Bőven az MNB célkitűzése felett van az infláció

Publikálás dátuma
2019.08.08. 09:11

Fotó: Shutterstock
3,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak júliusban, az év első hét hónapjában 3,4 százalékos a pénzromlás.
Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, júniushoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek az árak - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A január-júliusi időszakban a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakában mért szintet. A KSH jelentése szerint az élelmiszerek ára 6 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,5 százalékkal emelkedett, a szolgáltatásokért pedig 2,8 százalékkal kellett többet fizetni júliusban mint egy évvel korábban.  Az MNB idei inflációs célkitűzése 3 százalék, ennél láthatóan nagyobb ütemben romlik a pénz.
Szerző
Témák
infláció

Fogalma sincs a kormánynak, mit kezdjen a szélenergiával

Publikálás dátuma
2019.08.08. 09:00

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Nincs még döntés a szélturbinákról – derül ki Cseresnyés Péter államtitkár Szél Bernadett kérdéseire adott, gyakran kitérő válaszaiból.
A modellező feltételezése az volt, hogy ebben a szabályozási környezetben új szélerőmű nem épülne az országban, a meglévők pedig 2030-ig elhasználódnának. A dokumentum viszont csak tervezet, jelenleg több forgatókönyvet is vizsgálunk, kormánydöntés még nem született – közölte Szél Bernadett nem kevesebb mint tíz klímapolitikai kérdései egyikére Cseresnyés Péter, az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára. A független képviselő érthetetlennek nevezi, hogy a kormány által közzétett Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) első változata szerint 2030-ra teljes mértékben leállítanák Magyarországon az amúgy is rendkívül kis számú szélerőművet. Elfogadhatatlannak nevezi, hogy az Orbán-kormány 2011-ben ellehetetlenítette, gyakorlatilag betiltotta ilyen egységek telepítését, miközben a napelem mellett ez az eljárás is része a korszerű energiatermelésnek. Emlékeztetett, hogy a jegybank versenyképességi programja is kedvezően értékeli a szélerőművek szerepét. Habár az államtitkári válasz voltaképp illeszkedik az Orbán-kabinet szélerőmű-ellenes politikájához – amit szakértők széles köre erőteljesen vitat -, a NEKT folyamatban lévő módosítására hivatkozva nyitva hagyja a változtatás lehetőségét. Bár Cseresnyés Péter – szokásától eltérően - ezúttal kerülte a kérdező pocskondiázását, talán csak véletlen, hogy egyik válaszában a sorok között feldicséri a korábbi balliberális kormányokat is. Szél Bernadett arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 1990 után alapvetően a szocialista nagyipar összeomlása vetette vissza az ország szén-dioxid-kibocsátását, a szint 2015 óta újfent emelkedett és a NEKT nem tartalmaz a 40 százalékos csökkentési cél eléréséhez szükséges intézkedéseket. Ezt vitatva Cseresnyés Péter többek között azzal érvel, hogy „1992 és 2005 között a gazdasági növekedés ellenére” szinten maradt a kibocsátás, „2005 és 2013 között pedig már egy erőteljes, 25 százalékos csökkenés volt megfigyelhető”. Az általa kedvezőként feltüntetett időszak nagy részében mindazonáltal balliberális kormányok irányítottak. Bár az államtitkár a második Orbán-kormány időszakára első kibocsátáscsökkenést csak kis mértékben írja a válság számlájára, az ív kísértetiesen leköveti a világgazdasági visszaesést. Ezen túlmenően a jelenlegi légszennyezés-mértéket - a lapunkban többször elemzett - csúsztatásokkal jellemzi. A Népszava információi szerint egyébként a kormány 2030-ig alapvetően további szén-dioxid-kibocsátás-emelkedést tervez. A 40 százalékos cél elérését ugyanakkor főképp a Mátrai Erőmű szénblokkjainak bezárásától remélik, ami önmagában 14 százalékkal csökkentené a légszennyezési mutatót. Igaz, Szél Bernadett egy másik, kifejezetten erre vonatkozó kérdésére válaszolva Cseresnyés Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormány még nem hozott döntést a hazai ipar kapcsán a szén kivezetéséről. Bizonyára szándékosan felszínes viszont Cseresnyés Péter ama válasza, miszerint „szakértői becslés alapján 30-40 százalékos végfogyasztói áremelkedést is jelenthetnek hosszabb távon” a „terven felüli” megújulóenergiás termelés kezeléséhez szükséges hálózati beruházások. Amiként arra Gulyás Gergely kancelláriaminiszter fura kijelentése kapcsán lapunk hívta fel a figyelmet, az Energiaklub olcsóbb hálózati költséget számolt ki még arra az esetre is, ha a tervezett atomerőemű-bővítést teljes egészében megújulókkal váltanánk ki. Az ellenzéki képviselő ezt firtató, rendkívül alapos felvetésére az államtitkár elvetette a „csere” lehetőségét és – főképp a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentésre hivatkozva - ismét kiállt az új nukleáris blokkok mellett. Szél Bernadett - példákkal alátámasztva - felhívta a figyelmet az energiafogyasztás-csökkentő lakásfelújítások érdemi állami támogatásának hiányára is. Az ITM-államtitkár ezt azzal hárítja, hogy a NEKT 5300 milliárd forintnyi épületenergetikai beruházással számol. Azt ugyanakkor, hogy ebben mennyi lenne az állami támogatás, még „pontosítják”. Szél Bernadettben annak kapcsán is kérdőjelek fogalmazódtak meg, hogy az Orbán-kormány a közlekedésben 2030-ra a jelenlegin felüli erőfeszítések mellett is közel 30 százalékos szennyezésnövekedéssel számol. Cseresnyés Péter ezt, néhány zöldprogramot ismertetve, lényegében elismeri.

Csak, ami kötelező

A kormány 2020-ra elsődlegesen az unió által kötelezően előírt, 13 százalékos megújuló-arány elérését célozza – közölte egy más témájú sajtótájékoztató után lapunk kérdésére Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Ugyanakkor továbbra is szem előtt tartjuk az önkéntes, 14,65 százalékos arány elérését is – tette hozzá. A pontos adat ugyanakkor alighanem csak 2022-ben, a megfelelő statisztikai elemzések után válik ismertté. A NEKT-en dolgozunk – tette hozzá, hangsúlyozva, a végső változatot az év végéig kell letenni az EU asztalára.

Szerző
Frissítve: 2019.08.08. 13:54

325,83 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.08.08. 08:13
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon csütörtök reggel: a dollárhoz képest gyengült, de az euróval, a svájci frankkal és a japán jennel szemben erősödött.
Az euró 325,83 forinton forgott reggel hét órakor, 12 fillérrel csökkent az árfolyama a szerda esti 325,95 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 290,36 forintról 290,69 forintra erősödött, míg a svájci franké 298,66 forintról 297,98 forintra gyengült. 
A jent 2,7382 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,7434 forinttal.
Az euró 1,1208 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,10 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,15 százalékkal drágult a közös európai fizetőeszköz, 1,0936 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9756 frankot kértek, 0,04 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest viszont 0,09 százalékkal gyengült a dollár, csütörtök reggel 106,16 jent ért.
Szerző