Előfizetés

Elhalasztották az első, leszállást is magába foglaló indiai Hold-misszió startját

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.15. 11:53
Az indiai GSAT-7A műhold indítása 2018 decemberében
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
Egyelőre nem határoztak meg újabb kilövési időpontot.
Kevesebb mint egy órával a tervezett start előtt megszakították az első, leszállást is magába foglaló indiai Hold-misszió, a Csandraján-2 (Chandrayaan-2) indítását. Ez India második Hold-missziója. Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) hétfőre virradóan közölt információi szerint technikai probléma adódott a hordozórakétán, biztonsági okokból ezért lemondták az indítást. A megszakítás 56 perccel a rakéta tervezett felemelkedése előtt történt. Újabb kilövési időpontot egyelőre nem határoztak meg és a technikai problémáról sem közöltek részleteket. Az Andhra Prades tartományban lévő Szatis Dhavan űrközpontról lőtték volna fel a Csandraján-2 űrszondát, fedélzetén egy landolómodullal. Ez a Hold Déli-sarkjáról indulva többek között víz nyomai után kutatna a felszínen. A misszió sikeres teljesítése esetén India lenne a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amelynek sikerül a Holdon landoltatni egy űreszközt.
A rakéta a kilövőálláson 2019 júlis 15-én
Fotó: ARUN SANKAR / AFP
India minden alkotóelemet maga fejlesztett ki, a misszió költsége mintegy 10 milliárd rúpia (42 milliárd forint), amely összehasonlítva más Hold-programokkal, meglehetősen alacsony összeg. A mintegy 50 napig tartó út után az ISRO leszállóegysége „puha”, irányított leszállást hajtana végre a tervek szerint a Hold felszínén. India első űrmissziója, a 2008-as Csandraján-1 csak keringett a Hold körül, de nem szállt le. A projekt során az indiai űrszonda segítségével erősítették meg, hogy létezik víz a Holdon. A Csandraján-2-t eredetileg az orosz Roszkoszmosszal közös együttműködésben tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India technikai nézeteltérések miatt megszakította az együttműködést. Az indiai lett volna az idei harmadik, Holdra irányuló landolási kísérlet, miután a kínai Csang'o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.
Kailasavadivoo Sivan, az Indiai Űrkutatási Szervezet elnöke
Fotó: MANJUNATH KIRAN / AFP

Az antibiotikum szedése és a szívbetegség összefügghet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.13. 14:14
Illusztráció
Fotó: IGOR STEVANOVIC / SCIENCE PHOTO / AFP
A hosszú ideig tartó antibiotikum-szedés nőknél fokozza a szívroham és a stroke kialakulásának kockázatát – derült ki egy kutatásból. Ezért csak akkor célszerű alkalmazni, ha feltétlenül szükséges.
 Az antibiotikum és a szív-, érrendszeri betegségek összefüggését vizsgálta az European Heart Journal című folyóiratban megjelent tanulmány. A kutatók azt találták, hogy azoknál a 60 évesnél idősebb nőknél, akik két hónapig vagy tovább antibiotikumot szedtek, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata emelkedett, de már 40-59 éves korban is nőtt az esélye, a 20-39 éves korosztályban azonban nem találtak erre utaló jeleket – írta a Futurity.org
Az antibiotikumok megváltoztatják a bélbaktériumok egyensúlyát; elpusztítják a „jó”, azaz probiotikumokat, és növelik a vírusok, baktériumok, vagy más betegséget okozó mikroorganizmusok fertőzőképességét – mondta Lu Qi, a tanulmány vezető szerzője, a Tulane Egyetem Elhízáskutató Központjának igazgatója.
A kutatók 36 429 nőt tanulmányoztak, akiket négy csoportba soroltak: az elsőbe azokat tették, akik még soha nem szedtek antibiotikumot, a másodikat azok alkották, akik 15 napnál rövidebb ideig, a harmadikban a 15 naptól két hónapig, a negyedikben pedig azoknak az anyaga szerepelt, akik két hónapig vagy hosszabb ideig szedtek antibiotikumot.
Nyolc évig követték a nőket, akiknek kétévente kellett kitölteniük egy kérdőívet. Az eredmények szerint 1056 résztvevőnél alakult ki szív- és érrendszeri betegség. Az antibiotikumok szedésének leggyakoribb okai a légúti fertőzések, a húgyúti fertőzések és a fogászati ​​problémák voltak.
A kutatók figyelembe véve az eredményeket befolyásoló tényezőket, például az életkort, az étrendet és az életmódot, az antibiotikum használatának okait, a túlsúlyt vagy az elhízást, egyéb betegségeket is, azt találták, hogy a hosszasan antibiotikumokat szedő nőknél 32 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki szív- és érrendszeri betegség, mint az antibiotikumokat nem szedő nők esetében. Azoknál a középkorú nőknél, akik két hónapnál hosszabb ideig antibiotikumot szedtek, 28 százalékkal nőtt a kockázat.
„Összefüggést találtunk a felnőttkor különböző szakaszaiban az antibiotikum-szedés időtartamával, valamint a következő években kialakuló stroke és szívbetegségek fokozott kockázatával”

– mondta Yoriko Heianza, a Tulane közegészségügyi és trópusi orvostudományi iskola kutatója, aki szintén közreműködött a tanulmány elkészítésében.

Mivel a vizsgált nők idősebbek voltak, nagyobb valószínűséggel több antibiotikumot szedtek életük során, néha hosszabb ideig is, ami arra utal, hogy a gyógyszer hatása összeadódik.
„Mivel a tanulmány megfigyelésen alapul, nem bizonyítja, hogy az antibiotikumok szívbetegséget és stroke-ot okoznak, csak azt, hogy van közöttük kapcsolat. És azt sugallja, hogy az antibiotikumokat csak akkor szabad alkalmazni, ha azok feltétlenül szükségesek”

– tette hozzá Qi.

Olyan egészséges, hogy nem csak nyáron kellene sárgabarackot ennünk

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.12. 15:20

Fotó: Pixabay
Az egyik legértékesebb és legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcs különböző fajtái június közepétől augusztus végéig is érnek.
Az illatos, üdítő sárgabarack nagy része víz, de sok ásványi anyagot, vitamint tartalmaz, erős antioxidáns. Káliumtartalma kiemelkedően magas, vasban, rézben és nyomelemekben is gazdag. A C- mellett sok A-vitamint is tartalmaz, két-három szem fedezi is a napi szükségletet. Ezzel késleltethetjük az időskori látásromlást, kedvezően hat a zsíranyagcserére, érvédő hatású, serkenti a máj méregtelenítő működését. Sok értékes béta-karotint tartalmaz és fedezi a napi káliumigényünket. Fontos szerepe van a csontok és a szövetek újjáépítésében, így fogyasztása fiataloknak és időseknek is javasolt. Növeli a sejtek energiáját, élettartalmát, fokozza a vérképzést, mérsékli az asztmás panaszokat. Vízhajtó, méregtelenítő hatású. Segít leküzdeni a baktériumok, vírusok által okozott fertőzéseket.

Tápanyag tartalma

Négy darab sárgabarack (kb. 140 g) 67 kcal-t, 1 gramm fehérjét, 14 gramm szénhidrátot, 5 gramm rostot tartalmaz – olvasható a MDOSZ Facebook-oldalán.

A mandulához hasonlóan feltörhető magjának beléből készül a marcipánszerű, és azt helyettesítő perszipán. Arzén- és ciántartalma miatt azonban a keserű változat nagy mennyiségben mérgezést is okozhat, ezért egy-két szemnél többet nem szabad belőle fogyasztani. Az édes magok viszont nyugodtan ehetők.
Olaja zsírsavakban gazdag, természetes módon regenerálja, ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását, illetve serkenti a hajnövekedést. Nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr könnyen beszívja, ezért sok masszázs és illóolaj alapanyaga. Feltételezések szerint a sárgabarackban, ahogy a legtöbb gyümölcs magjában is megtalálható B17 vitamin gátolja a sejtek rákos elváltozását elindító anyagok működését.
Próbáljunk hibátlan, barna foltok nélküli szemeket venni. A keményebbek jobban bírják a szállítást, és főként befőzésre alkalmasak, a puhákból pedig lekvárt készíthetünk. Érdemes hamar megenni, igaz, az ép szemek hűtőben két hétig is eltarthatóak. Sütemények, torták, gyümölcslevesek, bólék ízesítéséhez használható, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Cukor nélkül aszalva is finom, egészséges nassolnivaló.