Művésznegyed a sörgyár helyén

Publikálás dátuma
2019.07.20. 14:16

A Haggenmacher már a második volt a Dreher mögött, a két família házasodás útján is egyesült.
Ganz Ábrahámhoz hasonlóan a Haggenmacher fivérek is Svájcból települtek át Pest-Budára a XIX. században. Károly elsősorban a malomipari találmányai révén, a gőzmalmaival írta be nevét a polgárosodó és iparosodó Magyarország történetébe, míg bátyja, Henrik a promontori sörfőzde tulajdonosaként, amelyet még egy bécsi szállodás, Frohner János kezdett el építeni a budafoki borhegy lábánál. A Haggenmacher az 1880-as évekre termelékenységben már a második volt a Dreher mögött, a két dinasztia az 1900-as évek elején házasodás útján is egyesült. A budafoki sörgyár sorsát végül Trianon pecsételte meg, a kisebbé vált Magyarországon ugyanis jóval kevesebb sör fogyott, a gyárat 1923-ban bezárták. A Haggenmacher család Budapest legnagyobb adófizetői közé tartozott, tagjai elkötelezett emberbarátságukról is ismertek voltak. A vészkorszak idején Sztehlo Gábor evangélikus lelkész nagybátyja, Haggenmacher Ottó volt az, aki Gellért-hegyi villáját menedékül adta mintegy harminc üldözött zsidó gyereknek, és az ellátásukról is gondoskodott. A gyár (Nagytétényi út 48-50. szám alatt található) épületeit a 2000-es évek elején vásárolta meg Wolfgang Bartesch, aki a rendszerváltás után az első független autókölcsönző cég tulajdonosaként vált ismertté. Orvostanhallgatóként szeretett bele a magyar fővárosba, egy Bonnba települt erdélyi szász família sarjaként mert olyat álmodni Budafokon, ami miatt a Forbes magazin 2017-ben úgy ítélte, ő annak a száz embernek az egyike, aki jobb hellyé tette Budapestet. Wolfgang Barteschnek nem volt kétséges, hogy a Haggenmacher falai között helye van a kortárs művészetnek, s talán kicsit meg is elégelte, hogy felesége, a festőművész Christa Bartesch telente fűtetlen barakkokban, síruhában fest. Hogyan működhet jól az agglomerációban vagy távolabb egy művészeti központ? A Jurányi Inkubátorház májusi konferenciáján többek között ez a kérdés is napirendre került, és jó példaként az Art Quarter Budapestet (AQB) hozták fel. Az alapítónak nemcsak az volt a szeme előtt, miként lehet az ipari ingatlanokat kulturális célra hasznosítani, a fenntarthatóságra is gondolt. A Haggenmacher épületeit részben kreatívipari szereplőknek – nyomdának, dokumentumfilmes cégnek, csokoládéműhelynek, táskatervezőknek – adták bérbe. Az Art Quarter Budapest fényben úszó műtermeiért és stúdiólakásaiért bérleti díjat szednek a külföldi és magyar képzőművészektől, fotográfusoktól, színpadi művészektől, muzsikusoktól, irodalmároktól, akik meghívásos és jelentkezéses alapon is részt vehetnek az AQB nemzetközi rezidenciaprogramjában. A magtár felsőbb emeletein kapott helyet a Hollandiából áttelepült Spatial Sound Institute, amely 4D-s hangzással akár azt a hatást is el tudja érni, hogy a talpunk alatt fütyüljön a szél. A kiállítások, folyóirat-bemutatók, irodalmi,színházi és táncestek egymást követik itt, a Duna-part szinte érintetlen vadsága, a gyárépületek környezetét átszövő ősfás park is növeli az AQB vonzerejét. A Délitől a vonatút ide negyedórás, a Kelenföldi pályaudvartól hét perc – nincs is olyan messze a Belvárostól.

A Belvárosban 2 millió egy négyzetméter

Publikálás dátuma
2019.07.20. 13:31

Fotó: Markoszov Szergej
Több ponton túlárazott a fővárosi piac. Idén 10 600 új lakást adhatnak át, jövőre 7 050, míg 2021-re kétezer lakást ígérnek a befektetők.
Sorra jelentek meg az utóbbi hetekben a lakáspiaci statisztikák és elemzések, amelyek mindegyike kiemelte, hogy tavaly az új lakások fele Budapesten és Pest megyében épült és az idei első negyedévben tovább élénkült az építési kedv a fővárosban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentése úgy fogalmaz, hogy erős kereslet mellett tovább élénkült a piac, több adás-vétel történt, tovább nőttek az árak, viszont országon belül, sőt a fővárosi kerületek között is nagyok az eltérések. Az átlagos négyzetméterárak a községekben tavaly már csak a budapesti átlag 21,6 százalékát tették ki, ez az arány 2012-ben még 36,2 százalék volt, tehát egyre inkább elértéktelenednek a vidéki ingatlanok, miközben Budapesten egyetlen év alatt majdnem 23 százalékkal mentek fel az árak. Már a jegybank sem tagadja, hogy több ponton túlárazott a fővárosi piac. Az új lakások budapesti piacáról két elemzés is készült nemrég. Az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont Budapesti Lakáspiaci Riportja majdnem 25 ezer megvásárolható lakás adatait tartalmazza, az Otthon Centrum összesítése 2019 márciusában több mint 33 épülő lakás mellett 16 688 szabad lakást rögzített, de a valóságban a folyamatos átárazások miatt ezeknek csak egy részét lehet elérni jelenleg. Mindkét adatbázis anyagát felhasználva a következők jellemzik a fővárosi új lakások piacát: Összesen 456 beruházás van folyamatban, de ezek 33 100 lakásának 32 százaléka még nem vehető meg, mert csak most tervezik az ingatlanokat. Az utóbbi egy évben 9 új projekt indult el. Az Otthon Centrum azt is kiszámolta, hogy a budai kerületekben épülő beruházások egyenként átlagosan 68 lakást tartalmaznak, a pesti oldalon valamivel nagyobb projekteken dolgoznak, 75 lakás épül egy-egy fejlesztés keretében. A legnépszerűbb a XIII. kerület, itt 90 különféle építkezésen dolgoznak a beruházók. Ezt három budai kerület követi, ahol szintén nagyon sok építő lát fantáziát. A XI. kerületben 53, a harmadikban 51 és a másodikban 35 projekt keretében készülnek új lakások. A pesti oldalon kisebb a tumultus, a VIII. és IX. kerületben egyaránt 31 helyszínen tart az építkezés, vagy tervezik azt, míg Zuglóban 29 projekten dolgoznak. A Lakáspiaci Riport azt emeli ki, hogy a szabad lakások kínálata az első negyedévben nőtt és jelenleg 7300 új építésű lakás elérhető, több mint kétezret pedig idén tavasszal adtak el az építtetők. A legélénkebb Újbudán, Angyalföldön és Óbudán volt a piac, a vevők többsége a 40-70 négyzetméter közti lakásokat keresi. Az összeállításból az is kiderül, hogy a kínálatban egyre kevesebb lakás értékesíthető a jövő évtől a kedvezményes 5 százalékos áfával, ezért sok ingatlannál most számolgatják az új árakat. A lakások több mint felénél ezt a télen már megtették – nem először a beruházások megkezdése óta. Ráadásul az emelések drasztikusak, egy év alatt elérték a 20 százalékot, s átlagosan 4,8 millióval dobták meg a már addig is borsos lakásárakat. 2016 tavaszán még 520 ezer forint volt egy átlagos négyzetméterár a fővárosban, most 825 ezer forint. Ennél magasabbat mért az Otthon Centrum, az ő adatbázisuk 917 ezer forintos átlagos négyzetméterárat mutat, jelentős szórással. A legdrágább az V. kerület, a Belvárosban kétmilliót kell fizetni egyetlen négyzetméterért, az I. és a II. kerületben 1 350 000 forint feletti négyzetméterenkénti árakkal számolnak, de a VI. és XII. kerület is túllépte már a milliót, míg a legolcsóbb új lakások Soroksáron épülnek, átlagosan 500 ezer forintos négyzetméteráron. A kimutatás csak a projektek egy részénél tudott négyzetméter árakat mutatni, az adatok alapján most a legdrágább a Viza Apartmanház a XIII. kerületi Párkány utcában és nem messze innen a Green Court Residence a Taksony utcában. A Lakáspiaci Riport szerint, amelynek adatait az MNB is beépítette a jelentésébe, idén 10 600 új lakást adhatnak át, jövőre 7 050, míg 2021-re kétezer lakást ígérnek a befektetők. Néhány hete pedig megjelent az első olyan projekt, a Grand Corvin II. üteme, amelynek lakásaiba csak 2022-ben lehet majd beköltözni. Jellemző ezekre a beruházásokra a jelentős csúszás, az értékesítésre váró lakások harmadának átadása fél évet, 4400 lakás birtokbavétele azonban már több mint egy évet késik. A használt lakások piacán is elszabadultak az árak. A KSH idei első negyedéves összefoglalójában olvasható, hogy a budapesti használt lakásokért átlagosan 28,7 millió forintot fizettek a vevők az év első három hónapjában, az újakért pedig 33,1 milliót. A lakáscélú hitelekről éves országos adatot találtunk, a mostani hitelállomány 5,4-szer nagyobb a 2013-as mélypontnál. 2018-ban 108 ezer kérelmet engedélyeztek, átlagosan 7,9 millió forintos értékben, ugyanakkor mindössze 8,4 százalékuk volt államilag támogatott kölcsön.

Átgondolatlan lakáspolitika

A lakáspiaci adatok tömege mellett viszonylag kis visszhangot váltottak ki azok a kutatások és piaci értékelések, amelyek szerint itt a vége – jövőre már kevesebb lakás épül, és az utóbbi évek erőltetett beruházásai sem érték el azt a mennyiséget, ami elegendő lenne az öreg magyar lakásállomány természetes cseréjéhez. Az Építési Piaci Prognózis 2019-2022 néhány hete frissített adatai szerint idén 21 500 lakás épülhet az országban, de jövőre már csak 16 ezer, az azt követő két évben pedig 12-13 ezer új lakás készülhet el. Ezt azzal magyarázta Varga Dénes közgazdász, hogy a Magyarország számára fontos partnereknél a gazdasági növekedés üteme lassul és az EU támogatások is csökkennek. Az elemzés úgy fogalmaz, hogy „a 2017-ben elindított élénkítési program legfőbb hibája, hogy a központi akarat túl rövid idő alatt akar túl nagy eredményeket elérni, amit azután várhatóan nem sikerül stabilizálni.” Politikai szempontok szerint lehet, hogy jó megoldás volt a lakáspiac felfuttatása – folytatódik az értékelés, de ez a túl gyors, túl erőteljes élénkítés felelős az árak elszabadulásáért, és a kapacitáshiányért. Ráadásul nehéz minőségi munkát végezni az építőiparban megjelent szakképzetlen tömeggel, a visszaesésnél egyszerre küldik majd el őket a cégek. Az elemzés szerint stabil növekedést csak a bérek emelése és egy ehhez társuló progresszív adózási rendszer hozhatna, e nélkül még a mostani „átgondolatlan” támogatási politika mellett sem lehet elérni, hogy megépüljön a lakásállomány természetes megújulását biztosító évi 43 ezer új lakás.

A beruházók még reménykednek

A jelenlegi jogszabályok alapján 2020. január 1-jétől az építkezések 5 százalékos kedvezményes áfája megszűnik, ebben a szektorban is vissza kell állni az általános 27 százalékos áfa kulcsra. Ez a lépés további durva lakásár emelést hoz és a kisebb beruházók várhatóan bedobják a törölközőt. Ezért most az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület egy – a kormány számára is elfogadható – kompromisszumos megoldáson dolgozik.

Témák
lakásépítés

Szalonnák népe

Publikálás dátuma
2019.07.14. 11:00

Fotó: Shutterstock
Sokat povedálnak mostanság a nemzeti karakterről. Hogy milyen vonások adnak ki egy igaz magyart. De bármennyi is a beszéd, nem sikerül körülhatárolni azt a pár alaptulajdonságot, amitől hazánkfiai méltán érezhetik magukat hungarikumnak. Pedig legalább egy „magyarságjegyet” kapásból be lehet azonosítani – csak nem a néplélek, hanem a nemzet gyomra felől kell közelíteni. Abban ugyanis erős a közmegegyezés, hogy a zsír az élet, az igazi étel. Még akkor is húsról van szó. Netán halról. Amit a magyar nagyon szeret, azt valamiféle zsírszármazéknak becézi. Itt van például a haltöpörtyű esete. Aki elsődleges jelentés alapján (roppanósra sütött zsírdarabka bőrrel vagy nélküle) rendeli, az meglepődik. Ahogy fogai áttörik a pirított vagy épp bundázott kérget, egy gramm zsír sem keni meg az ínyt, ez a töpörtyű színhús, a hal hasának legjava. Puha, omlós, a szálkát hírből sem ismeri. Íze lekerekített, hagyma vagy kenyér egyaránt megfojtja. Könnyű káposztasaláta ajánlott mellé, olyan aligsavanyú, más semmi. Legfeljebb egy kis világos-veres siller. És nem kell érte a Tisza-mellé utazni, például akad egy halsütő a Váci úton, a Nyugati-pályaudvarral szemben, ahol kóstolható – persze nem teljesen olyan, mint a Tisza mentén. Aztán itt van a hasalja szalonna. Ami persze megint se nem húsos-, se nem kenyér szalonna, hanem pecsenye. Hollétét illetően neve precízen fogalmaz, a disznó hasának legalján leng és reng – gyakorlatilag szemben a karajjal. (Ha úgy tetszik, a sertés keretes-szerkezetű állat, alul és felül két csúcshús fogja közre.) Szóval a hasaalja úgy fest, hogy mintegy másfél centis húsdarabon egy 2 milliméteres zsírréteg hasal. Pont annyi, ami kikeni a falatot, hogy ne legyen fojtós. A hús maga pedig leginkább a szűzérmére hajaz a maga rózsaszínűségében, erezettségében, telített ízében. Utóbbit könnyebben kiadja egy kis csípős társaságában. Úgyhogy éljen a torma. Ha szárra reszelt és nem „bolti folyós”, akkor érdemes, ha nem akkor marad a hagyományos módszer: cseresznyepaprika (de abból is a közepes veres, magjaitól megszabadítva). A hasaalja szalonna egyetlen szépséghibája, hogy kevés kerül belőle a piacra – de a Teréz körúton (szemben a Nyugati pályaudvarral) akad egy régi módi hentes, ahol még sütnek ilyesmit.
Szerző
Témák
szalonna