Trumpot visszhangozta a texasi tömeggyilkos

Publikálás dátuma
2019.08.05. 07:58

Fotó: MARK RALSTON / AFP
Bevándorlók inváziójáról szónokolt korábban az amerikai elnök, és ugyanerre hivatkozott most az El Pasóban vérengző férfi.
Döbbenet lett úrrá az Egyesült Államokon, ahol a hét végén két lövöldözésben 29 embert öltek meg, és mintegy ötvenet megsebesítettek. Szombaton a texasi El Paso egyik zsúfolt bevásárló központjában 20 életet oltott ki egy vaktában lövöldöző, mielőtt lefogták volna. Órákkal később az ohiói Dayton éjszakai szórakozó negyedében kilenc személyt gyilkolt meg egy ámokfutó, mielőtt őt magát is agyonlőtték.  A The New York Times arra emlékeztet, hogy a tavaly novemberi „félidős” választások előtt Donald Trump arról beszélt kampánygyűléseken, hogy „bevándorlók inváziója” érte el az Egyesült Államok határait. A Walmart áruházban most embereket – részben mexikóiakat – halomra gyilkoló, 21 éves fehérbőrű Patrick Crusius, mielőtt elkövette volna tettét, kiáltványt tett fel az internetre, és abban azt hangoztatta, hogy cselekménye „válasz Texas hispán elözönlésére”. Mint aki előre látta a vérfürdő nyomán a politikai vita kirobbanását, hozzátette: nézetei már korábban, „Trump előtt” megfogalmazódtak.  A lap megállapítja: bár Trump nem tekinthető a fegyveres férfi ösztönzőjének, mégis ő volt az, aki megosztó eszméket vitt be a perifériáról a főáramlatbeli amerikai közbeszédbe, beszédei és Twitter-bejegyzései hemzsegtek a gyakran hamis, félelemkeltő kifejezésektől az illegális bevándorlással kapcsolatban. Vasárnap délutáni megnyilatkozásában dicsérte a hatóságok határozott fellépését, részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátatozóinak, és arról beszélt ugyan, hogy „a gyűlöletnek nincs helye” Amerikában, de az El Pasó-i kiáltványról nem tett említést, ehelyett „mentális betegségről” beszélt.  Demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok azonnal kihasználták a lehetőséget, hogy ujjal mutassanak Trumpra, mondván, az elnök gyűlölködéssel teli beszédmódja bátorítja a szélsőségeseket.    Beto O' Rourke texasi politikus, korábbi kongresszusi képviselő szerint az elnök „köztudomásúan nyíltan rasszista, és a fajgyűlöletet szítja az országban". Julián Castro, aki Barack Obama elnök kormányzatában építésügyi és városfejlesztési miniszter volt, arról beszélt: Trump "megosztja az embereket politikai haszonszerzés érdekében, és most ennek a következményeit látjuk". Szigorúbb fegyvertartási és -vásárlási törvények megalkotására szólította fel a szövetségi kongresszus tagjait, kiemelve, hogy az El Pasó-i katasztrófa olyan államban, Texasban történt, ahol nagy a fegyvertartás "kultúrája". Cory Booker, New Jersey állam szenátora felelőssé tette Trumpot azért is, hogy nem ítéli el a fehér felsőbbrendűséget hirdetőket. Pete Buttigieg, az indianai South Bend városka polgármestere, aki szintén demokrata párti elnökjelölt-aspiráns, úgy fogalmazott, hogy a fehér nacionalizmust a kormányzat legfelsőbb szintjein „megbocsátással kezelik". Az elnök retorikája Buttigieg szerint hasonlatos a Ku Klux Klan fajüldöző szervezet volt vezetője, David Duke retorikájához.  Mick Mulvaney, a Fehér Ház ügyvezető kabinetfőnöke helytelenítette, hogy az elnök felelősségéről beszélnek. Az elkövetőket „nagyon beteg embereknek” nevezte. Arra az újságírói kérdésre, hogy mit tett a Fehér Ház a fegyvertartás és -vásárlás szigorítása érekében, Mulvaney azt hozta fel, hogy az elnök életbe léptette azoknak a rugós válltámaszoknak a tilalmát, amelyek lehetővé teszik, hogy félautomata fegyverrel gyorsabban lehessen sorozatot leadni. Elrendelte Trump a fegyvervásárlások előtti szigorúbb ellenőrzéseket is – emlékeztetett a fehér házi illetékes. Az amerikai médiában se szeri, se száma azoknak a vitaműsoroknak, amelyekben vehemensen csapnak össze a nézetek a felelősség kérdésében. A megszólalók közötti törésvonal ott húzódik, hogy Donald Trump ellenfelei azt hangoztatják, az elnök megnyilatkozásai utat nyitnak a legsötétebb indulatok előtt, a másik oldal viszont azt a szemrehányást teszi a bírálóknak, hogy politikkai hasonszerzés végett mindenkiben a bűnöst vélik megtalálni, csak a tényleges elkövetőkben nem.    Donald Trump kétségkívül már évekkel ezelőtt arról beszélt, hogy Barack Obama nem is az Egyesült Államokban született, bevándorlókból álló bűnözői csoportokat „állatoknak” minősített, illetve úgy fogalmazott, hogy az engedély nélküli bevándorlók „megfertőzik” az Egyesült Államokat. Nemrégiben még Amerikában született, de felmenőik révén bevándorlói hátterű törvényhozóknak is azt mondta, menjenek vissza, ahonnan jöttek.   
Témák
USA

Az EU határvédelmi ügynöksége inkább becsukja a szemét, ha Magyarországról van szó

Publikálás dátuma
2019.08.05. 07:22

Kutyás vadászatról és borsspréről ír a Frankfrurter Allgemeine Zeitung.
Az EU határvédelmi ügynöksége becsukja a szemét, amikor azt látja, hogy az unió külső határain, így Magyarországon, Bulgáriában és Görögországban a határőrök túlzott erőszakot alkalmaznak a menekültekkel szemben, írja a Frankfrurter Allgemeine Zeitung. Az állítást a német közszolgálati tévé, az ARD a brit Guardiannal közösen több száz okmánnyal tudja igazolni, az összeállítást ma este sugározzák. A jelentés szerint a három országban a határon bántalmazzák a migránsokat, kutyákkal vadásznak azokra és gyakran vetnek be ellenük borssprét. A jogsértések láttán a Frontex megtehetné, hogy kivonja egységeit, de erre még sosem volt példa. Ezáltal maga is felelős a történtekért, hangsúlyozza egy civil szervezet vezetője, amely közreműködött az adatok kiértékelésében.  
Szerző

A kormányzati puccs után jön a tudóskivándorlás

Publikálás dátuma
2019.08.05. 07:04

Egyelőre kitart Nyugat-Európa szolidaritása, de a Spiegel szerint kérdéses, meddig.
A magyar kormány azért veszi el a kutató intézeteket a Tudományos Akadémiától, mert szigorúbban kívánja ellenőrizni az MTÁ-t, ám egy magyar szociológus professzor szerint ily módon a tudomány szabadsága kerül veszélybe, írja a Spiegel. Kovács Éva Judit azt mondja, idáig senki sem szólt bele, mit kutat és tanít. Csakhogy az eredményei jóformán nem érdekelnek senkit sem. Egyre kisebb a szabad sajtó, amely ezzel a szakterülettel foglalkozik. Nyilvánosan nem vitatnak meg olyan kérdéseket, mint a migráció vagy az idegenellenesség. A szakértő jelképesnek tartja, hogy betiltották a gender tanulmányok oktatását, hiszen csupán körülbelül egy tucat diák választotta ezt a témát. A hatalom azért folyamodott ehhez a lépéshez, mert meg akarja őrizni a magáról alkotott képet, mármint hogy konzervatívan gondolkodik a családról és a nemekről. Az Akadémia ellen azonban puccsot hajtott végre, amikor betagolta a kutató hálózatot. Egyelőre érezni ugyan a szolidaritást, mind idehaza, mint külföldön, csak kérdés, meddig tartanak ki a rokonszenv megnyilvánulásai – mutat rá Kovács Éva Judit. De rámutat, hogy az európai politikának nagyobb nyomást kellene gyakorolnia az Orbán-kabinetre, különben teljesen odalesz az oktatás és a kutatás szabadsága. Mert vannak ugyan rátermett tudósok, de mit ér a tehetség, ha az egyetemek és a kutató intézetek búcsút inthetnek a függetlenségüknek? Ennélfogva sokan fontolgatják a szakemberek közül, hogy elhagyják az országot, mert úgy gondolják, hogy képességeiket csak külföldön tudják akadálytalanul kibontakoztatni.
Szerző