a megfelelő fegyverzetet, a fenntartást, a személyzet kiképzését, miközben ennél a típusnál a repült órák költsége is rendkívül magas (35-40 ezer dollár körüli).
Szerző

A fake news ma olyan töménységben árad, mint a náci propaganda a harmadik birodalomban

Publikálás dátuma
2019.07.11. 21:40

Fotó: Tayfun Salci / Anadolu Agency
A demokrácia fennmaradása attól függ, miként reagál a világ a médiaválságra.
Neves jogi szakértőkből álló nemzetközi médiaszabadság-védelmi testület létrehozásáról döntött Londonban a brit és a kanadai kormány által közösen szervezett nemzetközi konferencia, amelynek témája a médiaszabadság védelme és a korrupció elleni küzdelem. A testület vezetője Lord David Neuberger, a brit legfelsőbb bíróság volt elnöke, alelnöke Amal Clooney nemzetközi jogász, emberi jogi ügyvéd. Amal Clooney-t - George Clooney Oscar-díjas amerikai színész feleségét - Jeremy Hunt brit külügyminiszter, a londoni konferencia társszervezője már áprilisban a brit kormány globális médiaszabadság-védelmi nagykövetévé nevezte ki. Hunt ezzel egy időben bejelentette, hogy London jogi szakértőkből álló munkacsoportot hoz létre az olyan drákói törvények elleni fellépés céljával, amelyek akadályozzák az újságírókat munkavégzésükben. Ez a szakértői testület jött létre hivatalosan a kétnapos londoni konferencia csütörtöki zárónapján. A 16 tagú nemzetközi csoport létrehozását bejelentő nyilatkozat szerint a cél a médiával kapcsolatos visszaélések felderítése, valamint az újságírók elleni erőszakos fellépés jelenségének felszámolása. A testület feladatai közé tartozik annak elősegítése, hogy a kormányok visszavonják a médiaszabadságot korlátozó törvényeket, valamint olyan törvényalkotási minták kidolgozása, amelyek az életerős szabad sajtó védelmét szolgálják. A nemzetközi szakértői csoport létrehozását kommentálva Jeremy Hunt a londoni konferencián kijelentette: az újságírókkal szembeni erőszakos fellépés megakadályozásához politikai akarat, diplomáciai nyomásgyakorlás és jogi keretrendszer szükséges. A konferencia csütörtöki munkanapjának főszónoka, Lord Tony Hall, a BBC brit közszolgálati médiatársaság vezérigazgatója kijelentette: az 1930-as évek óta nem volt példa a jelenlegihez hasonló globális támadásra az igazság kimondása ellen, márpedig az igazság elleni támadás a demokrácia elleni támadás. A BBC vezetője szerint az álhírek terjesztésének mostani jelensége az egykori német náci párt által a II. világháború előtti időszakban alkalmazott propagandához hasonlítható. Hozzátette: a BBC feladatai közé tartozik, hogy küzdjön az álhírek terjesztése és a sajtó elnyomatása ellen az egész világon, és készen áll arra, hogy még többet tegyen a véleménynyilvánítási szabadság védelméért. "Az álinformációk és a pártos hírszolgáltatás özönében ki kell állnunk a függetlenségért, a pártatlanságért, a félelem és részrehajlás nélküli újságírásért" - hangsúlyozta a BBC vezérigazgatója. Amal Clooney a londoni konferencián felszólalva kijelentette: a média jelenlegi válságának része az igazság elhallgatása és az álinformációk terjedésének eddig soha nem látott mértékű erősítése. Hozzátette: a demokrácia fennmaradása függ attól, hogy a világ miként reagál erre a válságra.
Szerző
Témák
„fake news”
Frissítve: 2019.07.11. 21:41