Egy hét múlva új lakó költözik a Downing Street 10.-be

Publikálás dátuma
2019.07.17. 09:15

Fotó: MATT FROST / AFP
A brit Konzervatív Párt vezetőválasztási kampányának utolsó nyilvános vitája harcias és békülékeny pillanatokban egyaránt gazdag volt.
Stílusosan a legnagyobb példányszámú nyomtatott napilap, a The Sun rendezte meg a szigetország kormányfői címéért zajló versengés végső párbaját. A hétfő esti, Rupert Murdoch médiacár bulvárlapjának London Bridge-hez közeli székházában a talkRADIO-val közösen tető alá hozott összecsapás műsorvezetője a Sun sokat tapasztalt politikai főszerkesztője, Tom Newton Dunn volt. Irányítása alatt és az euroszkeptikus, konzervatív „piros címbetűs” újság mintegy száz olvasójának részvételével a dialógus a vezetőválasztási kampány talán legcivilizáltabb és leginformatívabb eseményének bizonyult. Az elmúlt hetek gyakran rossz hangulatú, személyeskedő összeakaszkodásai ellenére a politikában valamennyire is jártas britek tudják, hogy nincs hatalmas ideológiai különbség a döntősök, Boris Johnson volt és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter között. Az új tory frontember megválasztásáért felelős mintegy 160 ezer párttag túlnyomó része már valószínűleg visszaküldte szavazólapját. Tervek szerint július 23-án hozzák nyilvánosságra a végeredményt, melynek alapján egy nappal később, szerdán adhat megbízást II. Erzsébet a nyertesnek a kormány megalakítására. Ha a szokásokat követik, Theresa May és férje, Philip még ugyanazon a napon átnyújtja a Downing Street 10. kulcsát az új lakónak. A közvélemény-kutatásokat fölényesen vezető Boris Johnson nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, vajon nálánál 24 évvel fiatalabb barátnője, Carrie Symonds kommunikációs szakértő is becuccol- e a világ egyik leghíresebb rezidenciájába? Mint többedszer megismételte, következetesen nem hajlandó szeretteiről beszélni, bevonni őket ezzel a politikai csatározásokba. Amiben Johnson és kihívója, Hunt a szócsata során egyetértett, az Donald Trump legutóbbi támadásának elítélése volt. Igaz, egyikük sem ment el odáig, hogy „fajgyűlölőnek” nevezte volna az elnököt, aki vasárnap azt tanácsolta a kongresszus négy női törvényhozójának, hogy az adminisztráció „hangos és ellenséges bírálata helyett menjenek vissza korrupt és alkalmatlan kormányok által irányított hazáikba”. Boris Johnson kijelentette: „Ha valaki egy óriási multietnikus, multikulturális társadalom vezetője, megengedhetetlen ezt a fajta nyelvezetet használni és visszaküldeni az embereket oda, ahonnan jöttek”. Jeremy Hunt a brit diplomácia vezetőjeként nehezebb helyzetben van, így „nem gondolja, hogy segítene”, ha rasszistának nyilvánítaná Trumpot. De az 52 éves volt üzletember már csak egy kínai nő férjeként és három közös gyermekük apjaként sem érthet egyet az amerikai elnökkel. Johnsont egyébként tervei szerint Berlin és Párizs után – a két európai hatalmi centrum felkeresésének sorrendje egyelőre nem ismert – egyik első útja Washingtonba vezeti, hogy lendületet adjon a két ország közötti kereskedelmi egyezmény kidolgozásának. A sorsdöntő brit kérdéssel, a Brexittel kapcsolatban a két jelölt egyetért abban, hogy Theresa May Brüsszellel kötött egyezménye „halott” és a két ír közösséget elválasztó határ elkerülését célzó intézkedés, a „backstop” még akkor is megvalósíthatatlan, ha Brüsszel belemenne egy időbeli korlátozásba. Az egyre inkább formába lendülő Jeremy Hunt elszántan próbálja elhatárolni magát egykori „maradó” önmagától. Johnsonhoz hasonlóan támogatja a kilépés legutóbbi, október 31-i határidejét, egyben reméli, hogy a parlament nem gördít akadályokat egy esetleges megegyezés nélküli távozás elé. A parlament kitűzött hosszú nyári szünete, majd a pártkonferenciák szezonja miatt kevesen gondolják, hogy az Egyesült Királyság Mindenszentek előestéjén becsukhatja maga mögött az EU kapuját. Addigra, az augusztus 1-re kiírt Brecon és Radnorshire-i pótválasztás várható eredménye alapján háromra csökkenhet a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt és az észak-ír Demokratikus Unionista Párt együttes többsége. A külügyminiszter fél, hogy Johnson inzisztálása az október végi „ha törik, ha szakad” kilépésre egy egyikük által sem kívánt idő előtti parlamenti választáshoz vezethet, ami akár Jeremy Corbyn győzelmét is hozhatja. Érdekes módon a riválisok közül Boris Johnson az, aki kevésbé ragaszkodik a bevándorlás csökkentéséhez. A közhiedelemmel ellentétben úgy gondolja, a Brexit támogatói számára a külföldi munkavállalók szerepének ellenőrzése a fontos, nem a számok visszaszorítása. Jeremy Hunt elmélete szerint a „népszavazás szellemének elárulásával ér fel, ha a kormány nem talál megoldást a bevándorlás tényleges redukálására”.  
Témák
Brexit London

Hivatalosan is rasszistának tartják Trump Twitter-bejegyzéseit

Publikálás dátuma
2019.07.17. 07:59
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: Jim LoScalzo / Picture-Alliance/AFP
Ha nem tetszik valami, menjenek vissza oda, ahonnan jöttek – üzente az amerikai elnök négy színes bőrű képviselőnőnek. A megsértett nők közül csak egy született külföldön.
Az amerikai képviselőház Donald Trump rasszistának minősített, négy demokrata párti képviselőnőt támadó Twitter-bejegyzéseit elítélő határozatot fogadott el kedden este - írja az MTI.  A határozatot a demokrata többségű képviselőház hangos szócsatákkal tűzdelt vita után fogadta el 240:187 arányban. A republikánus törvényhozók közül csupán négyen voksoltak együtt a demokratákkal és ítélték el az elnök vasárnap és hétfőn közzétett Twitter-bejegyzéseit. Ezekben Trump a kormány munkáját bíráló négy demokrata párti képviselőnőt támadott, és a többi között azt írta, hogy ha nem érzik jól magukat az Egyesült Államokban, el is mehetnek, akár abba az országba, ahonnan jöttek. 
Mind a négy képviselőnőt tavaly választották be a kongresszusba, és Ilhan Omar kivételével valamennyien az Egyesült Államokban születtek. Omar 1992-ben, a polgárháború elől menekülő szüleivel érkezett Szomáliából az Egyesült Államokba.

A képviselőházi határozat rasszistának minősítve ítélte el Donald Trump megjegyzéseit, kiemelve, hogy hozzájárultak „a félelem, valamint az újonnan jött és a színes bőrű amerikaiak iránti gyűlölet erősödéséhez”. A voksolás előtt Trump a Twitteren visszautasította, hogy mikroblog-bejegyzései rasszisták lettek volna. „Azok a bejegyzések nem voltak rasszisták. Egyetlen porcikám sem fajgyűlölő. Az úgynevezett szavazást a demokraták átverős játékának kell tekinteni” - írta, hozzáfűzve: „a republikánusoknak nem szabad 'gyöngeséget' mutatva beleesniük a (demokraták állította) csapdába”. 
Donald Trump a vasárnapi Twitter-bejegyzésekben nem nevezte néven a négy képviselőnőt, de eddigi megnyilatkozásaik alapján az elemzők és a politikusok egyaránt gyorsan beazonosították őket: a New York-i Alexandria Ocasio-Cortezról, a minnesotai Ilhan Omarról, Illinos állam képviselőjéről, Rashida Tlaibról és a massachusettsi Ayanna Pressleyről volt szó. Ocasio-Cortez felmenői Puerto Ricóból érkeztek az Egyesült Államokba, Rashida Tlaib palesztin gyökerű, Ayanna Pressley pedig afroamerikai.  Az amerikai közéletben e többnyire együtt nyilatkozó négy újdonsült politikust "a brigádnak" nevezik, és gyakran kerülnek összetűzésbe a szintén demokrata párti házelnökkel, Nancy Pelosival is. A helyzetet némileg árnyalja, hogy a napokban Pelosit a nyilvánosság előtt szintén rasszistának bélyegezték, mert a házelnök bírálta megnyilvánulásaikat. Vasárnapi Twitter-bejegyzései egyikében maga Donald Trump vette védelmébe velük szemben a házelnököt. Kedd este Al Green texasi demokrata párti képviselő a Donald Trump felmentését célzó alkotmányos eljárás megindítását javasló beadványt nyújtott be a képviselőházban. A politikus azt hangoztatta, hogy nem elég elítélni az elnököt, hanem lépéseket kell tenni az elmozdítása érdekében. Benyújtása előtt a beadványt a politikus fennhangon felolvasta a képviselőházban, azt hangoztatva, hogy Donald Trump "alkalmatlan azon eszmék megvédésére, amelyek nagyszerűvé tették Amerikát".  Green egyébként az elmúlt két évben már kétszer nyújtott be ilyen értelmű indítványt, de kezdeményezéseiről a képviselőházban nem vettek tudomást. A mostani, harmadik beadványát azonban már egy demokrata többségű képviselőháznak nyújtotta be.  A The Hill című - és kifejezetten csak a washingtoni politikával foglalkozó - lap információi szerint a képviselőházi demokrata frakcióban 84 politikus támogatja az alkotmányos eljárás megindítását Trump ellen. Steny Hoyer, a demokrata frakció vezetője azonban azt nyilatkozta, hogy "még korai" egy ilyen eljárás megindítása.  
Szerző

Szabad szemmel: Von der Leyen kénytelen lesz hálás lenni Orbánnak?

Publikálás dátuma
2019.07.17. 06:49

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 17.
Washington Post Európa megosztottságáról árulkodik, hogy Ursula von der Leyen milyen csekély többséggel lett a Bizottság elnöke. Feladatai közé tartozik, hogy megvívjon egy sor euroszkeptikus, rablólovag vezetővel, aki be akarja dönteni az uniót, kívülről és belülről egyaránt. A győzelmet láthatóan egyértelmű megkönnyebbüléssel fogadta, noha ahhoz szükség volt a PiS támogatására is. Az eredmény azt mutatja, hogy a hagyományos középpártok elvesztették eddigi befolyásukat és most kénytelenek más erőkkel lökdösődni, hogy melyikük elképzelése érvényesüljön. Beszédében az új elnök felsorolta az EU vetélytársait egy olyan nemzetközi szervezetben, amely tele van nacionalista és tekintélyelvű vezetőkkel. De ugyanazzal a lendülettel visszautasította Kína és az USA nyomulását is. Annak köszönhette jelölését, hogy olyasvalaki kellett, aki mindenkinek megfelel, a balos görög kormánytól kezdve a szinte leplezetlenül migránsellenes Orbánig. Sokan egyébként rossz néven vették, hogy Magyarország és Lengyelország megbuktatta Frans Timmermanst, amiért az igencsak megkínozta őket a jogállam kapcsán. Manfred Weber pedig csúcsjelöltként azért nem lehetett a befutó, mert sokan, közülük is elsősorban a francia elnök kifogásolták, hogy igencsak puhakezűen bánt a magyar kormányfővel, noha az a demokráciát támadja. Egy szakértő általános véleményt fogalmazott meg, amikor kifejtette, hogy az euroszkeptikus pártok ugyan nem tudták megszerezni a blokkoló kisebbséget, ám mostantól azon lesznek, hogy megtalálják az EU-barát szövetség gyenge pontjait.
FT Von der Leyen túlélte a szavazást, bár ilyen csekély előnnyel az utóbbi jó 10 évben még senkit sem választottak meg az unió legfőbb tisztségére, de ez is csak úgy sikerült neki, hogy kénytelen volt elfogadni szélsőjobbos és populista képviselők támogatását. Mindössze 9 vokssal vette a lécet. Az eredmény a tagállamok győzelmét jelenti a Parlament fölött, hiszen egyetlen mozdulattal túlléptek a csúcsjelölti rendszeren. Márpedig ez, valamint a minimális siker sokba kerülhet a német politikus csapatának, amely novemberben lép hivatalba. Pedig a Bizottság éppen kezdte kiterjeszteni hatalmát. De ezzel párhuzamosan szembe kell néznie azzal is, hogy állandóak az EU-ellenes érzelmek a földrészen, azon belül is főként Közép-Európában, ahol nyíltan kritikus kormány irányítja Magyarországot és Lengyelországot. Jelen helyzetben von der Leyen rá volt utalva arra, hogy a magyar, lengyel és olasz elitellenes, illetve nacionalista pártok felsorakozzanak mögötte. Bírálók szerint ez a tény a későbbiekben megnehezítheti a dolgát, mert félő, hogy igyekszik hálás lenni mindazoknak, akik a győzelemhez segítették, ideértve a demokrácia ellen szervezkedő populistákat. Meg azért is, mivel az EP meglehetősen széttöredezett.   
Economist Hogy von der Leyen csak pár vokssal tudott nyerni, az nem az ő személyes gyengeségnek, hanem az EU megosztottságának a jele. Szerette volna, ha nem kellett volna igénybe vennie a jobbos populisták közreműködését, akik közül sokan csak azért választották őt, nehogy Timmermanst kapják a nyakukba. De a PiS és a tekintélyelvű Fidesz nélkül nem tudott volna nyerni. Varsói pletykák szerint Merkel előzőleg felhívta a lengyel kormánypárt vezetőit, hogy támogatást kérjen szövetségesének. (Lehet, hogy cserében Lengyelország továbbra is kapja majd a regionális pénzeket.) De a lényeg az, hogy ily módon a Bizottság eleve megtépázott tekintéllyel rajtol. És szembesülnie kell azzal a váddal, hogy lekötelezett az európai szélsőjobb legkellemetlenebb és legkiszámíthatatlanabb erőivel szemben. Ám a Jog és Igazságosság, valamint a Fidesz is tévesen gondolja, hogy von der Leyen különösképpen rokonszenvezne a világképükkel. Hiszen a jelek szerint éppen őket akarja megcélozni a tervezett jogállam megfigyelő mechanizmussal. Ezzel együtt nagyon meg akarták mutatni, hogy most aztán keményen beállnak a nyertes jelölt mögé. Ezért beszélnek olyan örömmel a Merkel-féle telefonbeszélgetésről. Királycsinálónak akarnak látszani, de a valóság ennél földhözragadtabb. A nagy kérdés azonban most az, hogy tud-e hidakat építeni a frissiben trónra emelt politikus? Az első próbatétel az lesz, hogy fel kell állnia az új Bizottságnak, olyan tagokkal, akiknek ütőképes egységet kell képezniük.
Bloomberg Az esti szavazás előtt megjelent kommentár azt jósolja, hogy ha von der Leyen nyer, annak örülnek a tagállamok vezetői, mert a német politikus gyenge, bár éppen ebben rejlik az ereje. Előzőleg a magyar, a lengyel és a cseh kormány azért utasította el Timmermanst, mivel az feltűnően sikeres volt a jogállam védelmében, ahhoz képest, hogy mennyire meg volt kötve a keze – megfelelő eszközök híján. Az új jelölt azért áll szilárd lábakon, mert az összes többi lehetséges és erősebb vetélytársat kilőtték mellőle a hátsó szobákban lezajlott alkudozásokon. Így azonban nem túl erős mandátummal kezdi majd meg működését, de valószínűleg éppen azt akarták az állam- és kormányfők.
Neue Zürcher Zeitung Ursula von der Leyen nagy nehezen célba ért, de nem támaszkodhat majd biztos többségre, ezzel együtt nyilvánvalóvá tette, hogy a jogállam ügyében nem ismer kompromisszumot, még akkor sem, ha a tisztség elnyeréséhez nem nélkülözheti a jobbos nemzetiek szavazatait. Ezt tegnap délelőtt, erős programadó beszédben fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy Európa egyszer már átélte a történelem legsötétebb időszakát, amikor kikapcsolták a demokráciát, ám éppen ezért semmilyen engedményről nem lehet szó, ha az alapvető értékeket kell megvédeni. Viszont jó sok mindenben ígéreteket tett a szociáldemokratáknak, a liberálisoknak, sőt, még a zöldeknek is, hogy megnyerje az EU-hívő közepet. A magyar, lengyel, és olasz jobboldali nemzetiek még sikerként ünnepelték az asszony jelölését, ám Nigel Farage ezúttal már a kommunizmus megnyilvánulásaként értékelte a felszólalást.  
Die Welt Az elemzés királycsinálóknak nevezi a visegrádi államokat, mert nélkülük von der Leyen nem pályázhatott volna az elnöki tisztségre. A döntő éjszaka után a média, valamint a zöldek és a liberálisok frakciója úgy is értékelte: Orbán győzött az EU-csúcson. És úgy is nézett ki. Kaczynski pedig az hozta nyilvánosságra, hogy a személyi javaslatok ügyében a CDU egyik magas rangú vezetője kikérte a véleményt, azaz az üzenet az: nélkülünk immár nem megy semmi sem Európában. A V4-ek hatalmi tényezővé léptek elő Brüsszelben, és a Nyugat gyakran lebecsüli a csoportot – mondja a budapesti osztrák nagykövet. Szerepüket csak erősíti a Bizottság új elnökének megválasztása. Bár a négy kormány más-más frakcióhoz tartozik Strasbourgban, az unióban közösen lépnek fel. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont igazgatója azt mondja, a vezetők közötti személyes kapcsolat fontosabb, mint az intézményi szerkezet. Rájöttek, hogy vannak közös értékeik. Így a keresztény kultúra és életmód, hogy a nemzeti érdekek szabják meg a politikát, és hogy a legfőbb kérdésekben keresik a társadalom többségének támogatását. Ám ettől az egész törékeny, hiszen a választások hatalomváltással járhatnak. De azért vannak törésvonalak: az euróövezet, az orosz viszony. Egy magyar diplomata szerint az ilyen kérdéseket munkamegosztással igyekeznek áthidalni. Az Ukrajnával fennálló vitában pl. a lengyelek közvetítenek. Magyarország pedig a Nyugat-Balkánnal ápolja a kapcsolatokat.
FAZ Ukrajna már tárgyal a három szomszédos visegrádi állammal, hogy megoldást találjon, ha az orosz fél valóban leállítja a gázszállítást az országon keresztül, de Kijev ez ügyben nemigen bízik a magyar segítségben. Ezt az ügyvezető ukrán külügyminiszter közölte. Úgy vélte, hogy Moszkva készülő lépése igen nagy veszélyt jelentene és válságot idézne elő. Ukrajna ez esetben csak igen nehezen tudna megbirkózni a gázellátással, épp ezért már többször is biztosította a Kremlt, hogy betartja az új energiaszerződések előírásait. Az a fontos, hogy minden átlátható legyen, összhangban az európai szabályokkal. Az interjúalany szerint azonban Oroszország újabb és újabb igényeket támaszt, nem fogad el döntőbírósági ítéleteket, illetve általában mindent úgy csinálna tovább, mint eddig. A miniszter kitért arra, hogy ebben a helyzetben országának plusz 3 milliárd köbméter földgázra van szüksége, mert fel kell tölteni a tárolókat is. És bizonyosnak kell lennie abban, hogy az európai partnerektől be tudja szerezni ezt a mennyiséget. A szlovákokkal már az utolsó szakaszban járnak az egyeztetések, Magyarországra viszont nemigen lehet támaszkodni. A lengyelekkel ugyanakkor az a baj, hogy ott 5 éve tart a vezeték korszerűsítése, tehát onnan sem lehet jelentős segítségre számítani. 
Washington Post Donald Trump ugyanabból a forgatókönyvből játszik, mint Orbán, Salvini és a többi tekintélyelvű vezető, akik világszerte aláásták a demokráciát. A mérgező stratégia célja, hogy uszítsa a támogatókat és megossza az országot. Az ilyen vezetők a közösségi hálón keresztül festik le ördögként a bírálókat. Általában olyan embereket, akik csak olyasmit csinálnak, ami teljesen megengedett egy működő jogállamban, de az elnök például a nemzet ellenségeinek állítja be őket. Orbán Viktor, aki a demokratikus biztosítékok leszerelésével riadóztatta az EU-t, azt aggatta rá Sorosra, hogy az alattomos veszélyt jelent a magyarok számára. A politikus segített abban, hogy a szélsőjobb szemében mindenütt pária legyen a gazdag magyar zsidó, aki a demokrácia terjesztésére fordította vagyona nagy részét. Az ellene irányuló támadások burkoltan felhívást jelentettek az antiszemitizmusra. A nacionalista populisták új hulláma kénytelen megtalálni a „másokat”, akiket hivatalos fenyegetésként tud feltüntetni, mármint hogy a nemzet azok miatt nem képes visszatalálni régi, mitikus nagyságához. Trump azt akarja, hogy őt ismerjék el a mai tekintélyelvű nacionalizmus úttörőjeként, de bálványa igazából Vlagyimir Putyin, valamint Hugo Chavez. Amit mostanság művel a migránsokkal, az mind-mind a választási kampányt szolgálja. Mozgósítani igyekszik a legelszántabb híveket, hogy ő az emberük, és ő aztán legény a gáton. Az ilyesmit már láttuk sok más országban. De az elnök várhatóan csak beleerősít, amikor jövőre tényleg nekiveselkedik, hogy maradhasson a Fehér Házban.  
Szerző
Frissítve: 2019.07.17. 07:24