Újabb tűzszünetben állapodtak meg a kelet-ukrajnai konfliktus szereplői

Publikálás dátuma
2019.07.18. 08:07
Illusztráció
Fotó: Mikhail Palinchak / Ukrainian Presidential Press Off / Sputnik
Július 21-én ugyanis előrehozott parlamenti választásokat tartanak Ukrajnában.
Határozatlan időtartamú tűzszünetben állapodtak meg a kelet-ukrajnai konfliktusban érintett felek a válság rendezésére hivatott háromoldalú, Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló összekötő csoport szerdai ülésén Minszkben.   
A fegyvernyugvás az ukrán erők és az oroszbarát szakadárok között helyi idő szerint vasárnap hajnalban lépne életbe.

Ukrajnában július 21-én tartják az előrehozott parlamenti választásokat. A felek megállapodtak abban is, hogy helyreállítják a Luhanszk megyei Sztanicja Luhanszka településen lévő hidat, illetve egyezségre jutottak használatáról is. A híd az egyetlen átkelési lehetőség a térségben a szakadárok és a kormányerők által ellenőrzött területek között. A konfliktus szereplői július 1-jén jelentették be a minszki megállapodások szerinti csapatszétválasztást a településen. Egyezség született egy esetleges fogolycserére vonatkozó eljárásról is. 
Az ukrán kormányerők 69 fogságba esett tagját cserélnék ki 208 donyecki, illetve luhanszki szakadárra.

Az úgynevezett kontaktcsoport tagjai emellett elkötelezték magukat, hogy biztonságos hozzáférést engedélyeznek az EBESZ-megfigyelőknek Ukrajna egész területén. Az öt éve tartó Donyec-medencei fegyveres konfliktus során már sokadszor léptettek életbe fegyvernyugvást a térségben, de eddig egy sem bizonyult tartósnak.
Szerző
Témák
Ukrajna

Túlígérte magát Ursula von der Leyen, ezért kapott kevéske voksot

Publikálás dátuma
2019.07.18. 08:00

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
A papíron őt támogató pártok egyike sem állt ki mellette egyöntetűen.
Mióta Ursula von der Leyent szoros eredménnyel megválasztották az Európai Bizottság következő elnökének, elemzők egyre azt számolgatják, hogy a titkos szavazáson kik támogathatták és kik szavazhattak ellene. A német kereszténydemokrata politikus meglepően kevés, mindössze kilenc szavazattal kapott többet a szükségesnél, ami arra mutat, hogy kettesben a szavazócédulával jóval többen utasították el őt, mint ahányan előzetesen beígérték. A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a három legnagyobb frakció egyike sem állt ki mellette egységesen. Azt előre tudni lehetett, hogy a szocialistáknak legalább a harmada a nem gombot fogja megnyomni. Bár a liberálisok csaknem teljes egységet demonstráltak a választás előtt, a vártnál több kiszavazó lehetett közöttük is. Hírek szerint saját pártcsaládjából, az Európai Néppártból (EPP) is jó páran “dezertálhattak”, mert UVL programját — ígérethalmazát — túl baloldalinak és liberálisnak találták. Az EPP egyáltalán nem örült, hogy a megválasztott elnök uniós szintű munkanélküliségi garanciarendszert ígért és túlvállalta magát a klímavédelem elleni harcban. Az előzetes bejelentések alapján kalkulálva Ursula von der Leyennek magasan, nagyjából 450 szavazattal kellett volna átvinnie a lécet, ezzel szemben csak 383-at kapott. Tartja magát a feltételezés, hogy pozícióját a populisták voksaival sikerült megmenteni. A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt és az olasz Öt Csillag Mozgalom (M5S) majdnem 40 támogató szavazatot szállíthatott, ami a Fidesz EP-delegációjának tagjaival együtt több mint félszáz. Az érintettek nem cáfolják, hogy a leendő bizottsági elnök nekik köszönheti az állását. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője “a világ legviccesebb dolgának” találja, hogy a Fidesz politikai tőkét akar kovácsolni Von der Leyen győzelméből. A politikus ugyanis csupa olyan ígéretet tett, ami szerinte egyáltalán nem jó hír a Fidesznek. Donáth szerint ezek közé tartoznak a megválasztott elnök klímacéljai és a jogállam megerősítését célzó vállalásai. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője lapunknak nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy parlamenti válaszában Von der Leyen határozottan elutasította a szélsőségesek szavazatait, ráadásul a programja egy erősen Európa-barát program, amivel a populisták aligha tudnak azonosulni. Dobrev úgy vélte, hogy a mérsékelt politikai erők oldalán az ellenszavazatot leadott EP-képviselők túlnyomó többsége a vezető jelölti (Spitzenkandidat) rendszer megbuktatása miatti dühében nem támogatta a jelöltet. A DK-nak is időbe telt, míg túltette magát a kudarcon, végül Von der Leyen személyisége és programja győzte meg a pártot az igen szavazat mellett. “A hölgyből árad, hogy európai. Beszédében úgy fogalmazott: először voltam európai, és csak utána német. Nem csodálkoznék, ha nemsoká fölkerülne a Fidesz által szponzorált plakátokra Magyarországon” — mondta Dobrev Klára. Donáth Anna szerint a Momentum két EP-képviselője is hosszas vívódás után döntött UVL támogatása mellett. Végül azért nyomtak igent, mert meggyőződtek róla, hogy a politikus a mélyebb integráció híve, aki a párt számára fontos ügyekben — a nemi egyenlőség, a szexuális kisebbségek támogatása, a jogállami normák betartatása terén — progresszív konzervatív álláspontot képvisel. Donáthék azt is mérlegelték, hogy ha elutasítják a jelöltet, nála csak rosszabb jöhetett volna. Parlamenti elemzők nem tartják problémásnak, hogy a megválasztott elnök kis parlamenti felhatalmazással lát munkához. Így legalább tisztában lesz azzal, hogy teljesítenie kell, ha meg akarja szerezni a képviselő-testület támogatását. Az EP-nek a közeljövőben kétszer is módja lesz megmutatnia az erejét: megvétózhatja az Európai Bizottság megválasztását, illetve az EU következő hosszútávú költségvetését. “A szoros eredmény fontos üzenet a leendő bizottsági elnöknek: még nem szerezte meg a parlament támogatását” - mondta el lapunknak Donáth Anna.

112 menekültet találtak összezsúfolva egy kamionban

Publikálás dátuma
2019.07.18. 07:47
Képünk illusztráció!
Fotó: PEDRO PARDO / AFP
Jelenleg a migrációs státuszukat kell tisztázniuk a mexikói hatóságok előtt.
A mexikói hatóságok feltartóztattak az ország északi részén egy kamiont, amelynek rakterében 112 közép-amerikai menekült utazott összezsúfolódva - jelentette be szerdán a mexikói országos bevándorlási hivatal (INM).   
A szövetségi rendőrség emberei a 78 felnőttet és 34 fiatalkorút szállító járművet a Monterrey és Reynosa városok közötti útvonalon állították meg.

A Hondurasból, Guatemalából, El Salvadorból és Nicaraguából érkezett migránsokat az INM közelben lévő irodáiba vitték, hogy tisztázzák migrációs státuszukat. A mexikói hatóságok nap mint nap hírt adnak arról, hogy
nagyszabású ellenőrzések keretében migránsokat tartóztatnak le és toloncolnak ki. Mindezt a Washingtonnal kötött egyezmény keretében teszik,

amelynek értelmében a mexikói rendfenntartó erők és a katonaság különböző egységei (a Nemzeti Gárda, a szövetségi rendőrség, a katonaság) jelenleg már csaknem 22 ezer tagja segíti a bevándorlási hivatal munkáját a határokon. Így mintegy 15 ezer rendőrt és katonát küldött az Egyesült Államokkal közös határához, a déli határhoz irányított rendőrök és katonák száma pedig csaknem eléri a hétezret. Ez utóbbi szakaszon naponta ezrek mennek át Mexikóba, hogy azután onnan megpróbáljanak az Egyesült Államokba jutni. A mexikói külügyminisztérium szerdán bejelentette, hogy
a papírok nélkül az ország területére lépők száma júniusban jelentősen csökkent,

vagyis az előző hónapban regisztrált 144 ezerhez képest csak 100 ezer volt. Az EFE hírügynökség ugyanakkor a bevándorlási hivatal adataira hivatkozva közölte, hogy 32,7 százalékkal, 16 507-ről 21 912-re nőtt azoknak a száma, akiket a mexikói hatóságok visszatoloncoltak származási országukba. Mexikó és az Egyesült Államok által június 7-én kötött megállapodás elejét vette annak, hogy Washington június 10-től bevezesse a Donald Trump által kilátásba helyezett vámokat. E terv szerint a kezdetben 5 százalékos, minden Mexikóból származó termékre kivetett vám minden hónapban 5 százalékponttal tovább emelkedik, egészen 25 százalékra, ha a mexikói kormány nem fékezi meg a migrációt.
Szerző