Elhalasztották az első, leszállást is magába foglaló indiai Hold-misszió startját

Publikálás dátuma
2019.07.15. 11:53
Az indiai GSAT-7A műhold indítása 2018 decemberében
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Egyelőre nem határoztak meg újabb kilövési időpontot.
Kevesebb mint egy órával a tervezett start előtt megszakították az első, leszállást is magába foglaló indiai Hold-misszió, a Csandraján-2 (Chandrayaan-2) indítását. Ez India második Hold-missziója. Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) hétfőre virradóan közölt információi szerint technikai probléma adódott a hordozórakétán, biztonsági okokból ezért lemondták az indítást. A megszakítás 56 perccel a rakéta tervezett felemelkedése előtt történt. Újabb kilövési időpontot egyelőre nem határoztak meg és a technikai problémáról sem közöltek részleteket. Az Andhra Prades tartományban lévő Szatis Dhavan űrközpontról lőtték volna fel a Csandraján-2 űrszondát, fedélzetén egy landolómodullal. Ez a Hold Déli-sarkjáról indulva többek között víz nyomai után kutatna a felszínen. A misszió sikeres teljesítése esetén India lenne a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amelynek sikerül a Holdon landoltatni egy űreszközt.
A rakéta a kilövőálláson 2019 júlis 15-én
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
India minden alkotóelemet maga fejlesztett ki, a misszió költsége mintegy 10 milliárd rúpia (42 milliárd forint), amely összehasonlítva más Hold-programokkal, meglehetősen alacsony összeg. A mintegy 50 napig tartó út után az ISRO leszállóegysége „puha”, irányított leszállást hajtana végre a tervek szerint a Hold felszínén. India első űrmissziója, a 2008-as Csandraján-1 csak keringett a Hold körül, de nem szállt le. A projekt során az indiai űrszonda segítségével erősítették meg, hogy létezik víz a Holdon. A Csandraján-2-t eredetileg az orosz Roszkoszmosszal közös együttműködésben tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India technikai nézeteltérések miatt megszakította az együttműködést. Az indiai lett volna az idei harmadik, Holdra irányuló landolási kísérlet, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.
Kailasavadivoo Sivan, az Indiai Űrkutatási Szervezet elnöke
Fotó: MANJUNATH KIRAN / AFP
Szerző
Témák
Hold űrkutatás

Óriási tragédiákat előzhetnek meg a világűrből

Publikálás dátuma
2019.07.12. 13:21

Fotó: Mauro Ujetto / AFP
A programmal hidak, épületek, sőt, alagutak állapotának monitorozására is lehet használni.
A NASA munkatársai és a Bath-i Egyetem mérnökei kifejlesztettek egy olyan programot, amely korábbi műholdképek alapján meg tudja mondani, melyik híd van rosszabb állapotban, és melyik balesetveszélyes – írja 24.hu. A kutatók az olaszországi Morandi-hídon tesztelték a programot, amely 2018 augusztusában összeomlott, a katasztrófa 43 áldozattal járt. Kiderült, hogy a műholdképek és az algoritmus alapján már korábban is látszott, hogy a híd csavarodik és ezért nem biztonságos, de a földi rendszerek ezt nem mutatták ki. Akár hónapokkal a tragédia előtt le lehetett volna zárni a hidat, ha ez a program akkor létezik. A jelenlegi megfigyelő rendszerek jól működnek, de csak arra a területre fókuszálnak, ahová a szenzorokat elhelyezik. Így csak ott tudják megállapítani, ha valamilyen rendellenes mozgást találnak. A most kifejlesztett program viszont lehetővé teszi, hogy az egész hidat monitorozzák, méghozzá majdnem valós időben. Mivel ezek a műholdak különböző szögekből készítettek képeket a hídról, a program számára lehetővé vált, hogy nagyjából háromdimenziós képet fessenek a jelenlegi kinézetéről. A kutatók milliméteres pontosságig meg tudják állapítani egy híd aktuális állapotát. A technológiát nemcsak hidak, hanem épületek, sőt, alagutak állapotának monitorozására is lehet használni.
Szerző
Témák
Morandi híd

Felfedeztek egy aszteroidát, amin csupán 151 napig tart az év

Publikálás dátuma
2019.07.11. 14:35
Képünk illusztráció
Fotó: Ron Miller / AFP/leemage
Az amerikai csillagászok által talált objektum mind méretét, mind röppályáját tekintve különleges.
A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) közlése szerint a 2019 LF6 jelű, sziklás objektum nagyjából egy kilométer hosszú, és 151 földi napnak megfelelő idő alatt kerüli meg a Napot. Röppályáján az aszteroida túllendül a Vénusz pályáján, egyes részeken pedig közelebb kerül a Naphoz, mint a Merkúr, amely 88 naponként kerüli meg a Napot. A 2019 LF6 egyike annak a húsz ismert, úgynevezett Atira-aszteroidának, amelyek röppályája teljesen a Föld pályáján belül halad. 
„Manapság nem gyakran találni kilométeres méretű aszteroidákat. Harminc évvel ezelőtt az emberek módszeresen szervezték az aszteroidakutatást, ekkor még nagyobb objektumokat fedeztek fel. Manapság azonban, hogy a legtöbbet megtalálták, a nagyobbak már meglehetősen ritkák” – mondta Je Csüan-cse, a Caltech munkatársa, aki felfedezte a 2019 LF6-ot. 
A szakértő szerint a 2019 LF6 mind méretét, mind röppályáját tekintve különleges. Utóbbi ad magyarázatot arra, hogyan lehetséges, hogy egy ilyen nagy aszteroida kitérhetett az évtizedek óta kutató szakértők vizsgálódásai elől. 
Az aszteroidát a Caltech Palomar Obszervatóriumában, San Diegóban található Zwicky Transient Facility (ZTF) különleges kamerával fedezték fel, mely minden éjjel tünékeny objektumok, például robbanó és felvillanó csillagok, valamint mozgó aszteroidák után kutatva vizsgálja át az égboltot. „Napkelte előtt vagy napnyugta után mindössze 20-30 percünk van, hogy észleljük ezeket az objektumokat” – tette hozzá Je.
A ZTF eddig mintegy 100 földközeli aszteroidát talált, a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben pedig mintegy kétezret fedezett fel.
Szerző
Témák
aszteroida