Férfiakat zaklatott és alkoholra verte el az egyházi pénzt egy amerikai püspök, maga Ferenc pápa döntött a büntetéséről

Publikálás dátuma
2019.07.21. 17:48
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Michael Joseph Bransfield áldozatai között papok is voltak.
Egyházi szankciókkal sújtották a szexuális zaklatással vádolt, mára nyugalmazott amerikai püspököt, Michael Joseph Bransfieldet, derül ki egy vasárnapi vatikáni közleményből. A "büntető intézkedéseket" a washingtoni egyházmegye jelentette be, de a hírt a Vatican News vatikáni hírportál közölte. Ez azt jelenti, hogy
az egyházi eljárás szerint a Michael Joseph Bransfielddel szemben bevezetett szankciókról Ferenc pápa döntött.

Ezek értelmében az amerikai Wheeling-Charleston egyházmegyét korábban vezető Michael Joseph Bransfieldnek el kell hagynia az egyházmegyét. A pápa eltiltotta bármilyen nyilvános egyházi szertartástól, tehát nem vehet részt semmilyen liturgián, misén, amelyen hívők is jelen vannak. Ezen kívül személyes anyagi forrásaiból kell fedeznie azt az erkölcsi és anyagi kárt, amelyet magánszemélyeknek és egyházmegyéjének okozott. Az összegről és a kártérítés módozatairól a Wheeling-Charleston egyházmegye jelenlegi püspöke dönt majd.
Michael Joseph Bransfield tavaly szeptember 13-án benyújtotta lemondását Ferenc pápának, amelyet az egyházfő elfogadott. Ezt követően a pápa vizsgálóbizottságot állított fel: a testületet William Edward Lori baltimorai püspök vezette, és öt világi szakértő volt a tagja. A bizottság az év elején 60 oldalas jelentést továbbított a pápának. A jelentést nem hozták nyilvánosságra, de az amerikai sajtó információi szerint
a nyugalmazott püspök legalább kilenc felnőtt férfit molesztált szexuálisan, köztük papok és más egyházi személyek is voltak.

Ezt megelőzően Michael Joseph Bransfieldet kiskorúakkal szembeni szexuális visszaéléssel is meggyanúsították, de az ezzel kapcsolatos hatósági vizsgálat nem talált bizonyítékot. A püspök féktelen költekezésével is felhívta magára a figyelmet: a számítások szerint több millió dollárt költött egyházmegyéje kasszájából saját kényelmére, utazásokra és alkoholra. Több százezer dollárt fizetett a molesztált személyek hallgatásáért is, és azt is az egyházmegye kasszájából.

Iráni kalózdiplomácia

Publikálás dátuma
2019.07.21. 17:31

Fotó: HO / AFP
Nagy-Britannia kizárta a katonai megoldás lehetőségét, miután a perzsa állam elfoglalt egy brit zászló alatt hajózó tankert. Az amerikaiak csapatokat küldenek Szaúd-Arábiába.
Villámgyors motorcsónakok veszik körbe a vizet lomhán hasító Stena Imperiot, fölötte egy helikopter lebeg. A forgószárnyasból maszkos kommandósok kötélen ereszkednek alá az üresnek tűnő fedélzetre – akár akciófilmbe is beillene az a több kamerával rögzített, megvágott felvétel, amit az iráni média hozott nyilvánosságra a brit zászló alatt hajózó tanker pénteki elfoglalásáról. A nem mindennapi akcióra a perzsa verzió szerint azért került sor, mert a Szaúd-Arábiába tartó, de rakomány nélküli Stena Imperio összeütközött egy halászhajóval, ami az incidens után nem tudta felvenni a kapcsolatot a tankerrel. A nemzetközi hajózási jog megsértése és a további balesetek elkerülése végett a Forradalmi Gárda irányítása alá vonta és egy iráni kikötőbe kormányozta a hajót. Szervezetten és gyorsan kellett cselekedniük: a Brit Királyi Haditengerészet HMS Montrose nevű fregattját azonnal riasztották. A hadihajó ugyan egy héttel ezelőtt egyszer már sikeresen elüldözött egy hasonló támadó csapatot, ám ezúttal későn érkezett. Ugyanezen a napon egy másik, brit tulajdonú, de libériai zászlójú hajót is elfoglaltak, ám ezt később – ismeretlen okból – hagyták tovább haladni. A Stena Imperio 23 fős legénysége egyébként indiai, orosz, lett és filippínó, egyetlen brit sincs köztük, a hajó tulajdonosa pedig egy svéd vállalat, a tanker egyszerűen csak Nagy-Britanniába van bejegyezve. „A Perzsa-öbölben végrehajtott akciónk célja a nemzetközi hajózási jog betartatása, ellenben a Gibraltári-szorosban történt kalózkodással” –írta ugyanakkor Twitter-üzenetben Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter, ami azért világosan rámutat, több állt a művelet mögött, mint holmi tengeri szabálytalanság. A perzsa miniszter ezzel arra a július eleji incidensre utalt, mikor brit hadihajók Gibraltárnál elfoglalták a Grace 1 iráni tankert, mert a vádak szerint az uniós szankciókat megszegve olajat szállított volna Szíriába. Mint a The Guardian hasábjain Alan West admirális, a Brit Királyi Haditengerészet korábbi vezetője rámutatott, a Grace 1 lefoglalása után valójában számítani lehetett rá, hogy Irán válaszlépésre készül. „Az irániak szemet szemért alapon tekintenek a helyzetre” – vélekedett Jeremy Hunt brit külügyminiszter is, miután telefonon beszélt perzsa kollégájával. London kemény szavak mellett a katonai megoldás lehetőségét mindenesetre kizárta, és más európai nemzetekkel együtt egyértelművé tették, hogy céljuk a feszültség csökkentése.  Ugyanakkor London bizonyos szankciókat vezethet be a perzsa állammal szemben, például beutazási tilalommal sújthat egyes vezetőket. A pattanásig feszült helyzetben Szaúd-Arábia bejelentette, Szalmán király engedélyezte, hogy amerikai csapatok állomásozzanak az országban. A Pentagon Patriot légvédelmi rendszert, valamint F-22-es vadászbombázókat, - tehát a védekező mellett támadó képességeket - és legalább 500 fős személyzetet vezényelnek a Rijád melletti Szultán herceg légi támaszpontra. Arról eddig is lehetett tudni, hogy Washington erősítést küld a Közel-Keletre, ám az bizonytalan volt, hogy melyik bázisra. Washington az 1991-es Öbölháborúban küldött amerikai erőket a királyságba, míg 2003-ban Donald Rumsfeld védelmi miniszter ki nem vonta őket. Azt egyelőre nem tudni, hogy állandó támaszpontról van-e szó, de a szaúdiak állítólag fizetik a költségek egy részét. Ugyanakkor hogy a konfliktus egyelőre inkább politikai és nem katonai, azt jól jelzi, jelentések szerint a Hormuzi-szoros forgalmára nincsenek komoly hatással a történtek. A szaúdi média pedig arról adott hírt, egy súlyosan megsérült iráni matrózt kórházban elláttak, majd Ománba szállítottak, miután a svájci követségen keresztül érkező teheráni kérésre.
Szerző

Nagyon gyanúsak a rendőrségnek a Portugália középső részén pusztító erdőtüzek

Publikálás dátuma
2019.07.21. 16:20

Fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA / AFP
Erdőtüzek pusztítanak Portugália középső részén; a rendőrség vizsgálatot indított, mert gyanúsnak találja a tűzvész keletkezésének körülményeit.
Az erdőtűzben 12 civil és nyolc tűzoltó megsérült, egyikük állapota válságos, őt súlyos égési sérülésekkel szállították helikopterrel egy lisszaboni kórházba. Szombat délután keletkezett három tűzgóc a fővárostól 225 kilométerre északkeletre fekvő Castelo Branco közelében. Vasárnap délutánra a három közül két helyen a tűzoltóknak sikerült megfékezniük lángokat, de a harmadikon - Vila de Rei közelében - egyelőre csak a lángoló terület hatvan százalékát tudták eloltani. Az erdőtűz délnyugat felé, Santarém irányában terjed. Egy falut részben ki kellett üríteni. A lángok oltásában nyolcszáznál több tűzoltó, 251 tűzoltóautó és tizennégy repülőgép vesz részt, illetve mintegy kéttucatnyi katonát és négy talajgyalut is bevetettek. Nehezíti a dolgukat az erős szél és a harmincöt fokos meleg. Eduardo Cabrita belügyminiszter közölte vasárnap, hogy a rendőrség nyomozást indított, mert furcsának találta, hogy egyszerre három helyen, ugyanabban a térségben és nagyjából egy időben, helyi idő szerint 14.30 és 15.30 között lobbant lángra az erdő. A hatóságok előző nap adtak ki három napra vonatkozó figyelmeztetést amiatt, hogy a nagy forróság, a száraz levegő és a helyenként előforduló erős szél miatt fennállhat az erdőtűz keletkezésének veszélye. Ezzel összefüggésben hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy 2017 júniusában a mostani tűzvész keletkezésének helyétől mindössze húsz kilométerre, Pedrogao Grande közelében is súlyos erdőtűz pusztított, amelyben 64 ember halt meg és több mint 250-en megsérültek. Portugália egyes részein a március óta szokatlanul nagy meleg és az erős szél miatt az általában nyáron előforduló erdőtüzek a korábbi hónapokban is pusztítottak. De ez nem csak Portugáliára jellemző: az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont (JRC) összegzése szerint az év első negyedében a kontinensen nagyobb területet emésztettek fel az erdő- és bozóttüzek, mint tavaly egész évben.
Szerző