325,83 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.08.08. 08:13
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: a dollárhoz képest gyengült, de az euróval, a svájci frankkal és a japán jennel szemben erősödött.
Az euró 325,83 forinton forgott reggel hét órakor, 12 fillérrel csökkent az árfolyama a szerda esti 325,95 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 290,36 forintról 290,69 forintra erősödött, míg a svájci franké 298,66 forintról 297,98 forintra gyengült. 
A jent 2,7382 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,7434 forinttal.
Az euró 1,1208 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,10 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,15 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,0936 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9756 frankot kértek, 0,04 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest viszont 0,09 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 106,16 jent ért.
Szerző

Háromszázmilliós fogyasztóvédelmi bírságot kapott a Wizz Air

Publikálás dátuma
2019.08.07. 19:12
Illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Két hónap alatt öt eseteben talált szabálysértést a légitársaságnál a fővárosi kormányhivatal. A Wizz Air csalódott, ráadásul egy másik ügyben is százmilliókat kell kifizetniük.
Ismétlődő jogsértések miatt 300 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki Budapest Főváros Kormányhivatala első fokon a Wizz Air légitársaságra – mondta el az MTI-nek szerdán Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára. Tuzson szerint a hivatal az elmúlt két hónapban hét esetben folytatott fogyasztóvédelmi vizsgálatot a Wizz Airrel szemben, ezekből pedig ötben állapított meg fogyasztóvédelmi szabálysértést. Az államtitkár hangsúlyozta, ismétlődő jogsértés esetén a lehető legszigorúbb büntetésre számíthatnak a fogyasztókat megkárosító társaságok, ezért a kormányhivatal első fokon 300 millió forint bírságot szabott ki, erről tájékoztatták a légitársaságot.
A kormányhivatal a május 25-i Frankfurt-Budapest, a június 6-i London-Budapest, a június 19-i Brüsszel-Budapest, a június 25-i London-Gatwick-Budapest és a június 30-i Marosvásárhely-Budapest járattal kapcsolatban állapított meg fogyasztóvédelmi szabálysértést. A Wizz Air június 25-i London-Gatwick-Budapest járatán utazók több mint 24 órás késéssel indulhattak csak útnak, június 30-án pedig a Marosvásárhely-Budapest járatnál a helytelen utastájékoztatás és az utasok megtévesztése, illetve a velük szemben tanúsított magatartás miatt indult eljárás. 
A légitársaság a távirati irodának nyilatkozva csalódottságának adott hangotn, leszögezték ugyanakkor, hogy elsőfokú, nem jogerős ítéletről van szó, amelyet tanulmányoznak és további nyilatkozatokat ezzel kapcsolatban nem tesznek.
Hozzátették: az elmúlt három hónapban a Wizz Air több mint 60 ezer repülőjáratot üzemeltetett sikeresen, amelyek közül a nyári főszezonban kevesebb, mint 1 százalék szenvedett el jelentősebb késést, vagy kellett törölni a járatot. A Wizz Air közleményében elnézést kért az utasoktól és azt írta, mindent megtesznek, hogy csökkentsék a működési zavarokat. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a múlt héten jelentette be, hogy elfogadta a Wizz Air kötelezettségvállalását egy másik kifogásolt ügyben, a Wizz Flexszel kapcsolatban, így a szolgáltatást 2010 óta igénybe vevő fogyasztóknak együttesen 250 millió forint kompenzációt fizet a légitársaság;  a díjkülönbözetet is megkapják azok, akik igénybe vették a szolgáltatást és az új járatra szóló viteldíjuk alacsonyabb lett volna, mint az eredeti repülőjegy ára, mégis a magasabbat kellett kifizetniük.
Szerző
Frissítve: 2019.08.07. 19:29

Visszaesett az ipari termelés, lassul a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2019.08.07. 15:53
Illusztráció
Júniusban visszaesett a magyar ipari termelés, ami az elemzők szerint a magyar gazdaság előre megjósolt lassulásának első komoly jele.
A KSH adatai szerint júniusban – az előző hónaphoz mérten – 1,8 százalékkal csökkent a magyar ipari termelés, az adatot már az eltérő munkanapok és szezonális hatásoktól is megtisztították. Éves szinten 1,4 százalékos a visszaesés, ám idén júniusban két munkanappal kevesebb volt mint tavaly, így ettől a hatástól megtisztítva a termelés 4,1 százalékkal nőtt. Az adat első látásra komoly meglepetést keltett az elemzők körében, de látva a német ipari termelési adatokat, amelytől a magyar gazdaság jelentős részben függ, az egyik magyarázatot már meg is találtuk. Júniusban ugyanis a szezonális, naptári hatással számolva a német ipari termelés 1,5 százalékkal csökkent az előző havihoz képest, és 5,2 százalékkal pedig az előző év júniusához mérten. Az elemzők szerint a magyar gazdaság az első negyedévben 5,3 százalékkal nőtt, a második negyedben már ennél fél százalékponttal lassabb volt az ütem, a gazdaság az év hátralévő részében pedig tovább fékeződhet. A Reuters elemzői átlaga szerint idén a gazdasági növekedés még elérheti a 4,4 százalékot, jövőre pedig 3,5 százalékkal bővülhet a gazdaság – vagyis a lassulás egyértelmű, de még nem drámai. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az adatok arra utalnak, hogy magyar ipar teljesítménye lassan követi a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrát, azonban annál lényegesen jobban teljesít, amit egyes új autómodellek gyártásának felfutása, új exportkapacitások üzembe helyezése, valamint az élénk belső kereslet is támogat. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az ipari termelés júniusi gyenge adata mögött vélhetően a nyári szabadságolások is szerepet játszottak , amelynek hatását felerősíthette az is, hogy kettővel kevesebb munkanap volt idén júniusban, mint egy évvel korábban. A második negyedéves teljes adatsor alapján a kiskereskedelem után az ipar is az általános növekedés lassulását jelzi – írta az elemző. Hazai nagyvállalatok egyre óvatosabbak: másfél év alatt felére csökkent a hazai nagyvállalatok növekedési kilátásairól képet adó K&H nagyvállalati növekedési index. A jelenleg 6 ponton álló mutató a nagyvállalatok eddigieknél jóval óvatosabb optimizmusát tükrözi - írták. A várakozások általában a cég méretével párhuzamosan nőni szoktak, most azonban nem ez jellemzi a szektort. A méret mellett a tevékenységi kör is nagymértékben meghatározza a jövőbeni várakozásokat: jelenleg az ipari cégek a legoptimistábbak, miközben a szolgáltató és kereskedelmi szektor ennél jóval visszafogottabban látja a következő egy évet. 
Szerző
Témák
ipari adatok GDP