Matolcsy elárulta mi a gond a magyar gazdasággal

Publikálás dátuma
2019.08.05. 19:17

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A jegybankelnök szerint a '90-es években a sokkterápia, 2002 után pedig az adósságból való növekedés volt hibás döntés.
Az elmúlt 30 évben azért nem sikerült a térséggel lépést tartanunk a Nyugathoz való felzárkózás terén, mert a döntő időkben rossz vagy még rosszabb döntéseket hoztunk – írta Matolcsy György jegybankelnök Geopolitika, technológia, pénz című publicisztikájában a növekedés.hu-n. A jegybankelnök szerint a '90-es években a sokkterápia, 2002 után pedig az adósságból való növekedés volt hibás döntés. Matolcsy szerint 2010 után sok mindent megértetettek, de nem mindent, ami a sikeres felzárkózáshoz szükséges. „Értjük a pénz világát, értékeljük a forintot, csökkentjük az állam adósságát, pénzbőséget teremtünk a gazdaságban, nem erőltetjük az euróhoz a csatlakozást, nem kérünk a külső megszorítási tanácsokból és kiszámítható pénzügyi környezetet tartunk fent.” - írta, hozzátéve, hogy szerinte a geopolitikai kihívásokra is jó válaszokat adott a kurzus. Jelenleg azonban kevésbé értjük az új technológia kihívásait, „még nem értjük, hogy teljes versenyképességi fordulat nélkül a hozzánk érkezett import tőke csak szigetként működik tovább, mert nincs hová kötődnie. Nem értjük, hogy a világ élvonalába (első 200 közé) tartozó egyetemek nélkül az új technológia nem képes tartósan mozgatni a felzárkózást. Amint azt sem értjük, hogy az állami egészségügy mai működésével nem lehet népesedési fordulatot elérni.” - zárta sorait a jegybankelnök, ezzel gyakorlatilag megismételte azokat a pontokat, amelyekben a jegybank versenyképességi elemzése szerint is fordulatra lenne szükség a magyar gazdaságban. 
Szerző

Azt gondolja, drága a Balcsi? Ha kiment Hungaroringre, lehidalt, mennyi egy hambi

Publikálás dátuma
2019.08.05. 15:56
Fotó: David Ramos/Getty Images
Milliós nagyságrendű summa a helypénz egy hétvégére.
Nem jószántukból emelték az egekbe az árakat a hungaroringi büfések - fakadt ki az egyik vállalkozó a Pénzcentrumnak.   És tényleg dühöngött a drágaság: például egy szelet pizza 2000 forintba, egy  perec egy ezresbe, egy gírosztál 4000-be került a Ringen. Egy dobozos sör ezer forintot kóstált, egy  ásványvízért 600 forintot kérnek. A drágaság egyik oka a horribilis helypénz volt, aminek pontos összegét a titoktartási záradék miatt a büfések nem árulhatták el, de a lap iparági forrásai szerint a nagyobb büféknek valóban 10 millió forint körüli összeget kell kifizetnie, és egy kisebb egységtől is milliós helypénzt szedtek a magyar F1-es hétvégére.  A büfés szerint ugyanakkor megéri a dolog, hiszen idén is 100 ezer fölött volt a nézőszám a Ringen. Ugyanakkor azt elismerte, hogy az árak inkább a külföldiek és a módosabb magyarok pénztárcájára vannak szabva.
Szerző
Témák
Forma1
Frissítve: 2019.08.05. 16:40

Azt hiszi, remek fizetése van? Készítse a zsebkendőt: alig él jobban, mint tíz éve

Publikálás dátuma
2019.08.05. 11:47

A KSH múlt heti adatai szerint idén a tavalyi évhez képest 10-11 százalék körül alakul a bérnövekedés, ráadásul a gyakran csak bérrobbanásként emlegetett meredek, tíz százalék körüli növekedési ütem már 2017 óta tart. A G7.hu szerint a bérek jelentős növekedését nézve okkal érezhetjük úgy, hogy az elmúlt évtized során nagyot javult a magyar életszínvonal, de azért érdemes figyelembe venni, hogy az elmúlt 10-12 évben az euróval szemben több hullámban alaposan leértékelődött a forint és a gazdasági válság éveiben a bérek helyett az árak robbantak nagyot. Mint írják: 2008 és 2019 között nagyjából 28 százalékkal értékelődött le a forint az euróval szemben, ami főleg a külföldi utazások, vásárlások idején törheti le a növekvő magyar bérekből élők örömét. Az infláció kumulált mértéke meghaladta a 36 százalékot ebben az időszakban, jórészt a 2008 és 2012 között tapasztalt élénk árnövekedés következtében. A kérdéses tizenkét év alatt a teljes állásban alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete bár forintban kifejezve 83 százalékkal nőtt, euróban mérve már csak 43 százalékos az emelkedés. Ha pedig figyelembe vesszük a magyar fizetőeszköz tizenkét évnyi inflációját arra a következtetésre juthatunk, hogy valójában a harmadával lett magasabb az átlagfizetés.
Szerző
Témák
fizetés bér