„Dezinformációs kampány folyik Magyarország ellen”

Publikálás dátuma
2019.07.26. 17:00

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Varga Judit szerint sok európai vezető csak titokban meri megveregetni Orbán Viktor vállát a nyugati véleménydiktatúra miatt.
Multikulturális átalakulás megy végbe Európában, aminek Magyarország következetesen ellen próbál állni, ma még a németeket egy dolgos, szorgalmas népnek tartják, de lehet, hogy ez a kép pár évtized múlva megváltozik – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter Tusnádfürdőn. A téma a nemzeti sztereotípiák voltak, a magyarokról természetesen úgy beszélt Varga Judit, mint „szabadságszerető népről”, szerinte ennek megőrzésén őrködni kell. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár ehhez azt tette hozzá, hogy Európa versenyelőnye sokáig a sokszínűség volt, de ma már ezt sokan ki akarják lúgozni, ezt nem lenne szabad hagyni. A nemzeti sztereotípiákkal együtt kell élni, ezeket őrizni kell. Ha már sztereotípiák: Varga Judit szerint a magyarok nemzeti karaktere, hogy bátran vitáznak, ez nem tipikus az EU-ban, sokan ezt arra használják, hogy „a hátunk mögül dobálják a rothadt krumplit”. A legkövetkezetesebben természetesen Orbán Viktor képviseli ezt a vitát, ezért „sokan irigykedve nézik, ő az, aki ki tudja mondani, ami neki, a nemzetének fontos, nincs rákényszerítve egy kódolt nyelvre”, Orbán Viktornak pedig zárt ajtók mögött sokan gratulálnak. Kovács Zoltán szerint a szabadság fogalmát Európában '56 örökségének köszönhetően a magyarokkal azonosítják, Nyugat-Európa ehhez képest kezdi elveszíteni saját viszonyát a szabadsághoz. A magyarok az európai vitákban is szabadon, egyenesen megmondják, mit akarnak, az EU-ban is jobban járnának, ha jobban figyelnének arra, amit mi mondunk, mert mi sosem beszélünk félre. Nyugat-Európában ez bezzeg nem jellemző. Kovács szerint ennek köszönhető az is, hogy a 2014-ben Orbán Viktor által éppen Tusnádon elmondott beszédét az „illiberális demokráciákról” nyugaton szándékosan félreértelmezték, de ma már egyre többen jönnek rá, hogy ennek mi a valódi tartalma. Varga Judit szerint az európai liberális frakció is elhagyta ezt a jelzőt új megnevezéséből (Renew Europe lett az új neve), és amikor erre rákérdezett néhány veterán liberális politikusnál, akkor azt mondták neki, hogy ez a frankofon nyelvekben mást jelent, így ők megtehetik. 
Ismét nemzetkarakterológia: Varga Judit szerint a magyarok, a kelet-európaiak szeretnek hosszú barátságokat kötni, emiatt viszont gyakran csalódnak, mert mások bezzeg ha érdekeik úgy akarják, akkor kiugranak ezekből a barátságokból. A magyarok azt gondolták, amikor megtörtént a rendszerváltás, akkor a szabad beszéd ideje is eljött, ehhez képest Európa egy új kódolt nyelvet kényszerített ránk. Ha egy francia hoz egy piacvédő intézkedést, azt sosem vallja be, ezért nem is veszít pert az EU-ban, mi bezzeg nyíltan megmondjuk, és ezért el is bukjuk a pert. Kovács Zoltán szerint Manfred Weber példája jól mutatja a nyugati mentalitást: bárhol járt, mindig mást mondott, így nem lehet politikai identitást építeni. Varga Judit szerint neki több európai vezető mondta titokban, hogy a legszívesebben ők is kerítést építenének, de nem mernek szembe menni a fősodorral, így beállnak a magyarokkal szemben zajló támadások mögé. Nekünk viszont küldetésnek kéne felfognunk, hogy megmutassuk: egy kis ország is tudja saját érdekei mentén működtetni az Európai Uniót, mert akkor más kisebb tagállamok is így viselkednének. Ezért is nagy csalódás a finn uniós elnökség, mert ők is kis ország, mégis a nagyok „ostoraként” viselkednek a magyarokkal szemben.
Szóba került a média is, Kovács Zoltán szerint a nyugati liberális médiának nem érdeke, hogy a magyarokról az igazságot írja, ezért a magyar kormány az elmúlt években szisztematikusan kezdte el saját üzeneteit eljuttatni angol, német, francia nyelven a nyugati választókhoz, idehaza pedig a „liberális médiatúlsúly” ellen létrehozták a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt. Varga Judit egyenesen azt mondta, a nyugati média mára kinevelt egy olyan közönséget, amelyik elvárja, hogy a média maga interpretálja neki a történteket, ő is azért jött haza Brüsszelből, mert elege lett abból, hogy a francia média hogy gyalázza Magyarországot. Ezért nekik személyesen kell minél több fórumra elmennie, ő kifejezetten élvezi, ha mondjuk Hamburgban háromszáz emberből kétszázan eleve utálják, de a beszélgetés végére kap elismerő gesztusokat is. Kovács Zoltán szerint „Magyarország ellen kilenc éve folyik dezinformációs kampány”. A mai magát liberálisnak nevező világ a kommunizmus újrafelfedezésén ügyködik, megpróbálja eltörölni az identitásokat, a történelmet, éppen, mint a kommunisták próbálták a második világháború után. Ezt a világot csak úgy lehet megállítani, ha ragaszkodunk a saját identitásunkhoz.
Frissítve: 2019.07.27. 09:21

Egyre többe kerül a diploma megszerzése

Publikálás dátuma
2019.07.26. 16:36

Fotó: Shutterstock
A drágulást leginkább a természettudományi szakokon lehet megfigyelni.
Több egyetemen is drasztikusan megnőtt az önköltséges képzések ára, a drágulást pedig leginkább a természettudományi szakokon lehet megfigyelni. Ráadásul egyes intézmények esetében a fokozatosság elve sem érvényesült – írja a 24.hu. A portál által vizsgált négy egyetemen már félmillió forintba kerül egy félév:
  • a Debreceni Egyetemen például nem is volt semmilyen átmenet az önköltség növelésében. 2013 és 2018 között 185 ezer forintért tanulhattak a költségtérítéses képzés hallgatói, az idei évtől pedig 500 ezerért
Ez azt jelenti, hogy amíg a hat féléves képzés korábban 1,1 millióból jött ki, mostantól 3 milliót kell rászánniuk a hallgatóknak.

  • a Pécsi Tudományegyetemen is megdrágultak a természettudományi szakok – például a biológia és a fizika szak – költsége, 2013-ban még 175 ezer forintot kértek el egy félévért, idén már ott is 500 ezer forint egy szemeszter.
  • a tanárszakok önköltsége szinte mindenhol félmillió forintra emelkedett,
  • a Semmelweis Egyetem általános orvos képzése 2013-ban 1 020 000 forintba került, a Debreceni Egyetemen ugyanezen a szakon 950 ezer forintot kértek el egy szemeszterért. Ősztől viszont mindkét helyen 1 millió 350 ezer forintot kell fizetni majd a félévekért.
  • a bölcsészettudományi képzéseken is hasonló a helyzet: Az ELTE BTK anglisztika szakán például 2013-ban még 150 ezer forintot kértek egy félévért, ősztől viszont ennek kétszeresét, így 300 ezer forintba kerül ugyanaz a képzés.
Mint azt már korábban megírtuk, idén 78,9 ezer jelentkezőt vettek fel egyetemre, ami 3 ezerrel több hallgatót jelent, mint egy évvel korábban, ám valójában nincs szó arról, hogy fordulat történt volna. 2011-hez képest ugyanis 2013-ra több mint 25 ezerrel csökkent a felvételt nyert hallgatók száma, ehhez képest az előbb említett 2-3 ezres növekedés elenyésző.
Szerző

Időt adnak Tóbiásnak

Publikálás dátuma
2019.07.26. 16:29

Fotó: Soós Lajos / MTI
Az MSZP-frakció csak annyit kért: „záros határidőn belül tisztáznia kell a helyzetet, de addig is részt kell vennie az Országgyűlés plenáris ülésein és a képviselői feladatait, ha korlátozottan is de el kell látnia.”
Tóbiás József jelezte az MSZP-frakció vezetésének, hogy a családjában egy, a gyermeke egészségét érintő előre nem látott élethelyzet alakult ki – közölte a szocialista párt egy nappal azután, hogy a politikusról a Blikk azt írta: Tenerifére költözött a családjával, onnan ingázik. Később Tóbiás azt mondta, ő nem költözött ki az egzotikus szigetre. Az MSZP-frakció a jelek szerint megértő, hiszen csak annyit kért: „záros határidőn belül tisztáznia kell a helyzetet, de addig is részt kell vennie az Országgyűlés plenáris ülésein és a képviselői feladatait, ha korlátozottan is de el kell látnia.” Az MSZP szerint Tóbiás eleget tett ezeknek, ugyanakkor az őszi ülésszakig egyértelművé kell tennie, hogy kitölti-e a képviselői mandátumát vagy visszaadja azt. 
Szerző