Megugrott a pénzmosásgyanús ügyek száma

A felfüggesztett tranzakciók száma viszont a forgalomhoz és a bejelentések számához képest is alacsony.

Több mint tízezer pénzmosás gyanús ügyletet jelentettek be tavaly a NAV-nak a pénzügyi szolgáltatók, ez húsz százalékos emelkedés az előző évhez képest – olvasható a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda most publikált éves jelentésében. Így tavaly összesen 10 397 gyanús ügyletbe ütköztek bankok, pénzügyi szolgáltatók, míg az azt megelőző évben 8585 gyanús ügyet jelentettek a hatóságoknak.

A növekedés mögött kettős okot lát a NAV: egyrészről nőtt a pénzügyi szolgáltatók kockázati érzékenysége, de a gyanús ügyek növekedésnek oka volt az is, hogy a pénzmosás elleni fellépést koordináló nemzetközi szervezetek a FATF ( Finacial Action Task Force) 2018-ban a kockázatos, figyelendő országok listájára vette fel Szerbiát – így az onnan érkező és oda irányuló pénzügyi akciókat kiemelten figyelték a bankok. A több mint tízezer bejelentés közel háromnegyedét a bankok tették, míg 1349 bejelentés érkezett az utcai pénzváltóktól. Elenyésző mintegy 50-50 ügyet jelentettek egy év alatt a befektetési szolgáltatók és a kaszinók, de a legdiszkrétebbek az ügyvédek és a közjegyzők voltak – az előbbiek összesen 11 gyanús ügyet jelentettek, míg az utóbbi két jelzést adtak a hatóságok felé.

A NAV jelentése két megjegyzést fűz az adatokhoz: egyrészt a nem pénzügyi szolgáltatóktól érkezett jelzések száma 2017-hez képest nőtt, amit ők a jogkövető magatartás növekedésével magyaráznak – de ez még mindig nagyon kevés. Látható, hogy a bejelentések száma az összforgalomhoz képest elenyésző, hisz az jegybank adatai szerint csak tavaly 360 millió darab átutalást indítottak magyar bankrendszerben – ezen felül több százmillió elektronikus (kártyás, online) fizetési tranzakció is végbement.

Nem csupán a forgalomhoz, de a bejelentések számához képest is alacsony a felfüggesztettek tranzakciók száma, tavaly mindössze 221 tranzakció-felfüggesztést kezdeményeztek a bankok, illetve a hatóságok, amiből mindössze 130 volt sikeres, az érintett ügyletek értéke 2,1 milliárd forint volt. A jelentés szerint a leggyakoribb pénzmosási ügyek idehaza a számlagyárakkal, a munkaerő-kölcsönzést gyakran kísérő adócsalásokkal, az áfacsalásokkal kapcsolatban merül fel leggyakrabban. Ugyanakkor a pénzmosásra ad lehetőséget a (vagyonkezelő) alapítványok – amelyekről épp az elmúlt hetekben fogadott el törvényt az országgyűlést.