London;Brexit;

2019-07-17 09:15:00

Egy hét múlva új lakó költözik a Downing Street 10.-be

A brit Konzervatív Párt vezetőválasztási kampányának utolsó nyilvános vitája harcias és békülékeny pillanatokban egyaránt gazdag volt.

Stílusosan a legnagyobb példányszámú nyomtatott napilap, a The Sun rendezte meg a szigetország kormányfői címéért zajló versengés végső párbaját. A hétfő esti, Rupert Murdoch médiacár bulvárlapjának London Bridge-hez közeli székházában a talkRADIO-val közösen tető alá hozott összecsapás műsorvezetője a Sun sokat tapasztalt politikai főszerkesztője, Tom Newton Dunn volt. Irányítása alatt és az euroszkeptikus, konzervatív „piros címbetűs” újság mintegy száz olvasójának részvételével a dialógus a vezetőválasztási kampány talán legcivilizáltabb és leginformatívabb eseményének bizonyult.

Az elmúlt hetek gyakran rossz hangulatú, személyeskedő összeakaszkodásai ellenére a politikában valamennyire is jártas britek tudják, hogy nincs hatalmas ideológiai különbség a döntősök, Boris Johnson volt és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter között. Az új tory frontember megválasztásáért felelős mintegy 160 ezer párttag túlnyomó része már valószínűleg visszaküldte szavazólapját. Tervek szerint július 23-án hozzák nyilvánosságra a végeredményt, melynek alapján egy nappal később, szerdán adhat megbízást II. Erzsébet a nyertesnek a kormány megalakítására. Ha a szokásokat követik, Theresa May és férje, Philip még ugyanazon a napon átnyújtja a Downing Street 10. kulcsát az új lakónak. A közvélemény-kutatásokat fölényesen vezető Boris Johnson nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, vajon nálánál 24 évvel fiatalabb barátnője, Carrie Symonds kommunikációs szakértő is becuccol- e a világ egyik leghíresebb rezidenciájába? Mint többedszer megismételte, következetesen nem hajlandó szeretteiről beszélni, bevonni őket ezzel a politikai csatározásokba.

Amiben Johnson és kihívója, Hunt a szócsata során egyetértett, az Donald Trump legutóbbi támadásának elítélése volt. Igaz, egyikük sem ment el odáig, hogy „fajgyűlölőnek” nevezte volna az elnököt, aki vasárnap azt tanácsolta a kongresszus négy női törvényhozójának, hogy az adminisztráció „hangos és ellenséges bírálata helyett menjenek vissza korrupt és alkalmatlan kormányok által irányított hazáikba”. Boris Johnson kijelentette: „Ha valaki egy óriási multietnikus, multikulturális társadalom vezetője, megengedhetetlen ezt a fajta nyelvezetet használni és visszaküldeni az embereket oda, ahonnan jöttek”. Jeremy Hunt a brit diplomácia vezetőjeként nehezebb helyzetben van, így „nem gondolja, hogy segítene”, ha rasszistának nyilvánítaná Trumpot. De az 52 éves volt üzletember már csak egy kínai nő férjeként és három közös gyermekük apjaként sem érthet egyet az amerikai elnökkel. Johnsont egyébként tervei szerint Berlin és Párizs után – a két európai hatalmi centrum felkeresésének sorrendje egyelőre nem ismert – egyik első útja Washingtonba vezeti, hogy lendületet adjon a két ország közötti kereskedelmi egyezmény kidolgozásának.

A sorsdöntő brit kérdéssel, a Brexittel kapcsolatban a két jelölt egyetért abban, hogy Theresa May Brüsszellel kötött egyezménye „halott” és a két ír közösséget elválasztó határ elkerülését célzó intézkedés, a „backstop” még akkor is megvalósíthatatlan, ha Brüsszel belemenne egy időbeli korlátozásba. Az egyre inkább formába lendülő Jeremy Hunt elszántan próbálja elhatárolni magát egykori „maradó” önmagától. Johnsonhoz hasonlóan támogatja a kilépés legutóbbi, október 31-i határidejét, egyben reméli, hogy a parlament nem gördít akadályokat egy esetleges megegyezés nélküli távozás elé. A parlament kitűzött hosszú nyári szünete, majd a pártkonferenciák szezonja miatt kevesen gondolják, hogy az Egyesült Királyság Mindenszentek előestéjén becsukhatja maga mögött az EU kapuját. Addigra, az augusztus 1-re kiírt Brecon és Radnorshire-i pótválasztás várható eredménye alapján háromra csökkenhet a kisebbségben kormányzó Konzervatív Párt és az észak-ír Demokratikus Unionista Párt együttes többsége. A külügyminiszter fél, hogy Johnson inzisztálása az október végi „ha törik, ha szakad” kilépésre egy egyikük által sem kívánt idő előtti parlamenti választáshoz vezethet, ami akár Jeremy Corbyn győzelmét is hozhatja.

Érdekes módon a riválisok közül Boris Johnson az, aki kevésbé ragaszkodik a bevándorlás csökkentéséhez. A közhiedelemmel ellentétben úgy gondolja, a Brexit támogatói számára a külföldi munkavállalók szerepének ellenőrzése a fontos, nem a számok visszaszorítása. Jeremy Hunt elmélete szerint a „népszavazás szellemének elárulásával ér fel, ha a kormány nem talál megoldást a bevándorlás tényleges redukálására”.