Sikeresen teljesítette első útját a napelemes, pilóta nélküli repülőgép

Publikálás dátuma
2019.07.31. 09:53

Fotó: AFP / XINHUA
A légi járművet mentésben, felderítésben és kommunikáció létesítésében használnák.
Napelemes, pilóta nélküli repülőgépet teszteltek Kínában. A repülést július 27-én hajtották végre a kelet-kínai Csöcsiang tartomány Töcsing megyéjének egyik repülőteréről – jelentette be kedden a sanghaji székhelyű OXAI repülőgépgyártó vállat, a gép fejlesztője. A MOZI 2 nevű repülőgép szárnyának fesztávolsága 15 méter, a jármű csak napelemekkel működik, és maximum nyolcezer méter magasra képes emelkedni. Ha nappal nyolc órán át tölti a napfény napelemeit, akkor a repülőgép éjszaka kis sebességgel akár 12 órán át is képes a levegőben maradni. A vállalat azt tervezi, hogy katasztrófák esetén mentésben, felderítésben és kommunikáció létesítésében használják majd a légi járművet.
Szerző
Témák
Kína napelem

Majdnem egy hónapon keresztül kutatta a Földközi-tenger mélyét egy francia kutatócsoport

Publikálás dátuma
2019.07.30. 08:57

Fotó: CLEMENT MAHOUDEAU / AFP
A kapszulában napi 8 órát töltöttek, eközben kutatásokat és kísérleteket végeztek 120 méterrel a tengerszint alatt.
Huszonnyolc napon át kutatta a Földközi-tenger mélyét 120 méterrel a tengerszint alatt egy francia kutatócsoport, amely vasárnap tért vissza a partra a marseille-i kikötőben. A Laurent Balleste tengerkutató és víz alatti fotós vezette kutatócsoport négy tagja vasárnap este már családja és barátai körében ünnepelte a teljesítményt az után, hogy három napot egy kanárisárga dekompressziós kamrában töltöttek egy uszályhajón Marseille és Monaco között.  
Százhúsz méteres mélységben a nyomás a Föld felszínén tapasztalható nyomás 13-szorosa.

Ha fél órára lemerülnek a kutatók ebbe az úgynevezett mezofotikus zónába – ahova a fénynek kevesebb mint egy százaléka jut csak le –, alapvetően öt órába telne, mire a szükséges dekompressziós állomásokkal ismét elérhetnék a felszínt.
„Azzal, hogy folyamatosan egy olyan kamrában voltunk, amely a 120 méteres mélység nyomását reprodukálta, elkerültük a végeláthatatlan dekompressziós állomások beiktatását. Nem volt a merüléseinknek időkorlátja”

– mondta Ballesta. A kutató négy hetet töltött a 10 négyzetméteres kamrában Antonin Guilbert tengerbiológus, Thibault Rauby búvárinstruktor és Yannick Gentil operatőr társaságában. A speciális kamrarendszer egy uszályon volt, egy hozzákapcsolódó egy négyzetméteres acélkapszulával a kutatók minden nap alig három perc alatt lesüllyedtek 120 méteres mélységre.
A kapszulában napi 8 órát töltöttek, eközben kutatásokat és kísérleteket végeztek. Ebben a mélységben a víz 13 Celsius-fokos, de ilyen nyomás alatt sokkal hidegebbnek tűnik.

Minden nap, amikor visszatértek a felszínre, a nyomás alatt lévő kamrákban tudtak aludni, zuhanyozni, egy kis asztalnál enni. Az ételt egy zsilipkamrán keresztül kapták. A projekt idején a csapat folyamatosan kapcsolatban volt a külvilággal. Mindannyian ugyanazon a bolygón élünk, de ezen belül számos külön világ létezik. Nekünk megadatott a lehetőség, hogy felfedezzünk egy másik világot – mondta a tudós. Balleste több ezernyi felvételt készített 120 méteres mélységben.
Szinte minden merülés alkalmával lefilmeztek vagy lefotóztak egy olyan fajt, amelyet sohasem sikerült még megfigyelni saját környezetében, élve.

Szerző

A szúnyogok szaporodását gátló módszert fejlesztettek ki Kínában

Publikálás dátuma
2019.07.29. 15:23
Fotó: Shutterstock
A módszer tesztelése alatt a szúnyogpopuláció nagy mértékű visszaesését figyelték meg a kutatók.
A szúnyogok szaporodását gátló új módszert fejlesztettek ki kínai tudósok – jelentette a Science and Technology Daily című kínai tudományos lap hétfőn. A dél-kínai Kantonban található Szun Jat-szen Egyetem kutatói a dengue-láz és a zika vírus terjedéséért is felelős ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) fajon végeztek négy éven át tartó tanulmányt, amelyet a Nature című lapban publikáltak. A hím egyedeket mikroinjektálás és sugárkezelés útján sterilizálták, majd szabadon engedték, hogy párosodhassanak a nőstényekkel. A hímeket ráadásul a Wolbachia baktérium egy törzsével fertőzték meg, így a párosodás hatására a nőstények is sterillé váltak. A módszer nyílt terepen történő tesztelése alatt a szúnyogpopuláció nagy mértékű visszaesését figyelték meg, a vadon élő egyedek száma évi 83-94 százalékkal csökkent. Hszi Csi-jong, a kutatás vezetője elmondta: a sikeres próba azt bizonyította, hogy a módszer bevethető egy a szúnyogok által terjesztett betegségektől mentes, védett övezet kialakítására.
Szerző
Témák
szúnyog Kína