Napsütéses, meleg időt hoz a szombat, de néhol zivatarokra is számíthatunk

Publikálás dátuma
2019.07.20. 08:04
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul. Öt megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
A hétvégén az ország legnagyobb részén tökéletes strandidőre készülhetünk, majd csak vasárnap délután, este érkezhet észak felől egy gyenge hidegfront – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) előrejelzéséből. Szombaton napos időre számíthatunk fátyol-, illetve gomolyfelhővel. Az ország északkeleti harmadán több gomoly képződik, így ott elszórtan várható zápor, zivatar. A déli, délnyugati szél főként a Dunántúlon élénkül meg, máshol többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul, késő estére 19 és 25 fok közé hűl le a levegő. Öt megyére (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg) elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a heves zivatarok veszélye miatt, ezeket szélerősödés, intenzív csapadék és kis méretű jég is kísérheti.
Vasárnap is napos időre számíthatunk fátyolfelhőkkel, majd a déli óráktól északnyugat, észak felől átmenetileg megnövekszik a felhőzet, de inkább csak északon, északnyugaton valószínű helyenként zápor, zivatar. A szél délnyugatiról egyre nagyobb területen északnyugatira fordul, többfelé megélénkül, zivatar környezetében pedig erős vagy viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 20, a legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 34 fok között alakul. A hőség miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye kivételével az egész országra figyelmeztetést adtak ki. 
Hétfőre néhány fokot visszaesik majd a hőmérséklet.
Szerző

Soha nem volt még ekkora létszámhiány a rendőrségnél

Publikálás dátuma
2019.07.20. 07:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Nem csökkent a rendvédelmi területen tapasztalható munkaerőhiány, ráadásul a hivatásos állomány 40 százaléka azt fontolgatja, hogy felmond.
A rendvédelmi terület valamennyi szakmája bajban van a rendőröktől és a tűzoltóktól a pénzügyőrökön át a büntetés-végrehajtásig. A Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) januárban készült felmérése szerint ráadásul a helyzet tovább romolhat, mert minden ágazatban a felmondást fontolgatja a hivatásos állomány 40 százaléka. A Belügyminisztériumban (BM) egy munkacsoport dolgozik hetek óta a rendvédelmi életpálya folytatásának kidolgozásán, miután a 2015-ben indult előző – összesen 50 százalékos béremelést tartalmazó - csomag utolsó 5 százalékos növelése idén január elsejével elvben megtörtént, így a program befejeződött. A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) adatai alapján a rendőrök legalább 30 százaléka azonban 2019-ben már nem kapott egy fillérrel sem többet. Elnökük, Pongó Géza azt mondta lapunknak, soha nem volt még ekkora létszámhiány a rendőrségnél, az utóbbi tíz évben általában kétszázan léptek ki január és december közt, de tavaly 2 ezerre ugrott a szám. Ami a 2019-es mozgásokról máris biztosan kijelenthető – tette hozzá az FRSZ vezetője -, hogy a korábbi közalkalmazotti, vagyis civil állomány 7 százaléka nem írta alá a „rendvédelmi igazgatási alkalmazottakra” vonatkozó törvénymódosítás alapján kötelezővé tett új kinevezési okmányát. Vidéken kevés a munkahely, ott kevesebben, a nagyvárosokban többen lépték ezt meg – sorolta a szakszervezeti elnök. A februári átminősítéssel a rendvédelmi alkalmazottak beleegyezésük nélkül akár két évig átirányíthatók más munkahelyre, a napi munkaidejük 12 órás lehet, de nincs szó a túlmunka kifizetéséről, durván korlátozhatják alapjogaikat, bármikor lehallgathatják őket, számítógépeiket megfigyelhetik, a béreiket évente felülvizsgálhatják. 
Lesz folytatása az életpályának, ígérte már tavasszal a BM, erről Pintér Sándor is említést tett júniusi parlamenti bizottsági meghallgatásán, de a tervek részletei azóta sem derültek ki. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalókat képviselő szervezetei megelégelték a titkolózást, az oldal vezetője hétfőn levelet írt a belügyminiszternek, amiben azt kéri, őket és az MRK képviselőit is vegyék be az előkészítő tárgyalásokba. Powell Pál lapunknak azzal indokolta a lépést, hogy elegük van a látszategyeztetésekből, amikor a tanácskozás kezdetén kapják meg a terjedelmes javaslatokat, hogy döntsenek róluk. Másrészt pont egy éve küldték el a szerintük legfontosabb lépések listáját a tárcának, de még annyit sem jeleztek nekik vissza, hogy valaki elolvasta azokat. A BM valamennyi illetékese és az egyes területek országos parancsnokai is ismerik a szakmai szervezet 60 ezer rendvédelmi dolgozó megkérdezésével rendezett felmérésének eredményeit, azokat Dobson Tibor egy prezentáción mutatta be nekik. A Magyar Rendvédelmi Kar elnöke a Népszavának is elmondta, hogy a hivatásos állomány majdnem 30 százaléka, 18 és félezer munkatársuk töltötte ki a kérdőívet és a válaszok alapján a nagyon magas pályaelhagyási szándék mögött egyértelműen a piaci béreknél jóval kisebb fizetések állnak, különösen az alacsonyabb beosztásban, jellemzően tiszthelyettesként dolgozók körében. Az anyag alapja lehet a rendvédelmi életpálya program továbbfejlesztésének – fogalmazott a tűzoltó dandártábornok. A folytatást szerinte is sürgősen ki kell dolgozni, mert sokakat már csak a szakmaszeretet tart a pályán, főként a nyugati országrészben nem ritkán külföldi állásért, de itthon is dupla pénzért szerelnek le az állomány tagjai. Az MRK elnöke arra figyelmeztette a belügyi vezetőket, hogy nem jó a hangulat az állományban, baj van az utánpótlással is, és hogy egyformán kezeljenek minden szakmai területet, mert ezek együtt garantálják a biztonságot az országban. Dobson Tibort meghallgatták, de nem tudja ő sem, hogy mit használnak fel a javaslataikból, eddig nem vonták be a tervezésbe. A munkavállalók szervezetei nagyon sokban megegyező javaslatokat tettek le a kormány asztalára. Többször sürgették a tíz éve változatlanul 38 650 forintos illetményalap megemelését, a rendvédelem hivatásos állományában ugyanis az is borzolja a kedélyeket, hogy a honvédségnél januártól 44 600 forintra emelték ezt az összeget. Meg is indult az átigazolás a belügyes munkahelyekről a honvédelmi tárca kötelékébe. A három legfontosabb megoldásra váró feladat felsorolásakor tehát Powell Pál és Dobson Tibor is a béremelést említette elsőként, a pontos mérték nélkül, bár van a kötelékhez tartozó szakszervezetek közt több is, amelyik azonnali 50 százalékot szeretne elérni. Fontosnak tartják, hogy a korpótlékot már 5 év szolgálati idő után megkapja a dolgozó a mostani tíz év helyett, mert az MRK elnöke szerint 3-5 év után lehet kellő tapasztalattal bíró hivatásosnak tekinteni a rendvédelemben dolgozókat, ekkor új minőség kezdődik, amit díjazni kell. A második nagy feladat a munkatársak lakhatásának segítése, egy településmérettől függően differenciált támogatási rendszer kidolgozása. Harmadikként említették a biztonság kérdését. Dobson Tibor emlékeztetett rá, hogy már 2015-ben kidolgoztak egy életpálya biztosítási rendszert, amiről kormány-előterjesztés is készült, de végül levették a napirendről. Ezzel vagy másként, de meg kell oldani, hogy méltósággal fejezhessék be a szolgálatot azok, akik egészségük megromlása vagy idős szüleik, netán beteg gyermekük gondozása miatt kénytelenek levetni az egyenruhát. A BÉT május végi ülésén a tárca képviselői azt ígérték, hogy augusztus végén, a következő ilyen találkozón már lesznek javaslatok ezeknek a gondoknak a kezelésére. A Belügyminisztériumtól azonban a tárgyalások részleteit firtató kérdéseinkre csak azt az általános választ kaptuk, hogy folyamatosan egyeztetnek „az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben a Belügyi Érdekegyeztető Tanáccsal és a Rendészeti Ágazati Érdekegyeztetési Tanáccsal. Az érdekegyeztető fórumok összehívására a rendészeti életpályamodellt érintő jogszabálymódosítások, -tervezetek társadalmi egyeztetésének keretében kerül sor.” Vagyis minden marad a régiben, a javaslatokat majd csak a szövegezés után láthatják a dolgozók, a szakma képviselői. Nagy kérdés, hogy hányan tartanak ki az új rendvédelmi életpálya elfogadásáig és a megígért jövő januári bevezetéséig.

Takarítóból is kevés van

Közbeszerzési adatok szerint a BRFK külső takarító céggel kötött szerződést olyan munkákra, amelyeket korábban belső emberek végeztek. A pályázat indoklásában egyértelművé tették, hogy már ezen a területen is akkora a létszámhiány, hogy kénytelenek több külső segítséget igénybe venni. Érdeklődésünkre az ORFK megerősítette, hogy az utóbbi félévben a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a megyei rendőr-főkapitányságok 22 takarítási, 58 karbantartási, 97 egyéb, összesen 177 szerződést kötöttek, melyek közül 15 szerződés váltott ki belső feladatellátást.

Polt Péter megakadályozná, hogy az Európai Bíróság vizsgálja Handó Tünde intézkedéseit

Publikálás dátuma
2019.07.19. 21:05

Fotó: Népszava
A legfőbb ügyészség szerint EU-s bíróság nem dönthet erről.
Vasvári Csaba büntetőbíró az Európai Bírósághoz fordult többek között azért, mert Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke érvényteleníti a neki nem tetsző bírók által elnyert pályázatokat. A legfőbb ügyészség gyorsan a Kúriához fordult, Polt Péterék szerint ugyanis az Európai Unió Bírósága nem dönthet erről írja az Azonnali. A Handóval korábban pereskedő Vasvári védői indítványra előzetes döntéshozatalt kért a luxembourgi székhelyű EU-s bíróságtól. A bíró az indítványban a konkrét ügyhöz kapcsolódó külföldi vádlott nyelvhasználati joga mellett a magyar bírósági rendszer általánosabb problémáit is firtatta, hogy:
  • Összefér-e az uniós jogban is garantált bírói függetlenség elvével az, hogy a magyar OBH-elnök, aki csak az Országgyűlés által elszámoltatható, tartósan a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes megbízással?
  • Biztosított-e az uniós jogban is a legmagasabb szinten garantált tisztességes eljárás követelménye egy ilyen esetben?
  • Rendben van-e az, hogy a bírók kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek?
   Az előzetes döntéshozatal annyit jelent,  hogy
ha egy tagállami bíróság előtt egy ügy eldöntéséhez az EU-s jog értelmezése szükséges, akkor az Európai Bíróság ezt értelmezze, illetve döntsön arról, hogy az uniós joggal összeegyeztethető-e egy-egy tagállami jogszabály, vagy gyakorlat.

A Vasvári által beadott indítvány egy svéd állampolgár lőszertartási ügyével kapcsolatban született meg, amin ő maga is dolgozott: a terhelt fél ügyvédje ugyanis kifogásolta a büntetőeljárás menetét, emiatt akart az Európai Bírósághoz fordulni.  A Legfőbb ügyészség, azonban úgy véli, csupán két esetben adható be ilyen kérelem:
  • 1. amennyiben uniós jogot kell értelmezni,
  • 2. vagy ha a magyar jog nem felel meg az uniós szabályoknak.
Ezért Polt Péterék egy rendkívüli jogorvoslati indítvánnyal fordultak a Kúriához, mert szerintük a beadott előzetes döntéshozatali kérelem „nem jogszerű”. A portál információi szerint a Legfőbb Ügyészség úgy látja, hogy a Vasvári indítványában foglalt második és harmadik kérdés (tehát ami Handó kinevezési gyakorlatát és a bírók fizetését illeti) „nem felel meg ezeknek a feltételeknek, a tolmácsolással összefüggésben pedig nem is merült fel probléma a konkrét büntetőügyben.”
Szerző
Témák
Handó Tünde OBH