Elhunyt Edward Lewis

Publikálás dátuma
2019.08.13. 12:03
Kirk Douglas, Edward Lewis és Martin Rackin a a Hét májusi nap forgatásán
Fotó:
A Spartacus és az Eltűntnek nyilvánítva producere 99 éves korában halt meg.
Elhunyt 99 évesen Edward Lewis, a Spartacus és az Eltűntnek nyilvánítva producere, aki segített megtörni a hollywoodi feketelistát azzal, hogy alkalmazta a politikai nézetei miatt meghurcolt Dalton Trumbót. Lewis lánya, Susan közleménye szerint július 27-én hunyt el Los Angeles-i otthonában, felesége, Mildred Lewis pedig 98 évesen még áprilisban ment el – írta a Hollywood Reporter kedden. Edward Lewis és felesége, Mildred 73 évig élt házasságban. Producertársakként számos filmen, musicalen és regényen dolgoztak együtt. Costa-Gavras Eltűntnek nyilvánítva című filmjéért is megosztva kapták producerként a legjobb filmnek járó Oscar-jelölést 1983-ban. Lewis kilenc olyan filmen is dolgozott producerként vagy executive producerként, amelyet John Frankenheimer rendezett, köztük a Hét májusi nap (1964), a Második lehetőség (1966) és A nagy verseny (1966) című alkotásokon. A második lehetőség című produkcióban alkalmazta a feketelistára került John Randolph színészt is. Az 1960-ban készült Spartacus – a politikai boszorkányüldözés idején szintén feketelistára került – Howard Fast 1951-ben megjelent regénye nyomán készült. Lewis a forgatókönyv megírásával Trumbót bízta meg, aki évekig csak álnéven dolgozhatott. Lewis csak azt követően árulta el a Universal stúdiónak, hogy Trumbo írta a szkriptet, hogy a stúdió már 8 millió dollárt költött a filmre. Trumbo később felidézte, hogy Lewis „nagy kockázatot vállalt, hogy segítsen egy emberen, aki elvesztette a nevét”. A Spartacus sztárja, Kirk Douglas, aki a film executive producere is volt, szintén kiállt Trumbo mellett. A producer még két Trumbo által írt filmen, Az utolsó napnyugtán (1961) és Az utolsó cowboyon (1962) dolgozott. Lewis ugyanakkor lánya szerint nem tartotta különösen nagy dolognak a feketelistások felkarolását, természetes volt számára, „az értékrendje része volt” – idézte a hollywoodi szaklap. A Costa-Gavras rendezésében készült Eltűntnek nyilvánítva 1983-ban elnyerte az Arany Pálma-díjat Cannes-ban, de az Oscart nem kapta meg, mert abban az évben azt a Gandhinak ítélték oda. Lewis további jelentős filmjei között tartják számon az Adrian Messenger listája című thrillert John Huston rendezésében és Douglasszel a főszerepben, a Tövismadarak című minisorozatot Richard Chamberlainnel, a Louis Malle rendezte Kasszafúrókat Donald Sutherlanddel, és A folyó című utolsó produkcióját, amelynek főszerepeit Sissy Spacek és Mel Gibson játszotta. Edward Lewis 1919-ben született a New Jersey-beli Camdenben. 16 évesen került be a Brucknell Egyetemre, ahol bokszolóként és birkózóként versenyzett. Fogorvosi tanulmányokba kezdett, de aztán bevonult, és kapitányként szolgált a második világháborúban. A háború után Los Angelesbe költözött, 1946-ban összeházasodott Mildreddel – akivel két lányuk született –, és 1949-ben már együtt dolgoztak a Balzac művéből (Mercadet, a pénz királya) készült, The Lovable Cheat című filmen, amelyben Buster Keaton szerepelt. A producer házaspár aktívan kiállt polgári jogi ügyek mellett, számos adománygyűjtés házigazdái voltak. Nagy világjárók és gyűjtők voltak, gyűjteményük egy részét a Los Angeles Megyei Művészeti Múzeum (LACMA) kiállításai számára adták kölcsön. 
Szerző

Fesztivál, fesztiválabb, legfesztiválabb

Publikálás dátuma
2019.08.13. 11:30
Bábel Klára egyedi hárfajátéka könnyed délutáni élményt nyújtott
Fotó: NAGY KÁROLY ZSOLT
Ötven zenei és irodalmi műsor, kiállítások, mindez negyven helyszínen. A gazdag történelmi, kulturális és bortermelési hagyományokkal rendelkező vidék kitesz magáért.
Délután négytől este tízig-tizenegyig mindenhol történhet valami. Legyen az kisebb-nagyobb város, mint Sárospatak, Sátoraljaújhely, vagy kis falu, mint Újhuta. Itt nagyzenekari hangverseny, ott ingyenes dzsesszest, amott pedig kirándulókoncert. Mindent mindenhol nem is tudhat megnézni senki, de mint említettük a kínálat gazdag, és válogatni szabad: mi az első három napra szavaztunk. És nem jártunk rosszul, hiszen ebbe is belefért a nyitókoncert a Budafoki Dohnányi Zenekarral, Kávéuzsonna a Sounds of Bábellel, Szurcsik József és Orosz István kiállításának megnyitója, esti dzsessz- és népzenei koncertek, na meg kirándulások a hegyek között, ahol például zsúfolt gyalogos forgalommal találkoztunk a Tengerszem – egy elhagyott malomkőbánya mélyén kialakult tavacska – felé vezető turistaúton. A sárospataki Rákóczi-vár ideális nyári szabadtéri helyszín: a  zárt udvarban minden hang élvezhető.    Az est szólistája - a hullócsillagos ég alatt a tizenöt éves Balázs-Piri Soma volt. Akinek csillaga viszont most van emelkedőben: gyereksztárt vártunk, de érett, megalapozott tudású előadó érkezett. Mozart egyik legismertebb zongoraversenyét, a d-mollt, a fesztivál művészeti vezetője, Hollerung Gábor vezényelte, azzal a tudatossággal, amely ma már elengedhetetlen a Mozart-játékhoz: könnyed, áttetsző hangzás, egymásnak beszédesen felelgető frázisok. Ebben a szellemben nyúlt a billentyűkhöz az ifjú zongorista is, lekerekített zongorahangjával, és különösen a második, lassú tételben a témák megformálásával olyan élményt nyújtott, amilyet Mozart-játék címén nagyon ritkán hallani. Utána sok hatásosan kijátszott zenei elemmel hangzott fel Berlioz Fantasztikus Szimfóniája is, teli jól ismert motívumokkal. És mi lehetett volna más a Rákóczi-évben a Rákóczi-kiállításnak helyt adó falak között a ráadás, mint a Rákóczi-induló. 
A kiállítás egyébként II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. éve alkalmából nyílt meg, a család történetét, öt fejedelmét és híres nőtagjait, Lorántffy Zsuzsannát, Zrínyi Ilonát idézi meg gazdag tárgyi anyagával. Valódi koncertélményt adott tehát a kezdés, amihez képest a második nap este a sátoraljaújhelyi városháza udvarán a Divertimento-Udvari zene című hangverseny - szintén Hollerunggal és a Dohnányival - már kevésbé tűnt összefogottnak, ahol a jegy mellé járó bornak, pálinkának, sajtoknak, szendvicseknek legalább olyan fontos szerepe volt, mint a zenének. De tegyük hozzá, Mozart és Bartók műveinek is nagy sikere volt. Délután Szurcsik József és Orosz István alkotásait felvonultató kiállítás nyílt meg Tolcsván, a fesztiválra a képzőművészetet Rovás Alkotócsoport tagjai hozták el. Szurcsik festményeinek geometrikus, mondhatni kockaagyú fejei, nehezen megfogható, lemondó tekintetükkel vagy falanszter-szerű környezetben, vagy kietlen, sivár természeti tájban keresik - illetve láthatólag nem találják - helyüket. Orosz István Escher geometriai világát idéző rézkarcain viszont ókori, középkori romok, falak vizuális útvesztőjében bolyong tekintetünk, arra döbbentve rá minket, a múlt bizony sokféle aspektusból értelmezhető, nem egyértelmű, mit látunk, mi engedtetik meg, hogy láthassuk benne. Tolcsván a fesztivál tehát ismét elgondolkodásra késztető arcát mutatta meg. Könnyedebb, szórakoztatóbb volt Bábel Klára hárfás és a vele érkezett dzsessz-trió délutáni hangversenye a sátoraljaújhelyi városháza dísztermében, amely az alkalomra kávéházzá alakult, sütemény, kávé járt a jegyhez. És a művésznő kitűnő, klasszikus megalapozottságú hárfajátéka, amelyhez Szaller István szaxofonozása, Fonay Tibor nagybőgőzése és Herboly László – aki egyébként a Fesztiválzenekar ütős művésze – dobolása járult. Örökzöldek, dzsessz alapmelódiák hangzottak fel kiváló, a hárfának köszönhetően egyedi megfogalmazásban, miközben Jászter Beáta az egykori pesti kávéházak történetét idézte fel meséivel. Több dzsesszhangverseny alapozott a magyar népzenekincsre, hangsúlyozottan jelen voltak a népdalok Szőke Nikolette műsorán, aki figyelemre méltóan ötvözte a két világot, többször sikerült élményszerűen összekacsolnia az eltérő zenei elemeket. Káel Norbert együttese kísérte, a zongoraművész klasszikus megalapozottságú játéka nem mindennapi színvonalat képvisel ebben a műfajban. A sárospataki borteraszon késő este a dzsesszt már a teljes felszabadultság jegyében lehetett élvezni, megértem barátom, aki évek óta lelkes visszatérő vendége a Zemplénnek. Infó: Zempléni Fesztivál 2019. augusztus 09-18. 28. évébe lépett a klasszikus zenét, dzsesszt, népzenét, irodalmat, képzőművészetet ötvöző észak-kelet-magyarországi fesztivál. Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj, Tolcsva és még számos település ad otthont az egyik legjelentősebb nyári eseménysorozatnak, amelyen a hazai művészeti élet legkiválóbb szereplői jelennek meg.  
Szerző

Meghalt Orosz János

Publikálás dátuma
2019.08.12. 21:38
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Munkácsy- és Életműdíjjal kitüntetett festő, szobrász 87 éves volt.
Augusztus 7-én elhunyt Orosz János festő, szobrász, grafikus. A Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagjai közé tartozó alkotó temetéséről később intézkednek - közölte a család hétfőn az MTI-vel.
Orosz János 1932. június 16-án született Budapesten. 1957-ben szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Fónyi Géza és Barcsay Jenő voltak. 1959-61-ben Derkovits-ösztöndíjas volt, majd 1963-64-ben olaszországi tanulmányokat folytatott.
1963-ban Munkácsy-díjjal és Egry József-díjjal tüntették ki, 1979-ben elnyerte az Érdemes Művész címet, 1990-ban A Magyar Köztársaság Kiváló Művésze lett, a 2018-as Magyar Festészet Napján pedig Életműdíjjal ismerték el munkásságát. Orosz János 1993-94-ben a Szinyei Társaság elnöke, 2014 óta pedig a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagja volt. 
Szerző
Témák
gyász