Trump most Párizst fenyegeti

Publikálás dátuma
2019.07.31. 08:15

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Fagypontra került Párizs és Washington viszonya, az amerikai elnök most éppen Franciaországot fenyegeti védővámok bevezetésével.
Rendkívül feszültté vált az Egyesült Államok és Franciaország viszonya, miután Emmanuel Macron francia elnök aláírta a nagy amerikai internetes cégeket, a Google-t, az Amazont, a Facebookot különösen érzékenyen érintő digitális adóról szóló törvényt. Hol van már a tavalyi hó, amikor tavaly áprilisban Macront három percen át ünnepelték a washingtoni Kongresszusban. A két vezető, jelezvén, mennyire remek a viszonyuk, közösen ültettek el egy fát a Fehér Ház kertjében. Macron akkor egyfajta gesztusként vitt magával egy fát Észak-Franciaországból, ahol az első világháborúban 2000 amerikai tengerészgyalogos vesztette életét. A fa azonban nem maradhatott a helyén, nem ültették át, így el is pusztult, ami jelképes is az amerikai-francia viszonyokra vonatkozóan. Donald Trump múlt pénteki Twitter-bejegyzésében ellenlépéseket helyezett kilátásba azután, hogy Macron aláírása nyomán törvényerőre emelkedett a digitális adó. Egyúttal őrült lépésnek nevezte. 
„Franciaország éppen most vezetett be digitális adót a mi nagyszerű technológiai cégeinkre. Ha van valaki, aki megadóztathatja őket, az a saját országuk, az Egyesült Államok. Rövid időn belül lényegi kölcsönös lépést teszünk Macron őrülete ellen”

– fogalmazott az Egyesült Államok elnöke.

Azt is hozzátette, mindig is mondta, hogy az amerikai bor jobb, mint a francia, amit elemzők úgy értékeltek, hogy különadót kíván bevezetni a francia nedűre. A francia elnököt azonban nem hatották meg a dörgedelmek és jelezte, nem vonatja vissza a jogszabályt. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter is jelezte, kitartanak a törvény mellett, s más hasonló brit, spanyol és osztrák kezdeményezések révén hamarosan nemzetközi szinten is szabályozhatják a kérdést, s megadóztathatják az internetes óriásokat. Mint mondta, erről is szó volt a G7-ek két héttel ezelőtti, a franciaországi Chantillyben megrendezett csúcstalálkozóján. Le Maire hangsúlyozta, hogy a digitális adóval nem kifejezetten az amerikai cégeket akarják sújtani, mivel összesen hozzávetőleg 30 céget érint a bevezetése, közülük 17 az amerikai. Ugyanakkor az adót a francia Criteónak, illetve a német Axel Springernek és a szintén német Zalando cégnek is be kell majd fizetnie a francia államkasszába. Az adó azon cégeket érinti, amelyek összforgalma világszerte eléri az évi 750 millió eurót, s ebből 25 millió a francia kereskedelemre esik. A Zalando tiltakozott a francia törvény ellen, a Google és a Facebook azonban inkább kitérő állásfoglalást tettek közzé, mint írták, a világ minden országában tartják magukat a törvényekhez. A francia hatóságok azt remélik, hogy évi 400 millió eurós bevételt jelent az új adónem. Az Európai Bizottság becslése szerint a hagyományos vállalatok az Európai Unión belül 23 százalékos adót fizetnek a profitjuk után, miközben az internetes cégek esetében ez mindössze 8-9 százalék. Arra egyelőre nincs esély, hogy uniós szinten adóztassák meg a digitális cégeket, pedig ha a francia törvény mintájára fogadnának el közös uniós szabályozást, az évente mintegy ötmilliárd eurós bevételt jelentene az Uniónak. Írország, Finnország, Svédország, valamint a Cseh Köztársaság azonban egyértelmű nemet mondott a közös szabályozásra. Abban ugyanakkor a G7-ek csúcstalálkozóján egyetértettek a jelenlévők, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) kell kidolgoznia egy általánosan alkalmazható adózási formát. Az OECD már többoldalú tárgyalásokat is folytat egy ilyen egyezményről, s hírek szerint a szervezet 2020 végén állhat elő javaslattal. Párizs jelezte, azonnal felfüggeszti az adót, mihelyst nemzetközi megoldást találnak a kérdésre. Bruno Le Maire azonban azt követelte, hogy a digitális adó kérdését ne kössék össze kereskedelmi témákkal, mint mondta, a francia boroknak ehhez semmi köze. Ettől függetlenül nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy Donald Trump vámot vet ki a francia borokra. Hozzátette, szorosan együtt akarnak működni az ügy megoldásában az Egyesült Államokkal. Azt is közölte, hogy augusztus végéig akarnak közös nevezőre jutni Washingtonnal. Keményebben fogalmazott kedden Didier Guillaume francia agrárminiszter, aki szerint „gyengeelméjű” az a felvetés, mely szerint vámokkal sújtaná az Egyesült Államok a francia borokat, mivel a digitális adó kérdése teljesen más téma, az pedig nem felel meg a valóságnak, hogy az amerikai nedű jobb lenne a franciánál.

Egészségbiztosítás, menekültek, fegyverviselés - tíz amerikai elnökjelölt-aspiráns csapott össze kedden

Publikálás dátuma
2019.07.31. 08:07

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az este jó része azzal telt, hogy a résztvevők együtt támadták Bernie Sanderst és Elizabeth Warrent, amiért "túlságosan balra viszik" a Demokrata pártot.
Az egészségbiztosítás, a rasszizmus és a fegyverviselés volt tíz amerikai, demokrata párti elnökjelölt-aspiráns kedd esti detroiti vitájának fő témája. A vitát a CNN hírtelevízió rendezte meg, moderátorai is a televízió vezető munkatársai voltak. A több mint húsz elnökjelölt-aspiráns közül tízen vettek részt rajta: a sokszor a párt "vezető progresszív" politikusaiként aposztrofált Bernie Sanders vermonti szenátor és Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, továbbá Steve Bullock, Montana jelenlegi és John Hickenlooper, Colorado állam volt kormányzója, a minnesotai Amy Klobuchar szenátor, Tim Ryan ohiói képviselő, Pette Buttigieg, Bend indianai városka polgármestere, John Delaney marylandi és Beto O'Rourke texasi politikus, mindketten volt képviselők, valamint Marianne Williamson író. A kétórás vita után percekkel a New York Times című lap már közölte is a kimutatást:
a legtöbbet Elizabeth Warren és Bernie Sanders szenátor beszélt.

Liberális és mérsékelt demokraták csaptak össze Detroitban - hangzottak az első elemzések. Egészségbiztosítás, bevándorlás, határbiztonság, fegyverviselés, klímaváltozás, külpolitika, elsősorban a Mexikóhoz és Kínához fűződő viszony témái uralták a vitát. A politikusok alapvető kérdésekben egyetértettek, de a részletekben nem.
Elizabeth Warren szenátor például a vita egy pontján azt hangoztatta, hogy a fehér felsőbbrendűségen alapuló fajgyűlöletet terrorizmusnak kell minősíteni, és ezt egyik jelölt-aspiráns sem vitatta. A szabad fegyvervásárlás korlátozásának kérdésében Amy Klobuchar szenátor annak szükségességéről beszélt, hogy vissza kell szorítani az Országos Fegyverszövetség (NRA) és a nagy fegyverlobbisták hatalmát és pénzbőségét, Steve Bullock montanai kormányzó pedig elmondta, hogy az általa irányított államban már megtalálták a módot a fegyvervásárlás és -viselés ellenőrzésére. Ezzel is egyetértett a többi politikus, miként a menedékkérők ügyének kezelésében, a bevándorláspolitikában és a klímaváltozás ellen teendő intézkedéseket illetően sem volt lényeges különbség közöttük. A Demokrata Párton belüli áramlatokat is jól tükröző
jelentős nézetkülönbségek voltak azonban az egészségbiztosítás, az adópolitika és a gazdaság átalakítása ügyében.

Az este jó része azzal telt, hogy a többi elnökjelölt-aspiráns együtt támadta Sanders és Warren szenátorokat. Amikor Sanders és Warren az egészségbiztosítás általánossá tétele mellett érvelt, a mérsékeltként számon tartott John Delaney félbeszakította Warrent, és odavágta: "ez a tündérmesék gazdaságpolitikája". A szenátor így válaszolt: Donald Trump elnököt csak nagy ívű elképzelésekkel, nem pedig fokozatos változásokkal lehet legyőzni. Később hozzátette: nem érti, hogy "miért száll be valaki az elnökségért folytatott küzdelembe, ha csak arról tud beszélni, hogy mi az, amit nem tudunk megcsinálni és nem is kell harcolni érte". Steve Bullock montanai kormányzó arra figyelmeztetett, hogy az ingyenes egészségügyi ellátással, ingyenes felsőoktatással kampányoló demokraták "túlságosan balra viszik" a pártot, ami miatt szerinte nehéz lesz legyőzni Trumpot.
A vita végén a politikusok a Mexikóhoz és a Kínához fűződő viszonyt elsősorban a kereskedelmi kapcsolatok szempontjából elemezték, többségük fontosnak tartotta a kínai kereskedelmi "nyomulás" visszaszorítását.
A következő tíz elnökjelölt-aspiráns vitáját szerdán tartják meg, szintén a CNN rendezésében.

Szabad szemmel – Orbán el akarhatja érni Ursula von der Leyennél, hogy enyhüljön a rá nehezedő nyomás

Publikálás dátuma
2019.07.31. 06:50

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 31.
Politico Tele van Ursula von der Leyen naptára: holnap Orbán Viktor keresi fel, miután a cseh miniszterelnök hétfőn járt nála. A Bizottság elnöke pedig Zágrábot, Madridot és Rómát látogatja meg, mert nyilvánvalóan szeretne támogatást szerezni programjához. Kapóra jön neki, hogy jelenleg a tagállamok valamelyest hátrébb sorolják saját érdekeiket, így a politikus nyugodtan ígérheti, hogy újfajta egyensúlyt igyekszik kialakítani, Kelet és Nyugat, Észak és Dél, a kicsi és nagyobb tagállamok, régiek és újak között, amint arról a horvát fővárosban beszélt. De arra is felhívta a figyelmet, hogy ez csak együttes erővel lehetséges. Az üzenet lényege: elbukunk, ha megosztottak vagyunk, egységesen viszont bonanza vár ránk, beleértve, hogy társadalmi juttatásokat kaphatnak az emberek. Eközben láthatólag kezet nyújt elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak, amelyek viszonya különösen feszült Brüsszellel. Mondandóját mindig a helyi közönséghez igazítja. Varsóban a tervezett 45 perc helyett két órán át tárgyalt Morawiecki kormányfővel, a házigazdák szerint igen lényeges kérdésekről. Ideértve az EU hosszú távú költségvetését és a klímacélokat. Vannak, akik félnek a barátságos közeledés láttán, hogy von der Leyen engedékenyebb lesz a jogállami aggályok ügyében, mint Juncker volt. Orbán különösen szeretné elérni, hogy enyhüljön a rá nehezedő nyomás. Igyekszik engedményeket kicsikarni a 7-es paragrafus alapján folyó eljárás, a kohéziós alapok és a leendő magyar biztos ügyében – közölték fideszes források. Programadó beszédében von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy kemény lesz a demokratikus normák kapcsán, ám az utána adott interjúkban már a párbeszéd szükségességét hangoztatta, hozzáfűzve, hogy nem szabad büntetéssel fenyegetni a jogsértéssel vádolt államokat.    
FAZ A keleti tagok között mintadiáknak számító Horvátországba látogatott a Bizottság leendő elnöke. Zágráb, a legújabb uniós tag azért különleges a térségben, mert Magyarországgal, Lengyelországgal és Romániával ellentétben vele alig van bármiféle baj is. Plenkovics miniszterelnök népszerű Brüsszelben. Az európai választások előtt Merkel a horvát fővárosban tartotta egyetlen külföldi kampányrendezvényét. Von der Leyennek sem kell aggódnia, hogy mi lesz a tárgyalásokon, nem úgy, mint amikor például Varsót kereste fel. A horvát kormány szorosabb együttműködést akar az EU-val, ideértve, hogy csatlakozni szeretne a Schengen-övezethez, illetve az eurozónához. A horvátok jövőre látják el az unió soros elnöki teendőit és igyekeznek megragadni az alkalmat, hogy középpontba állítsák a keleti, illetve délkeleti államok egyik legfőbb gondját: a hatalmas elvándorlást. Hiszen az nem csupán a nyugdíjrendszert, hanem az egész gazdasági növekedést fenyegeti a térségben. Tavaly csaknem 40 ezer állampolgár intett tartósan búcsút az országnak. többségük életkora 20 és 39 év között van, a legtöbbjük Németországba ment. A lakosság lélekszáma folyamatosan apad. 6 év alatt 230 ezren emigráltak, miközben a népesség száma legfeljebb 4 millió. E pillanatban. A hatalom adókedvezményekkel próbálja maradásra bírni a fiatalokat. Ám senkinek sincs kétsége afelől, hogy kizárólag költségvetési eszközökkel nem lehet fordulatot elérni, mert a horvát családokra nemigen jellemző a hét gyerek, amennyit von der Leyen fel tud mutatni.
Die Welt A kelet-európai EU-tagok fokozottan fegyverkeznek, korszerűsítik a szovjet időkből származó, reménytelenül elavult harceszközeiket, ám a folyamat sokkal intenzívebb a Balkánon. Ott ennek megfelelően fokozódik a feszültség az egymással szemben álló népcsoportok között. Ráadásul Oroszország mindenütt beavatkozik, ez pedig csak fokozza a viszály lehetőségét az unió keleti kapujánál. A régióban katonai szempontból Lengyelország számít nehézsúlyúnak, tavaly már 12 milliárd dollárt költött ilyen célokra, azaz eleget tett Trump 2 százalékos követelésének. Ezek a (Nato-)államok a beszerzéseknél óvatosan egyensúlyoznak az USA és az európai gyártók között. Magyarország is mérlegeli F35-ösök vásárlását, és jövőre további 20 százalékkal növeli a védelmi tárca költségvetését. Délen a cél az, hogy erősödjön az Észak-Atlanti Szövetség, érthető, hogy ez nem tetszik az oroszoknak. Moszkva Szerbiára, illetve a boszniai Szerb Köztársaságra összpontosít. Utóbbi helyen katonai támaszpontot kíván létesíteni. Románia öt napja a Dunán leállított egy Szerbiába tartó fegyverszállítmányt, rajta benne felújított orosz páncélosokkal és harckocsikkal, az orosz nép ajándékaként. A Kreml erre Magyarországon keresztül, légi úton juttatta célba a küldeményt, uniós szankciók ide vagy oda. Az eset rávilágít arra, hogy Belgrád modernizálni kívánja fegyveres erőit és hadiipart igyekszik kiépíteni – orosz közreműködéssel. A balkáni háborúk után különösen riasztóan hangzik, hogy a szerb kormány kész megtámadni Koszovót, ha az létrehozza saját hadseregét. A fegyverkezés miatt egyre veszedelmesebbé válnak a politikai konfliktusok a Balkánon.
New York Times Heller Ágnes fia azt közölte, hogy továbbra sem tudni, hogy mi okozta az édesanyja halálát. Mint emlékezetes, a 90 éves filozófus úszni ment a Balatonba, testét később a vízben lebegve találták meg, de a rendőrség szerint nincs jele szívrohamnak, vagy annak, hogy megrepedt volna valamelyik ütőere. A lap mindenesetre a szellemtudományok kiemelkedő alakjaként és ellenzékiként mutatja be a tudóst, aki többször is nemkívánatos személy lett saját hazájában. Legutóbb Orbán Viktor jobboldali rendszerével különbözött össze, méghozzá erősen. Épp ezért halálának körülményei némi kétséget ébresztenek jó pár barátjában és kollégájában. A New Yorki Egyetem korábbi dékánja azt írta, hogy Heller jó és megszállott úszó volt, de valamiért ezúttal nem tért vissza az edzésből. A méltatás megemlítette azt is, hogy az Orbán-kabinet nemrégiben törvénnyel esett neki a Tudományos Akadémiának és Ágnes harcolt a döntést ellen. Tele volt energiával és rendkívüli módon aggódott az országot és más államokat sújtó csapás miatt. És nem azon volt, hogy feladja. A cikk végigveszi az életutat és a munkásságot, a legfontosabb műveket. Továbbá azt, hogy az utóbbi években szinte az egész világon előadásokat tartott és tanított, gyakran érintve a magyarországi politikai helyzetet. A Sydney Egyetem egyik professzora úgy véli, hogy az európai közéletnek nagyon fog hiányozni Heller Ágnes, amiért kiállt az idegengyűlölő populizmus ellen. De még inkább hiányzik majd Magyarországnak, hiszen félelem nélkül szállt szembe Orbán Viktor nacionalista, jobboldali, tekintélyelvű és antiszemita rezsimjével, egy olyan időszakban, amikor tényleg nagy szükség van az erőteljesen ellenállásra.
Szerző