Zivatar és viharos szél jöhet – Csaknem az egész országra figyelmeztetést adtak ki

Publikálás dátuma
2019.07.18. 06:35
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között valószínű, késő estére 17 és 22 fok közé csökken a hőmérséklet.
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adott ki csütörtökre az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a zivatarok veszélye miatt. Az előrejelzés szerint éjfélig a Dunántúlon több alkalommal valószínű zivatar, ám kelet, északkelet felé haladva a zivatarok várható száma és erőssége csökken. Északkeleten, keleten a legalacsonyabb a valószínűsége villámtevékenység kialakulásának.
A Dunántúlon a zivatarokat – elsősorban délután – viharos szél, kis méretű jég, délnyugaton, délen lokálisan jelentős mennyiségű csapadék, esetleg felhőszakadás kísérheti. A legmagasabb nappali hőmérséklet 24 és 29 fok között valószínű, késő estére 17 és 22 fok közé csökken a hőmérséklet. 
Szerző

Jó nagy kiskaput nyitott a kormánytöbbség nagymenőknek és bűnszervezeteknek

Publikálás dátuma
2019.07.18. 06:30

Fotó: Adam_Molnar / ALL RIGHT RESERVED
A jövőben pluszdolgot is bizonyítania kell az ügyészégnek - és ez bitang nehéz feladat.
A kormánypárti parlamenti többség múlt héten – a költségvetési törvénybe rejtve – fogadta el azt a Btk.-t érintő javaslatot, amelynek következtében szinte lehetetlen lesz bizonyítani, hogy egy bűncselekményt bűnszervezetben követtek el. A módosítás után bűnszervezetnek minősül legalább három személyből álló, hosszabb időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. A Btk. a többes bűnelkövetést három fogalomba sorolja: csoportos elkövetés, bűnszövetség és bűnszervezet, s mindhármat jól el is különíti egymástól, mert a büntetési tételeknél is jelentős a különbség. A legsúlyosabb értelemszerűen a bűnszervezeté, a törvény szerint a büntetési tétel felső értékét a kétszeresére emeli, emellett kizárja a büntetés felfüggesztését, valamint a feltételes szabadlábra bocsátást. Az eddigi szabályozás 2002 óta volt érvényben, alkalmazásánál a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát vették figyelembe, amely szerint egy bűnszervezetnél nincs jelentősége a hierarchikus felépítésnek. Elegendő volt annak megállapítása, hogy három személy legalább két, minimálisan ötévi szabadságvesztéssel járó bűncselekményt követ el már fél-egy év alatt is. Mostantól ezen feltételek a bűnszövetségre vonatkoznak, a bűnszervezethez viszont meg kell állapítani az elkövetők közötti alá-fölérendeltségi viszonyt, munkamegosztást, konspiratív kapcsolatrendszert. - Olvastam a módosításról, amelyet azzal magyaráznak, hogy nem megfelelő az eddigi joggyakorlat, ugyanis nincs érdemi különbség a bűnszervezet és a bűnszövetség között – mondta egy a lapunk által megkérdezett ügyvéd. – Csakhogy mostantól két olyan elemet kell majd igazolni, ami igencsak viszonylagos. A hierarchiát még csak-csak lehet majd igazolni, de a konspiráció bizonyításához már igen különleges esetek kellenek majd. Nem lesz könnyű dolga a vádhatóságnak, ha mostantól bűnszervezetben elkövetéssel akar valakit megvádolni, ugyanis a hármas feltételt együtt szinte lehetetlen lesz bizonyítani – tette hozzá. Ha módosul egy törvény, akkor a gyakorlat szerint azt a törvényváltozatot kell figyelembe venni, amely a terhelt szempontjából kedvezőbb. Ez azt jelenti, hogy a módosítással például Simonka György is jól járhat, a fideszes országgyűlési képviselőt ugyanis – miután az országgyűlés tavaly októberben felfüggesztette a mentelmi jogát - bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsította meg az ügyészség. A vádhatóság szerint a békési képviselő a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető uniós és hazai költségvetési támogatásaiból kért vissza általában 45 százalékot. Ezért a Legfőbb Ügyészség egyebek mellett két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással; két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetéssel; két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetéssel vádolta meg Simonkát, aki ellen 2014-ben indított nyomozást a NAV, s került át ügye 2016-ban az ügyészséghez. Forrásunk szerint a múlt heti módosítás alapján a képviselőnek már kevésbé kell aggódnia a három, bűnszervezetről szóló vádpont miatt.
Szerző
Témák
bűnszervezet

Egyre több helyen pótolják az ügyeletben mentőtiszttel az orvost

Publikálás dátuma
2019.07.18. 06:00

Fotó: Mónus Márton / MTI
A kamara elnöke megengedhetetlen precedensnek nevezte a mezőberényi megoldást.
Egyre nagyobb a szakadék a jogszabály adta lehetőségek és a napi gyakorlat között a háziorvosi orvosi ügyeletek működtetésében. Erre világít rá Siklósi István, Mezőberény polgármesterének története is, aki úgy próbálta az ügyelet orvoshiányát enyhíteni, hogy bejelentette: a feladatra augusztus elsejétől egy mentőtisztet alkalmaznak. A városvezető bejelentésre a Facebookon szinte azonnal több százan reagáltak. A hozzászólókat is megosztotta, hogy vajon jó-e, ha orvos helyett „csak” mentőtiszttől kérhetnek segítséget délután négytől másnap reggel nyolcig, illetve munkaszüneti napokon. Az ügyeleti ellátásról szóló jogszabályok egyébként nem teszik lehetővé, hogy az alapellátási ügyeletekben orvosok helyett mentőtisztek önállóan lássák el a feladatot. A mezőberényi polgármester lapunknak azt mondta: az új helyzetet előzetesen támogatta a a járási kormányhivatal tiszti főorvosa.

Az utóbbi időben már nem lehetett megfelelő orvost találni az ügyelet ellátására, ezért a környékbeli településekkel együtt döntöttek úgy, hogy elfogadják az általuk megbízott szolgáltató ajánlatát, és tudomásul veszik, hogy orvos helyett mentőtiszt látja majd el a feladatot Mezőberényben, valamint Csárdaszálláson, Kamuton és Köröstarcsán. Az ügyeletes mentőtiszt Mezőberényben lesz, ott fogadja a betegeket illetve ha szükséges onnan megy házhoz. Munkáját orvos felügyeli majd Gyomaendrődről. A mentőtiszt egyébként két dolgot nem tehet meg: nem rendelhet receptköteles gyógyszert, illetve a halál beálltát nem állapíthatja meg. Mezőberényben helyben fogadja a betegeket és házhoz is megy, ha pedig olyan probléma van, konzultál az orvossal, illetve odahívja. Hozzátette: orvossal éves viszonylatban tízmillió forinttal kerülne többe a feladat, mint amennyiből a mentőtiszttel meg tudják oldani a szolgáltatást. A Magyar Orvosi Kamara is ellenzi a megoldást. Lapunknak Éger István, a köztestület elnöke a történteket megengedhetetlen precedensnek nevezte. Szerinte a mentőtisztet arra képezték ki, hogy életet veszélyeztető helyzeteket hárítson el, ennek során olykor valóban akár orvosi beavatkozásokat is végezhet, de aztán a beteget kórházba kell vinnie, így azt orvos is látja. A kamara elnöke szerint a polgármesternek két választása van: vagy ismét saját kézbe veszi az ügyelet működtetését, vagy megállapodik a szolgáltatóval, hogy szíveskedjék nem rabszolgabért fizetni a helyi ügyeletért az orvosnak, és akkor lesz a feladatra jelentkező. Az önkormányzatokról szóló törvény kötelező feladatként a helyhatóságra testálja az alapellátást, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó ügyeleti ellátást is. A feladatra jutó állami pénzből a kisebb települések már jó ideje nem tudják finanszírozni a szolgáltatást. Társulnak és zömében ügyeleti szolgáltatásra vállalkozó cégekkel kötnek szerződést a feladatra. Az ügyeletekre nem csak az állami pénz kevés, de egyre kevesebb a hadra fogható orvos is. A hatóságok adatai szerint már több mint félmillió településnek nincs tartósan háziorvosa se. E két probléma enyhítésére már jó ideje országszerte kényszermegoldások működnek. - Sok településen alkalmaznak az ügyeleti szolgáltatók mentőtisztet – idézi a gyakorlatot Katona Gábor tiszaroffi háziorvos, aki maga is dolgozik szolgáltatónak és van olyan helye is ahol az önkormányzat alkalmazza a feladatra. Az ügyelet lényegében a háziorvosi ellátás meghosszabbítása, azoknak, akik napközben dolgoznak. Illetve az ügyelet arra is hivatott, hogy egyfajta előszűrést végezzen, valamennyire enyhítse a sürgősségi osztályokra nehezedő nyomást. Júniusban 27 ügyeletet vittem, napi nyolc óra körzetben végzett munka mellett, és most ebben a hónapban már 11-en vagyok túl. Mindezt 60 évesen csinálom. Az egyik sorstársammal még hétfőn beszéltem, szerdán ügyelt, csütörtökön pedig egyszerűen lefordult a székről és meghalt. Most még az ő ügyletei napjait is szét kellett osztanunk egymás között. De ha nem csinálom, a törökszentmiklósi ügyelet rég bezárhatott volna. Az egyik ügyeleti körzetemben is van olyan település, Abádszalók, ahol mentőtiszt dolgozik. Mint mondja: a mentőtiszt legtöbbször jobban tud mesterséges légutat biztosítani, mint egy háziorvos, de egy hasfájós gyerekkel vagy tüsszös mandulával nem igen tud mit tenni. A hasfájásból könnyen lehet a hasüregben tályog, az pedig hétfőig nem várhat, a tüsszös mandula is képes „elfajulni”antibiotikum nélkül. A mentőtiszt gyógyszert nem írhat, ajánlhat recept nélküli orvosságokat. Ha gond van, akkor itt engem kell hívnia, a fegyverneki ügyeletről – mondja, és megjegyzi: ha valóban oda kell rohannom valamiért, akkor az legalább egy óra, mert rosszak az utak, és amíg megjárom, addig Fegyverneken és környékén egyáltalán nincs orvos. Az alapellátási ügyelet régóta félmegoldásokkal működik, tudjuk, hogy régen a szakadék szélén állunk, de most biztos, hogy már zuhanunk.   A mezőberényi polgármester a történetüket lapunknak még azzal egészítette ki, hogy felidézte: az önkormányzati szövetségek májusi közgyűlésén az egészségügyért államtitkár arról beszélt, hogy már felállt a humán-, a pénzügyi tárca és miniszterelnökség képviselőiből az a bizottság, amely az ügyeleti ellátás problémáit próbálja rendezni. Azaz hamarosan lehet megoldás. Ők ennek eredményét már nagyon várják.     
Szerző