Modellektől a pohár szélén kiegyensúlyozott tojásig

Publikálás dátuma
2019.08.07. 11:35

Fotó: Martin Munkácsi: Akt, Harper’s Bazaar, 1935, zselatinos ezüst na
Egy izgalmas kép önmagáért beszél, legyen a készítője világhírű, vagy a nemzetközi színtéren kevésbé ismert fotográfus. A magyar fotográfia huszadik század eleji korszakának lebilincselő felvételeivel találkozhatunk Székesfehérváron.
André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassai, Martin Munkácsi: a nemzetközi fotográfia történetében is meghatározó, magyarországi származású „ötök” neve mindannyiunk számára ismerősen cseng, és azt hallva azonnal szemünk elé is vetül egy-egy kiemelkedő felvételük. A hazai fotográfia története azonban számos más kimagasló életművet rejt, amelyekre szintén érdemes figyelni. Arányérzékkel és kiváló válogatással mutatja be az említett öt világhírű művész és további húsz elismert alkotó munkáit a Híresek és képek – Modern irányzatok a magyar fotográfiában című kiállítás Székesfehérváron. A Csók István Képtárban bemutatott, az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő időszakban készült százötven kép egyúttal a magyar fotótörténet különböző stílusaiba is betekintést enged. A nézők a képeken keresztül közelebb kerülhetnek a huszadik század eleji társadalmi és művészeti közeghez, a korabeli divatirányzatokhoz, a történelmi változásokhoz és az egyszerű hétköznapokhoz. A XX. század elején a festészethez való hasonulás – az úgynevezett piktorialista stílus – volt az uralkodó irányzat, az önálló formanyelv azonban sokaknál már ekkor is élesen kirajzolódott – tudhatjuk meg a földszinti térben. Itt André Kertész számos képe (többek közt az Alvó fiú vagy a Szatirikus táncosnő) mellett Kerny István fotóművész, szakíró és múzeumszervező különleges trükkfelvételei is helyet kaptak, amelyeken a modell megduplázva látható, például önmagával sakkozva. Az asztalosból, majd pékinasból lett fotóművész Rónai Dénes, a magyar fotográfia aranykoszorús mestere (és a fotográfusképzés megalapítója) Pécsi József, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi képei szintén e térben versenyeznek a látogató érdeklődéséért. Az egytől-egyig lebilincselő felvételek közt látható Máté Olga portréfényképész egy-egy munkája is, az emeleten pedig más női fotográfusok, Kárász Judit, Besnyő Éva, illetve a magyar szociofotózás kiemelkedő képviselőjeként számon tartott Kálmán Kata felvételeivel is találkozhatunk.
Az első világháborút követő években a szociofotó mellett a magyaros stílus is kiemelt szerepet kapott, és a Bauhaus is sokakat lázban tartott. Az emeleti térben láthatjuk Balogh Rudolf, a két világháború közti időszak egyik legjelentősebb fotóriportere, és tanítványa Vadas Ernő, Angelo Pál, valamint a Kassák Lajos Munka-körébe tartozó Gönci Sándor és Haár Ferenc felvételeit. Az új tárgyilagosság első hazai képviselőjeként ismert Bárány Nándor, a galéria nevét viselő Csók István-tanítvány Kepes György, Csörgeő Tibor, Járai Rudolf, Kinszki Imre, Escher Károly és Lengyel Lajos egyedülálló fotói szintén szerepelnek Robert Capa vagy Brassaï (Halász Gyula) világszerte ismert képeinek szomszédságában. Holott a kiállítás számos életrajzi elemet és iránymutatást kínál, mégsem rangsorol: épp úgy vetülhet reflektorfény egy kevéssé ismert szociofotóra, akár a világszerte ismert Capa-fotóra, a Milicista halálára. Csinos modell, kihalt utcakép, elrévedő vagy a lencsébe meredő tekintet, a háború utáni romok, építészeti bravúrok, egy tekercs spárga, vagy egy pohár szélén kiegyensúlyozott tojás ugyanakkora eséllyel lehet műalkotás tárgya. A kísérletező, kíváncsi attitűd hol szokványos, hol meglepő eredménnyel szolgál. A tárlat legnagyobb erénye, hogy felhívja a figyelmet rá, az, hogy ez az eredmény kinek mit jelent, korántsem a fotográfus nevétől, vagy ismertségétől függ. Csakis tőlünk, nézőktől.

Infó

Híresek és képek – Modern irányzatok a magyar fotográfiában Székesfehérvár, a Csók István Képtár Nyitva: szeptember 8-ig Tárlatvezetés: Szerda 17 óra Izinger Katalin művészettörténésszel, a kiállítás kurátorával

Szerző
Témák
fotók
Frissítve: 2019.08.07. 12:39

Krisztusról, új megközelítésben

Publikálás dátuma
2019.08.07. 10:40
Illusztráció - El Greco: Krisztus átkarolja a keresztet c. festményének részlete
Komoly vitát váltott ki Németországban egy Jézusról szóló mű. Ám aligha írják át miatta a kereszténység dogmáit.
Mindent tudunk-e Krisztusról? Valóban feltámadt-e, ahogy az evangéliumok írják? Ezek a kérdések két évezred óta foglalkoztatják a történészeket, s mindenki hite, vagy meggyőződése szerinti választ ad. Németországban új lendületet adott a vitának a történész, Johannes Fried idén megjelent könyve, amely a „Kein Tod auf Golgota” (Nem történt halál a Golgotán) címet viseli. Vélhetően nincs még egy olyan könyv, amelyben a szerző ennyiszer kérne bocsánatot azért, hogy művét megírta. Johannes Fried azonban talán azért is vetemedik erre, mert úgy véli, sokan nem fogják komolyan venni. S ebben alighanem nem is téved túl nagyot. Egy biztos, az általa vélt felismerés miatt nem változtatja meg tanait a katolikus egyház, hiszen nem ő az első történész, aki kétségbe vonja a feltámadást. A korábbi századokban számos apokrif irat keletkezett, amelyet nem sugalmazottnak, nem isteni kinyilatkoztatásnak ítélt az egyház. S ez is a mű is e sorsa jutna. Az a tézise azonban mindenképpen új, mely szerint Krisztus még csak nem is a keresztfán halt meg. A merész elképzelés szerint, amelyet a szerző orvosi kutatásokra alapoz, szén-dioxid mérgezést szenvedett, majd narkózisba esett a keresztfán, de a keresztre feszítést túlélte. A sírban a balzsamolaj segítette a gyógyulását, harmadnapon azonban nem feltámadt, hanem kilépett a sírból és Dekapolisz (tíz város csoportja volt a római birodalom keleti részén) irányába indult. Ezért nem találhatták meg a holttestét a szent sírban. A szerző természetesen nem Krisztus testének elemzése alapján jutott erre a következtetésre, hiszen a tanítás szerint testestül feltámadt. (Krisztuson kívül Szűz Mária került testestül a mennybe. XII. Piusz pápasága idején, 1950-től érvényes Szűz Mária mennybevételének dogmája, mely szerint a Megváltó a Szent Szűz holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után feltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Nagyboldogasszony napját augusztus 15-én ünnepli az egyház.) A német történész János evangéliumából jutott következtetéseire, de a szinoptikusok, Máté, Márk és Lukács evangéliumában is talált olyan elemeket, amelyek szerinte megerősítik elméletét. Johannes Fried elismeri, hogy János evangéliuma született meg a legkésőbb, s azt is tudja, hogy az evangéliumot nem kell mindig szó szerint értelmezni, János ráadásul különös hangsúllyal beszélt Krisztus teológiai szerepéről. Ugyanakkor Fried szerint János elbeszélése azért hiteles, mert szemtanúktól tudta meg, hogy a keresztre feszítés során vér és víz folyt sebeiből. A történész szerint a kereszthalálról szóló leírást nem is az evangélista teológiai megközelítése hatja át. A szerző rendkívül szuggesztíven írja le a történéseket, s annyiszor írja le elméletét, hogy a végére talán az olvasó is elhiszi. Azzal persze mindenki tisztában van, hogy a leírtak nem történelmi tények. De azok, akik valamely korábbi korról állítanak fel elméletet, amelyről még csak tárgyi emlékeink sem maradtak, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy állításaikat nem könnyű megcáfolni. Azt az elméletét sem, mely szerint a mai Jordánia, Szíria és Izrael határvidékén található Dekapoliszból, miután forró lett a lába alatt a talaj, Egyiptomba menekült. Egy zsidó szekta fogadta be, az úgynevezett „Terapeuták”. Fried nem tartja kizártnak, hogy ő az a lázadást szítani kívánó egyiptomi, akiről Josephus Flavius zsidó történetíró is megemlékezett egyik munkájában. Fried szerint Krisztus később Szíriában bujdokolt, ahol nagyon kedvelték, sokakat gyógyított meg. A könyv nyilván számos vitára ad okot, s vélhetően nincsenek többségben azok, akik hitelt adnának Johannes Fried állításainak. Mindenképp feltűnő azonban, hogy egy olyan komoly és elismert kiadó jelentette meg, mint a C. H. Beck.
Témák
Krisztus Golgota

Gerendai: túl erős a Sziget

Publikálás dátuma
2019.08.07. 10:05

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Alighanem Gerendai Károly alapító lesz idén az egyetlen mezei látogató, aki szerint a Sziget programkínálata már túl pazar. Lapunknak adott interjújában elárulja, pontosan mennyit kapott a cégtöbbségért és tisztázza NER-es kapcsolatait is.
Kimegy az idei Szigetre? Igen, minden nap kint leszek. Mint látogató.  Azért jegyet csak intézett. Igen, bár tavaly lefelejtettek a vendéglistáról és csak kis magyarázkodással sikerült bejutnom. Most egyeztettem, és vezetőségi tagként továbbra is ingyen mehetek a családdal. Saját vendéglistát etikai okokból már nem igényeltem. Tavaly nagyon furán éreztem magam: egy koncertet sem néztem meg, inkább elbujdostam a színpad mögött. Nehezen tudtam még kezelni ezt a kint is vagyok bent is vagyok helyzetet. Idén viszont igyekszem csak a fellépőkre összpontosítani. Leginkább a cirkusz, a Foo Fighters és a Florence + The Machine érdekel. Valószínűleg megnézem Ed Sheerant és Post Malone-t is. A többieket sajnos nem ismerem. Az elektronikus előadókat soha nem szerettem és ez aligha változik. Az idei Sziget sztárkínálata amúgy nekem már túl erős. A cég többségét megvásárló amerikai Providence láthatólag nem ellenzi a drága fellépőket, miközben a látogatottság nem növelhető tovább. Ezt a program-költségszintet nem tartom fenntarthatónak. Már ügyvezetőként szembesültem azzal, hogy a jegyárakat képtelenség az egekbe szökő gázsik ütemével emelni. Miközben próbáltam a nagyszínpad költségvetését kordában tartani, igyekeztünk a szolgáltatásokat és a látványvilágot fejleszteni. Nem leszek vele népszerű, de vállalom: ha még én irányítanám a céget, idén kevesebb lenne a szupersztár.  Végül is mennyit kapott személyesen a vállalkozás többségéért a Providence-től? Bár titoktartás köt, mivel a teljes összeget a G7 már közzétette, azt tudom mondani, ebből az adók levonása után körülbelül 5,5-6 milliárd jutott az általam jegyzett áttételes tulajdonosra, a GK Investre. Aztán 2021-ben eldől, kisebbségi részünket is eladjuk-e nekik, teljesen kiszállva a cégből. A vevővel jók a tapasztalataim, ezért nem én leszek a megállapodás gátja. A velük szemben három éve támasztott, kemény feltételeim maradéktalanul teljesültek. Az amerikaiak egyáltalán nem akarják megváltoztatni a fesztivált, nem szólnak bele a szervezésbe. Így a történetet nyugodt szívvel, végleg elengedtem. Maradt az évi néhány igazgatósági ülés.  De előbb-utóbb a Providence is kiszáll. Nem közelednek a partokhoz NER-konkvisztádorok naszádjai? Nem. Ennek nem is látnám értelmét. A fő tulajdonos pénzügyi befektető: néhány év múltán, haszon reményében, kétségkívül eladhatja a céget. Ám a mostani időszak egyértelműen az építkezésé. Más fesztiválszervezőket is felvásárolnak, amiket nyilván egy csokorban terveznek meghirdetni. Ezért nem magyar, hanem nemzetközi szakmai befektető adhat a legtöbbet. A Szigetet külön sem érdemes pénzzé tenni, mert ez az ékkő: nélküle a csomag kevésbé kelendő. 
Latba veti még kormányzati kapcsolatait a Szigetért? A jegyár-áfacsökkentés után a napokban a hatóság által kifogásolt gyakorlatuk fenntartása érdekében az adatvédelmi szabályok változtak. Elvégre önöknél gyakornokoskodott Orbán Ráhel, a kormányfő lánya, Tiborcz István felesége. Ez túl van gondolva. Szerintem ahhoz nem kell ismerni egy politikust vagy a rokonát, hogy bárki belássa a nagy rendezvények nyugalmának fontosságát. Ha az új kockázatok nem kezelhetők a régi szabályokkal, nem a biztonság csökkentése, hanem a törvények módosítása a megoldás. Az elmúlt 30 évben tényleg sok politikussal kerültem kapcsolatba. Büszke vagyok rá, hogy minden kormánnyal szót értettem. Van, ami tetszik és van, ami nem, de ezt mindig magánvéleményként hangsúlyoztam. A Szigetnek lehet értékrendje, de szerintem ne aktuálpolitizáljon. Eddig mindenkivel beszélőviszonyt ápoltam. Függetlenül attól, kire szavaztam, szakmai véleményemet évtizedekig kikérték. Senkinél nem nyomultam, de ha megkerestek, szívesen elmondtam, szerintem mit kéne tenni azokon a területeken, amikhez értek. Az eddigi eredmények hitelesíthetik kulturális, turisztikai vagy akár gasztronómiai meglátásaimat. Legutóbb Budapest fejlesztésről kérdezték az álláspontomat. Amióta a Sziget irányításától visszavonultam, érthetően kevesebbet hívnak. Ráhel gyakornokoskodása abban segíthetett sokat, hogy a szülei – például a rólunk írt szakdolgozat révén – kicsit jobban megértették az iparágunk működését. De szó sincs arról, hogy ha valamire szükségünk van, akkor egy telefon a főnök lányának és minden el van intézve. Nem tagadom, volt szerepem a 18 százalékos jegyáfa hét évvel ezelőtti kilobbizásában, és most is részt vettem az adatvédelmi módosítások előkészítésében. Szerintem ez teljesen normális, miközben a miniszterelnök családtagjainak valószínűleg fogalmuk sincs, milyen témákban előszobázunk. Ha egy hozzám hasonló vállalkozó azt látja, hogy a vonatkozó jog nem betartható és cége sikere érdekében azokat módosítani szükséges, kiskapuk keresése helyett meg kell próbálni meggyőzni a döntéshozókat az elfogadható feltételekről. Az ön által felvetett kérdésre kicsit mindig feszengek. A Sziget messze Magyarország legvonzóbb turisztikai látványossága. Egyedisége néha célzott szabályozást igényel. Ilyen a terror elleni küzdelem. Egy ekkora, nemzetközileg is kiemelkedő rendezvénynél a veszély is nagyobb. Egy rossz, a sajátosságainkra érzéketlen szabály miatt nem kockáztathatunk. Ebből nem engedhettünk. Szerencsére ezt a döntéshozók is megértették. Nem hiszem, hogy magyarázkodnom kéne. Ma sajnos olyan időket élünk, hogy ha valamiben szót értesz a kormánnyal, a sajtó egy része rögtön beskatulyáz, például állami támogatásainkat eltúlzottnak beállítva, pedig az évek óta legfeljebb ha költségvetésünk egy-két százaléka. Eközben az itthoni rendezvények túlnyomó többségét körülbelül 50 százalékban állami-önkormányzati pénzekből tartják fenn.
Kaptak vagy kétszázmilliót a Terror Házától az 1989-es Orbán-beszédet tartalmazó filmbejátszás sugárzásáért. Ez is erős csúsztatás: az összeg tudtommal jórészt öt fesztivál kiállításokat, installációkat is magába foglaló emlékműsorának költségeit fedezi. A vitatott hirdetés egy elem. Komolyan azt várta tőlünk bárki, hogy tagadjuk meg a vetítést, mert Orbán Viktor 89-es beszéde 4 másodpercre feltűnt egy, a rendszerváltás harmincadik évfordulójáról szóló reklámban? Akkor kellett volna engednünk a leadást, ha minden történész egyetért, és ugyanannyit szerepel Horn Gyula vagy Németh Miklós? Nyilván nem csak Orbán Viktor mondott beszédet anno a Hősök terén, de nem a mi dolgunk erről vitatkozni. Erre való az ellenzék meg a történészek. Ez nem a mi meccsünk. Bár a kollégák választási kampányfilmhez biztos nem adnák a nevüket, megértem, hogy e történetben a balhé előtt nem láttak kivetnivalót.  Képzelem, milyen hévvel érvelne, ha nem engedte volna el a Szigetet. Tényleg: mit kezdett a vételárral? A felét vagyonkezelőkre, így a magyar Concorde-ra és az osztrák Gutmannra bíztam. Ehhez bármikor hozzáférek. A másik felét befektetem. A legfontosabb a Videoton vezérigazgatójával, Lakatos Péterrel közösen fejlesztett Lupa Strand. De beszálltam Fehér Gyuláék idén alapított kockázatitőkebefektetőjébe, az Oktogon Ventures-be, a Dorsum nevű informatikai fejlesztőbe, valamint szigetes társaimmal egy XII. kerületi ingatlanba. Természetesen viszem tovább a korábban elindított Costest, Costes Downtownt, a Budapest Parkot, a WAMP kiállítást üzemeltető Vásárnap Kft.-t vagy épp az Erzsébet téri óriáskereket.
Annyi pénzt kapott, hogy még az unokáinak sem kell dolgozniuk. Miért ragaszkodik mégis a nehézségekhez? Nem a nehézségek, a kihívások vonzanak. Vannak terveim, nem akarom nyugdíjazni magam. Kétségkívül sikertörténetet mondhatok magaménak. A vételár egy részéből tisztes körülményeket teremthettem a családomnak. 25 évig a Sziget volt a főállásom. Most ilyen központ nincs. Az ügyeket az adott cég vezetősége viszi. Független vagyok, van időm és pénzem megvalósítani új terveimet, közben pedig végre akár nyaralni is elmehetünk a családdal. Most jöttünk vissza egy háromhetes amerikai körútról és a vállalkozások ezalatt is zökkenőmentesen működtek.  Miben látja annak titkát, hogy fesztiválszervezőként ön vált egyedül úgymond ismert, gazdag „mintavállalkozóvá”? Szerintem vannak még jó példák. Az én sztorim nem túl bonyolult. A 90-es évek elején hatalmas igényre, egy világszintű folyamatra éreztünk rá. Hamar kinőttük a hazai piacot, ezért a versenytársainknál gyorsabban kellett felismernünk a külföldi vendégek fontosságát. Igazán nem tartom magam hagyományos vállalkozónak: a legtöbb kérdéshez nem üzleti alapon közelítek. Mindig olyasmivel foglalkoztam, ami érdekelt, amiben örömömet leltem. Csak közben megpróbáltam minél jobban és sikeresebben végezni a dolgom.

Névjegy

A 49 éves Gerendai Károly 1988-ban érettségizett a budai Kaffka Margit (azóta Szent Margit) gimnáziumban. Az 1993 óta évente megrendezett Sziget Fesztivál alapítója, a többségi részesedés eladását követő, két évvel ezelőtti cégformaváltásig a hasonló nevű szervezővállalkozás ügyvezetője. A nevéhez fűződik - számos más cég és kezdeményezés mellett - az egyaránt Michelin-csillaggal kitüntetett Costes és Costes Downtown nevű étterem vagy a Szeretem Magyarországot klub. Többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend lovag- és tisztikeresztjét is magáénak mondhatja. A legbefolyásosabb hazai üzletemberek között tartják számon. Nős, három gyermek apja.

Szerző
Frissítve: 2019.08.07. 11:03