Lovagvár, lovagok nélkül

Miközben a lovagvár művészek alkotóműhelyévé alakult – itt készült például Segesdi György egykor a Jászai Mari téren álló kubista Marx-Engels-szobra –, addig László Fülöp valódi lovaggá lépett elő.

Nem tudom, olvasóink közül hányan tudják, de a 2019-es év László Fülöp-emlékév is egyben. A Budapesti Városvédő Egyesület Lotz Károly Festészettörténeti Csoportja hirdette meg, hogy felhívja a figyelmet a 150 éve született utolsó magyar „udvari festőre”, akinek itthon a többség csak a városligeti Zichy Géza utca és Abonyi utca sarkán álló, lovagvárra emlékeztető műteremvilláját ismeri.

Azt is leginkább arról, hogy egy időben Molnár Ferenc bérelte (állítólag itt írta a Liliomot), de lakott itt Lajta Béla, sőt még Bajor Gizi is. László, született Laub Fülöp Eleket már a pályája viszonylagos elején utolérte a 20. század első évtizedeinek műteremvilla-építési láza.

Akkoriban a művészetet a mostaninál nagyobb becsben tartották, így nem volt szokatlan, hogy egy-egy szegényebb sorból indult festő vagy szobrász, műveivel elismertséget – az ismertség révén pedig tehetős feleséget – szerezvén, kacsalábon forgó műterempalotákat építtetett magának. László Fülöp ma is lakott, kissé megkopott fényű és vakolatú lovagvára kiemelkedik mind közül – mintha egy Disney mese díszlete volna.

A festő is az imént vázolt receptet követte: először népszerűséget szerzett, majd, biztos, ami biztos alapon, feleségül vette Lucy Guinnesst, a tehetős és előkelő kapcsolatokkal rendelkező ír sörgyáros leányát.

Ekkoriban már Európa-szerte futott a szekere: első jelentős megbízása, a bolgár király portréja annyira nagy tetszést aratott, hogy versengeni kezdtek ecsetjéért az európai előkelőségek. Maga Ferenc József is felkérte, fesse meg őt kedvenc kutyájával és lovával, de Róma is szemet vetett a festményeire és a festőre. XIII. Leó pápát ábrázoló portréjával, melyet jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria őriz, aranyérmet nyert a 1900-as párizsi világkiállításon.

A városligeti tornyos palota 1901-re készült el, melyet csupán 6 évig élvezett a család, mivel 1907-ben Londonba költöztek. Egy darabig bérbe adták az Istvánmező ékszerdobozának is nevezett épületet – ekkor költözött be a műtermekbe és az egyik lakásába Lajta Béla. 1912-ben aztán eladták, de máig eredeti funkciója alapján kapott lakókat. Miközben a lovagvár művészek alkotóműhelyévé alakult – itt készült például Segesdi György egykor a Jászai Mari téren álló kubista Marx-Engels-szobra –, addig László Fülöp valódi lovaggá lépett elő. Ferenc József 1912-ben nemesi címet adományozott neki, kicsivel később pedig V. György angol király is, és megkapta az előkelőnek aligha nevezhető Philip Alexius de László of Lompos nevet. Háza ma is művészotthon, ahol az utóbbi pár évben egy bizonyos Piers de Laszo, az utolsó udvari festő unokája vendégeskedik, ha Budapesten jár. cso