Naná, hogy a szebb számok miatt trükközik a kormány a családtámogatással

A haláladó eltörlését, a nők korkedvezményes nyugdíját, de még a cégeknek adott szocho kedvezményt is beszámította a kormány a családtámogatások közé – így jött ki ki a horribilis 2227 milliárd forint.

A családok támogatásának büdzséjeként emlegeti a kormány a múlt héten kihirdetett 2020-as költségvetést, amelynek fókuszában a családvédelmi akcióterv végrehajtása áll. Az akcióterv keretében több új programot indított útjára a kormány, amelyek közös jellemzője, hogy a támogatást többgyerekes családok kapják. Mégpedig olyan formában, hogy azt rövid időn belül vagy azonnal elkölthetik. Így egyben többletfogyasztást is generálnak, megtámogatandó a lanyhuló gazdasági növekedést. Egyes vélemények egyenesen elsődleges célnak tekintik a gazdaságélénkítést, a csomagot ugyanakkor egy füst alatt jól el lehet adni családpolitikai intézkedésként.

A kormány a jövő évi büdzsében összesítette is a családtámogatásokkal kapcsolatos kiadásokat: eszerint jövőre 2227 milliárd forint jut erre a célra. Mivel ilyen összeállítást először közölt a költségvetési törvény, nem lehet tudni, az összeg miként viszonyul az öt vagy tíz évvel ezelőtti helyzethez. Az biztos, hogy vastagon fogott a ceruza. Ha komolyan vennénk ugyanis a kormány számításait, az azt jelentené, hogy az összes állami kiadás tíz százaléka a családokhoz kerül. Tény, hogy jelenleg is a jóléti kiadások hasítják ki a legnagyobb szeletet az állami kiadásokból, a jövő évi családtámogatások közé ugyanakkor 330-350 milliárd forintnyi olyan kiadást is beszámítottak, amely még erőltetetten sem tekinthető annak.

Leginkább annál a 285,9 milliárd forintnál lóg ki a lóláb, amelyet a nők korhatár alatti nyugdíjára – praktikusan a Nők-40 kedvezménnyel nyugdíjba vonulók öregségi ellátásra – fordít a társadalombiztosítás. A büdzsében a kormány nem indokolta meg, hogy ez a tétel miért került a családtámogatások közé. A klasszikus nyugdíj-kiadásokat mindeddig egyetlen kormány nem tekintette családtámogatásnak - hiszen az biztosítási alapon jár, nem pedig szociális vagy társadalmi helyzet függvényében.

A családtámogatást más esetben is meglehetősen tágan értelmezik. Így például senki sem gondolná, de a haláladó – vagyis az örökösödési illeték 2008-as, még a Bajnai-kormány alatt elfogadott – eltörlése mára családtámogatási intézkedésé magasztosult. Ez a költségvetés szerint jövőre 37 milliárd forinttal növeli a családi támogatásokat. Hasonlóan vitatható tétel a családpolitikai kiadások között az a 22 milliárd forint – legalábbis annak egy része – amit a jövő januártól bevezetendő négygyermekes anyák személyi jövedelemadó kedvezményeként számolnak el. Az adókedvezmény ugyanis a már megszületett gyermekek után is jár, így kezdettben többen lesznek azon nők a kedvezményezettek között, akik felnőtt gyermekeik után kapják meg az adókedvezményt. Esetükben klasszikus családtámogatásról már nem, legfeljebb utólagos kompenzációról beszélhetünk, hiszen a gyerekek már kirepültek.

A kormány a családpolitikai célú kiadások között számolta el a Nemzeti Eszközkezelő Program keretében az államhoz került ingatlanokkal kapcsolatos kiadásokat is. Ezek azok az ingatlanok, amelyeket a volt devizaadósok kimentése során vásárolt meg az állam. A családtámogatásokhoz sorolják az Erzsébet-táborok, a Családbarát Ország Nonprofit Kft. vagy épp a Kopp Mária Intézet működésének támogatását is, csakúgy, mint – 201 milliárd forint értékben – óvodai és bölcsődei állami támogatásokat, illetve a bölcsődei gondozók béremelését is. Mindezekkel együtt jött ki tehát a 2227 milliárdos végösszeg.

A valóban a családoknak járó támogatások közül ma már messze a legnagyobb összeget a családi adókedvezmény teszi ki. Ez a tb-járulékkedvezményekkel együtt jövőre már 358 milliárd forintra rúg, s így már megelőzi a családi pótlékként kifizetett 305 milliárd forintot. Ez a két tétel a családpolitikai támogatások alappillére. Az Orbán Viktor kormányfő által idén februárban meghirdetett újabb családvédelmi akcióterv jövőre összesen további 146,5 milliárd forintot tesz ki. Ebből a legnagyobb tétel a falusi csok (családok otthonteremtési kedvezménye) 60 milliárdos kerete, bár ennek a folyósítása indul a legnehezebben – épp a bankok érdektelensége miatt. Így ma még megjósolhatatlan, szükség lesz-e a 60 milliárdos keretre. Ennél jóval népszerűbb és gyorsabban igénybe vehető a nagycsaládosok autóvásárlási, illetve a babaváró támogatás összesen 26,1 milliárdos kiadása. A legpontosabban becsülhető költségelem a négygyermekes nők teljes szja-mentessége, az erre tervezett 22 milliárdot minden bizonnyal igénybe is veszik.