Művésznegyed a sörgyár helyén

A Haggenmacher már a második volt a Dreher mögött, a két família házasodás útján is egyesült.

Ganz Ábrahámhoz hasonlóan a Haggenmacher fivérek is Svájcból települtek át Pest-Budára a XIX. században. Károly elsősorban a malomipari találmányai révén, a gőzmalmaival írta be nevét a polgárosodó és iparosodó Magyarország történetébe, míg bátyja, Henrik a promontori sörfőzde tulajdonosaként, amelyet még egy bécsi szállodás, Frohner János kezdett el építeni a budafoki borhegy lábánál. A Haggenmacher az 1880-as évekre termelékenységben már a második volt a Dreher mögött, a két dinasztia az 1900-as évek elején házasodás útján is egyesült. A budafoki sörgyár sorsát végül Trianon pecsételte meg, a kisebbé vált Magyarországon ugyanis jóval kevesebb sör fogyott, a gyárat 1923-ban bezárták. A Haggenmacher család Budapest legnagyobb adófizetői közé tartozott, tagjai elkötelezett emberbarátságukról is ismertek voltak. A vészkorszak idején Sztehlo Gábor evangélikus lelkész nagybátyja, Haggenmacher Ottó volt az, aki Gellért-hegyi villáját menedékül adta mintegy harminc üldözött zsidó gyereknek, és az ellátásukról is gondoskodott.

A gyár (Nagytétényi út 48-50. szám alatt található) épületeit a 2000-es évek elején vásárolta meg Wolfgang Bartesch, aki a rendszerváltás után az első független autókölcsönző cég tulajdonosaként vált ismertté. Orvostanhallgatóként szeretett bele a magyar fővárosba, egy Bonnba települt erdélyi szász família sarjaként mert olyat álmodni Budafokon, ami miatt a Forbes magazin 2017-ben úgy ítélte, ő annak a száz embernek az egyike, aki jobb hellyé tette Budapestet. Wolfgang Barteschnek nem volt kétséges, hogy a Haggenmacher falai között helye van a kortárs művészetnek, s talán kicsit meg is elégelte, hogy felesége, a festőművész Christa Bartesch telente fűtetlen barakkokban, síruhában fest.

Hogyan működhet jól az agglomerációban vagy távolabb egy művészeti központ? A Jurányi Inkubátorház májusi konferenciáján többek között ez a kérdés is napirendre került, és jó példaként az Art Quarter Budapestet (AQB) hozták fel. Az alapítónak nemcsak az volt a szeme előtt, miként lehet az ipari ingatlanokat kulturális célra hasznosítani, a fenntarthatóságra is gondolt. A Haggenmacher épületeit részben kreatívipari szereplőknek – nyomdának, dokumentumfilmes cégnek, csokoládéműhelynek, táskatervezőknek – adták bérbe. Az Art Quarter Budapest fényben úszó műtermeiért és stúdiólakásaiért bérleti díjat szednek a külföldi és magyar képzőművészektől, fotográfusoktól, színpadi művészektől, muzsikusoktól, irodalmároktól, akik meghívásos és jelentkezéses alapon is részt vehetnek az AQB nemzetközi rezidenciaprogramjában. A magtár felsőbb emeletein kapott helyet a Hollandiából áttelepült Spatial Sound Institute, amely 4D-s hangzással akár azt a hatást is el tudja érni, hogy a talpunk alatt fütyüljön a szél.

A kiállítások, folyóirat-bemutatók, irodalmi,színházi és táncestek egymást követik itt, a Duna-part szinte érintetlen vadsága, a gyárépületek környezetét átszövő ősfás park is növeli az AQB vonzerejét. A Délitől a vonatút ide negyedórás, a Kelenföldi pályaudvartól hét perc – nincs is olyan messze a Belvárostól.