Kiadták a figyelmeztetést – Sok eső, viharos szél és jégeső jöhet szerdán

Publikálás dátuma
2019.07.31. 07:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul. Több megyében is másodfokú riasztások vannak érvényben.
Bár úgy tűnhet, hogy kissé megnyugodott időjárásunk, a labilis rétegződés miatt hamar feléledhet a légkör és erőteljessé válhat a gomolyfelhő-képződés, valamint több helyen alakulhat ki zápor, zivatar – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Szerdára az egész országra elsőfokú figyelmeztetéseket adtak ki a felhőszakadások és a zivatarok veszélye miatt. Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében másodfokú riasztások lesznek érvényben. 
OMSZ
OMSZ
Az előrejelzés szerint délelőttig elsősorban az ország délnyugati részén alakulhat ki egy-egy zivatar, lokálisan jelentősebb mennyiségű csapadékkal. Késő délelőttől éjfélig szórványosan várható zivatar viharos szél, helyenként felhőszakadás, jégeső kíséretében. A Dunától keletre (ezen belül nagyobb eséllyel az Alföldön), illetve esetleg a délnyugati határ közelében délután, kora este a zivatarokat néhol 90 km/h feletti széllökés kísérheti, emellett nagyobb méretű jégre és – főként a keletebbi területeken – felhőszakadásra is van esély. A legmagasabb nappali hőmérséklet 28 és 33 fok között alakul, késő estére 20 és 25 fok közé hűl le a levegő. 
Szerző

Vakáció a négy fal között: 3,7 millió magyar felnőtt sohasem nyaral

Publikálás dátuma
2019.07.31. 06:45

Fotó: H. SZABÓ SÁNDOR / ORFK
Több mint ötmillióan ritkán vagy sohasem tudnak elmenni nyaralni, a többiek általában 50 és 100 ezer forint közötti összeget szánnak fejenként az utazásra.
Mintegy 3,7 millió magyar felnőtt sohasem nyaral – derült ki a Publicus Intézet felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készített. Kézenfekvő módon a kor és az anyagi helyzet dönti el, ki hogyan vakációzik. A közvélemény-kutatás szerint minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy otthon tölti a nyári pihenését: a 60 év felettiek majdnem 70 százaléka (ez hozzávetőleg 1,4 millió embert jelent) nyaral a négy fal között, a 45-59 éves korosztálynak pedig 37 százaléka nem engedhet meg magának sem belföldi, sem külföldi kiruccanást. Félreértés ne essék, az otthonmaradás nem írható a kor vagy az érdektelenség számlájára: a ritkán vagy egyáltalán nem nyaralóknak (több mint 5 milliós tömeg) mindössze 31 százaléka hivatkozott együttesen három okra – egészségi állapot és kor, a társ hiánya, más pihenési módokat favorizál – amikor arról kérdezték, miért nem mozdul ki. A legtöbben azonban a pénz hiánya miatt kénytelenek otthon maradni a középkorúak és az idősek közül.
Mivel a Fidesz, a Demokratikus Koalíció (DK) és az MSZP szavazóbázisában markánsan vannak jelen az idősek és az alacsonyabb végzettségűek (utóbbi általában megfeleltethető a rosszabb vagyoni helyzetnek), így e három párt hívei pihennek nyáron a legkevesebbet belföldön vagy külföldön. A szocialista szimpatizánsok 73 százaléka kénytelen kihagyni a nyaralást, a Demokratikus Koalíció esetében ez az arány 52 százalék, míg a kormánypárt híveinek 48 százalékának nincsenek nyári úti élményei. Értelemszerűen a Momentum képzettebb, zömmel nagyvárosi támogatói nyaralnak a legtöbbet a pártszimpatizánsok közül: 38 százalékuk évi több belföldi vagy külföldi lazulást is beiktat, 38 százalékuk pedig legalább egyszer nyaral egy esztendőben. A magyarok egyébként belföldön szeretnek nyaralni. Hogy ebben mekkora része van a honfiúi elköteleződésnek, azt csak találgatni lehet, de nem vitás: a környező országok fizetőeszközeihez képest (legyen szó a lengyel złotyról, a horvát kunáról vagy éppen a cseh koronáról) évről évre 1- 5 százalékot gyengül a forint, és az euró ára is beállt 325-330 forint közé). Mindenesetre kizárólag külföldön csak a magyarok 12 százaléka nyaral, és 24 százalékuk pihen több-kevesebb rendszerességgel külhonban és idehaza egyaránt. A kizárólag belföldön nyaralók aránya 55 százalék – pontosabban ez az a tömeg, amelyik fizetős szállást vesz igénybe. További 5 százalék saját vagy családi nyaralóban élvezi a nyári semmittevést, míg az emberek 4 százalékának a rokonok biztosítanak elhelyezést. Utóbbi kategóriába korábban szinte kizárólag belföldi nyaralók tartoztak, ám most ennek a körnek harmada-fele külföldön munkát vállaló családtagjainál regenerálódik.
Annak a mintegy 6 millió embernek, aki jár nyaralni (köztük azok is, akik csak néhány éve vakációznak) a költési szokásai meglehetősen eltérőek. Ötven százalékuk több mint 300 ezer forintot költ a családi pihenésre. Ez azt jelenti, hogy egy egyerekes família esetében fejenként 100 ezer, egy kétgyermekes család esetében pedig fejenként 85 ezer forintból kell kijönni. Ami nem sok – de még ezt is kevesen engedhetik meg maguknak: mindössze az emberek 10 százaléka állította, hogy egy egyhetes nyaralásra fejenként 101- 150 ezer forinttal kalkulál. A legtöbben (42 százalék) úgy számolnak, hogy egy hét napos pihenésre 51-100 ezer forint jut személyenként, de a magyarok 40 százaléka még ennél is alacsonyabb nyaralási kerettel számol: fejenként 26-50 ezer forinttal). Mindezekből adódóan a legtöbben nem szállodába vagy panzióba mennek (ilyen típusú szálláshelyen a nyaralók 27 százaléka tölti a vakációt, zömmel belföldön), a legnépszerűbbek (39 százalék) az apartmanok. A kempingek szocialista virágkora végképp letűnt, a hazai nyaralók 3 százaléka alszik sátorban vagy lakókocsiban. Továbbá van körülbelül 30 százalék, aki nem dönti el előzetesen milyen szálláshelyet foglal, hanem a helyszíni lehetőségek alapján határoz (az azonban elmondható, hogy ebben a körben is az apartman dominál).
A nyaralók egyébként nemcsak a szálláson spórolnak, hanem a legnagyobb tételek egyikén, az evésen is. Olyan elszánt nyaraló, aki kizárólag a szálláson főz, kevés akad, mindössze 6 százalék. Ám azok aránya már 20 százalék, akik általában a szálláshelyeken készítik el a napi betevőt, és étkezéseiket egy-két éttermi látogatással színesítik. Utóbbiak majdnem kétszer annyian vannak, mint azok akik csakis különböző vendéglátóhelyeken ebédelnek, vacsoráznak (az „étteremfanatikusok” aránya 11 százalék). A prímet azonban a „klasszikus félpanzió” viszi: a magyarok 33 százaléka olyan szállás választ, ahol koszt is jár a kvártélyhoz. (Azok aránya 29 százalék, akiknek nincs bevett táplálkozási gyakorlatuk, hanem minden nyaralás előtt mérlegre teszik, miképp menedzselik étkezésüket).

A gyerek egyedül is, de nyaral

A gyerekek 50 százaléka többet nyaral a szüleinél, illetve van, amikor egyedül a gyerek nyaral az egész családból. Utóbbi helyzet esetében nyer értelmet az a szám, miszerint van aki 0-100 ezer forintot szán a család teljes nyaralásra. Ez a summa ugyanis egy magyarországi nyári tábor díját fedezi – márpedig a famíliától függetlenül nyaraló gyerekek 70 százaléka így szerez élményeket. A rokonoknál, ismerősöknél a gyerekek 35 százaléka vakációzik, és mindössze 7 százalékuk szülei engedhetik meg maguknak, hogy külföldi útra küldjék csemetéjüket. (Technikai megjegyzés: az arányszámok azért haladják meg a 100 százalékot, mert a válaszadók egyszerre több lehetőséget is megjelölhettek.)

Szerző
Témák
nyaralás

Lemondta budapesti útját a német külügyminiszter

Publikálás dátuma
2019.07.31. 06:00
Finnországban fogadták Heiko Maas német külügyminisztert
Fotó: KAY NIETFELD / AFP
Heiko Maas a Maccabi Játékok megnyitójára érkezett volna a magyar fővárosba, de Szijjártó Péter nem ért rá találkozni vele.
Bár be volt tervezve, végül lemondta Budapesti látogatását Heiko Maas német külügyminiszter – értesült németországi forrásból a Népszava. Információink szerint a szociáldemokrata politikus a Maccabi Játékok megnyitójára érkezett volna Magyarországra és találkozott volna Szijjártó Péterrel is. A magyar külügyminisztérium viszont több mint egy hete jelezte: a miniszternek más programja van, a két politikus nem tud majd találkozni. Emiatt viszont már Maas sem akart jönni, helyette – mint a Privátbankár előzetesen megírta – Stephan Mayer, a német belügyminisztérium parlamenti államtitkára jött. Németország küldte egyébként a legnépesebb, háromszáz fős delegációt a sporteseményre. A rendezvényt Orbán Viktor kormányfő is köszöntötte, kiemelve, hogy „Budapest a világ egyik legbiztonságosabb városa”, így a zsidó sportolókat itt semmilyen veszély nem fenyegeti.
A Jüdische Allgemeine nevű lap szerint ugyanakkor a németországi zsidó sportegyesület, a Makkabi Deutschland politikai jelzésnek is tartja a részvételt, amivel „egyértelmű jelzést” akart küldeni a Magyarországon terjedő jobboldali populizmus miatt, amelyhez a Soros György elleni kormányzati kampány is hozzájárult. Bár német forrásunk szerint Heiko Maas látogatásának lemondása mögött nem politikai konfliktus áll, mégis jól jelzi a német-magyar kapcsolatok jelenlegi állapotát, hogy Szijjártó Péter „nem ért rá” egy négyszemközti beszélgetésre német kollégájával. Pedig a következő hetekben-hónapokban eldőlhet egyebek mellett az is, hogy Magyarországnak, a magyar kormánynak milyen pozíciói lesznek az éppen most formálódó új európai uniós szervekben. Az EU új csúcsvezetőinek megválasztásával, a formálódó új Európai Bizottsággal jelentős átrendeződés várható az elmúlt öt évhez képest, ennek alakításában pedig az Unió legnagyobb gazdaságának számító Németországnak jelentős befolyása lesz.
A német-magyar kapcsolatok ehhez képest régóta nem látott mélységekben vannak, mint a múlt héten megírtuk, Berlinben egyáltalán nem értik Orbán Viktor külpolitikáját, és nem látják, hogy bármilyen stratégia lenne mögötte. Ráadásul a CDU-val már hónapok óta folyó úgynevezett „strukturált párbeszéd” (amelynek lényege, hogy a Fidesz és a német kereszténydemokraták képviselői rendszeresen találkoznak – legutóbb július elején a Comói-tó partján egy üdülőhelyen – és minden konfliktusos ügyet nyíltan megvitatnak, de ha nem sikerül megoldást találni, továbblépnek egy következőre) eddig nem sok eredményt hozott, ráadásul a bajor kereszténydemokrata európai néppárti frakcióvezető, Manfred Weber európai bizottsági elnöki ambícióinak megfúrása miatt a CSU-val még rosszabb a viszony. Utóbbi esetében egyelőre esély sem mutatkozik a javulásra, így már nagyon messzinek tűnik az az időszak, amikor – mint legutóbb tavaly januárban – a CSU még frakcióülésére is meghívta a magyar miniszterelnököt. A jelek szerint ugyanakkor a vasfüggöny lebontásának emléke még mindig bír akkora szimbolikus jelentőséggel, hogy a német politika félretegye az ellentéteket: még tavasszal írtuk meg, hogy a Páneurópai Piknik évfordulójára szervezett megemlékezésre Angela Merkelt is meghívták, a kancellár stábja egy "elvi igent" mondott, a Die Welt értesülései szerint most megérkezett a gyakorlati is, Merkel augusztusban Sopronba látogat.

Heiko Maas mondta le a budapesti látogatást

A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Menczer Tamás reagált cikkünkre: nem Szijjártó Péter, hanem Heiko Maas nem ért rá a találkozóra. Cikkünk megjelenése után Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára tagadta forrásaink információját. Menczer azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek: „A német külügyminiszter belpolitikai időponttorlódás miatt mondta le budapesti látogatását, nem azért, mert Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nem ért rá találkozni vele. Amit a Népszava ír, az hazugság. Folyamatos egyeztetésben voltunk a német külügyminisztériummal, a nagykövetünk is többször tárgyalt az ügyben, jeleztük a német félnek, hogy egész héten, bármikor örömmel látjuk a német külügyminisztert. Ezt követően végül a német fél belpolitikai időponttorlódás miatt mondta le a látogatást”. 

Frissítve: 2019.07.31. 13:45