Bizalmat szavazott a görög parlament az új kormányfőnek

Publikálás dátuma
2019.07.23. 07:34

Fotó: YIANNIS PANAGOPOULOS / AFP
Kiriákosz Micotákisz kampányígéretéhez híven bejelentette az első, már idén életbe lépő adócsökkentéseket.
Bizalmat szavazott a görög parlament hétfőn este a július 7-én megválasztott Kiriákosz Micotákisz kormányfőnek, aki kampányígéretéhez híven bejelentette az első, már idén életbe lépő adócsökkentéseket. Az új konzervatív miniszterelnök 158 szavazattal 142 ellenében kapott bizalmat a 300 tagú parlamentben, amely mintegy három órát szentelt a választások után két nappal felesküdött új kormány programjának bemutatására és vitájára. A bizalmi szavazás eredménye a várakozásoknak megfelelően alakult, miután a Micotákisz vezette Új Demokrácia (ND) pártnak éppen 158 fős abszolút többsége van az új görög törvényhozásban. A voksolás előtt Micotákisz kijelentette: azt az optimista üzenetet kell sugározniuk, hogy végre megváltozhat valami ebben az országban. 
„A Görögország előtt álló legnagyobb kihívás az, hogy több gazdagságot állítson elő és azt igazságosan ossza el”

– tette hozzá. Az 51 éves miniszterelnök - akinek fő kampányígérete az adók csökkentése és más vállalkozásbarát reformok életbe léptetése volt - 
bejelentette, hogy a jövő héten megszavazzák az ingatlanadó átlagosan 22 százalékra csökkentését, amely már augusztustól hatályba léphet. Szeptembertől pedig 28-ról 24 százalékra csökkentik a társasági adót.

Szerző

Újabb áramszünet volt Venezuelában – a kormány elektromágneses támadásra hivatkozik

Publikálás dátuma
2019.07.23. 07:30
Korábbi felvétel!
Fotó: Humberto Matheus / Humberto Matheus/NurPhoto
A dél-amerikai ország eddigi legsúlyosabb áramkimaradása néhány hónapja kezdődött: ekkor öt napra szinte az egész ország sötétségbe borult.
Venezuela szinte egészében megszakadt az áramszolgáltatás hétfőn, azt az aggodalmat keltve, hogy megismétlődhet az országot márciusban sújtó hosszú áramszünet-sorozat. Nicolás Maduro elnök szocialista kormánya - ahogy korábban is - az ország vízi erőműveit ért „elektromágneses támadással” magyarázta a történteket. Az áramkimaradás helyi idő szerint délután négy órakor kezdődött, azonnali 
fennakadásokat okozva a főváros, Caracas közlekedésében, miután a legnagyobb csúcsforgalom idején a metróhálózat is leállt.

Az internet aktivitását figyelő Netblocks csoport adatai szerint Venezuela döntő részében elérhetetlenné vált az internetes hálózat. A közösségi médiára feltett beszámolók alapján az ország 24 szövetségi államából 19-ben nincs áramellátás. A máskor 24 órás, non-stop műsort sugárzó állami televízió adása is szünetel, ezért a lakosság nem tudja, mire számítson. 
Jorge Rodriguez tájékoztatási miniszter közösségi médiában megjelent közleménye szerint az országos áramszünetet egy „elektromágneses támadás"”okozta

és a hatóságok nagy erőkkel dolgoznak a szolgáltatás mielőbbi helyreállításán. Rodriguez nyugalomra intett, s azt mondta, hogy életbe léptették az ilyenkor szükséges intézkedési terveket, hogy az egészségügyi intézmények ne maradjanak áram nélkül. Mozgósították a biztonsági erőket is az emeberk biztonságának garantálására - tette hozzá.  
Venezuela eddigi legsúlyosabb áramkimaradása néhány hónapja, március 7-én kezdődött: öt napra szinte az egész ország sötétségbe borult,

részlegesen bezártak az iskolák és az állami intézmények, és később is előfordultak áramszünetek, fennakadásokat okozva a vízszolgáltatásban, a közlekedésben, a kommunikációs hálózatokban. Maduro kormánya akkor azt közölte, hogy "elektromágneses támadás" érte az ország energiaellátásnak 80 százalékát biztosító Guri vízi erőművet és a szabotázsakcióért a venezuelai vezetéssel ellenséges Egyesült Államokat tette felelőssé. A dél-amerikai országot azonban évek óta súlyos politikai és gazdasági válság sújtja, amely egyebek között a hiperinflációban, az élelmiszerellátás és a közszükségleti cikkek hiányában, továbbá a szükséges beruházások és karbantartások nélkül leromló közműszolgáltatásokban nyilvánul meg. Az elhúzódó válság miatt az elmúlt években több mint 4 millió venezuelai hagyta el az országot.
Szerző
Témák
Venezuela áram

Szabad szemmel – A befektetők értékelik a gazdaságpolitikát, miközben Orbánt bírálatok érik az illiberális irányvonal miatt

Publikálás dátuma
2019.07.23. 07:02

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 23.
Wall Street Journal Orbán Viktor hivatala nem kívánt válaszolni arra, hogy a Microsoft által fizetendő 25 millió dolláros bírság jó egyharmadát magyar kormánytényezők megvesztegetése miatt vetették ki. Pedig a 8,75 millió már 25 százalék kedvezményt tartalmaz, mivel a magyar leányvállalat hajlandó volt együttműködni a tengerentúli hatóságokkal. Az anyaholding ugyanakkor nem tagadta, de nem is ismerte el a visszaéléseket. Mindenesetre az amerikai Tőzsdefelügyelet, illetve az igazságügyi tárca vizsgálata azt derítette ki, hogy az óriáscég olcsóbban adta a szoftvereket, hogy abból fizesse a kenőpénzeket az illetékes tisztségviselőknek. Amikor a Microsoft csaknem 10 éve megjelent a magyar piacon, képviselője együtt vacsorázott Orbán Viktorral – erről annak idején a sajtó is beszámolt –, hogy rábeszélje a miniszterelnököt: a közigazgatás a konszern szövegkezelő és a adatbázis feldolgozó programját használja. A következő két évben az ilyen értékesítések összege nagyjából 60 millió dollár volt, az engedmények értéke időnként elérte a 30 százalékot. (Például a NAV-nak eladott szoftver esetében – a szerk. megj.) Ám az igazi okot eltitkolták. Az ügy két érintettje azt vallotta, hogy olyan kultúrában működtek, amiben a fejesek nem kérdeztek és úgy tűnt, hogy nem is akarnak tudni semmit sem. Mindenesetre az ügyletek révén a magyar részleg két éven át a vállalatbirodalom legjobban teljesítő tagja lett.
FAZ A hőségre való tekintettel szünetet iktathat be Magyarországon a fellendülés, ám az ultralaza pénzpolitika továbbra is hátszelet jelent a befektetők számára. Az ország jó példa arra, mennyire eltérően ítélik meg a helyzetet a beruházók, illetve a politikai megfigyelők. A konjunktúra csúcsra jár, de lehet, hogy a tőketulajdonosok már jónak tartanának némi kiigazítást, mert a túlfűtöttség megmutatkozik az árak emelkedésében. Az MNB azonban évek óta nem hajlandó behúzni a féket, ami azután jócskán lenyomja a forint árfolyamát. De az adatok a jegybankot igazolják, mert az infláció máris lejjebb ment fél százalékkal, és ez 0,3 százalékkal jobb a vártnál. Szakértők azt mondják, a hazai és nemzetközi körülmények folytán még jó ideig alacsony szinten maradhat az alapkamat. A befektetők nyilvánvalóan értékelik a gazdaságpolitikát, miközben Orbán Viktort bírálatok érik az illiberális irányvonal miatt. De a költségvetési politika megbízható, az államadósság csökken. És várhatóan kedvező hatást vált ki a családtámogatási politika, mert fokozza a keresletet az ingatlanpiacon. A külföldi érdeklődők számára a szűk keresztmetszet ott van, hogy a MOL-on, a Richter Gedeonon és az OTP-n kívül nincs más érdemi részvény a placcon. Ebben pedig az tükröződik, hogy a magyar gazdaság nem túl számottevő.     
Kurier Vissza akar térni Ausztriába a MOL, de a klímaváltozás miatt egyébként is stratégiaváltásra kényszerül a magyar olajcég, amely négy éve hagyta el az osztrák piacot. Ám most arra készül, hogy átveszi ott valamelyik hálózatot, miután 1900 kútja van Magyarországon és a környező államokban. Az üzemanyag eladása azonban már nem jelenti a vállalat tevékenységének súlypontját. Ennek megfelelően 2030-ig 5 milliárd dollárt kíván fektetni, hogy megbirkózzon a változó légkör kihívásaival. Máris idetartozik a Budapesten igénybe vehető autómegosztó szolgáltatás, de azt ki kívánják terjeszteni az egész országra. Ezen felül gondolkodnak abban is, hogy elektromos bicikliket adnak bérbe és buszcéget alapítanak. Merthogy az emberek mobilitást igényelnek, nem egyszerűen benzint. Ennek megfelelően a kutakon már 40 helyen szereltek fel elektromos töltőberendezéseket, összesen öt országban, de a számot 252-ra szándékoznak növelni. Fontos célterület a műanyag előállítás is, leginkább használt anyagok visszaforgatásával, hogy csökkentsék a környezetszennyezést.
Szerző