Búcsút intenek a "Solinak"

Publikálás dátuma
2019.08.14. 10:00

Fotó: HENDRIK SCHMIDT / AFP
Németországban 1995-ben vezették be állandó jelleggel a keletnémet régió felzárkóztatására szolgáló járulékot. 2021-től azonban nagy változások várhatóak.
Vitákhoz vezetett a német belpolitikában Olaf Scholz pénzügyminiszter azon terve, amely szerint véget vetne a szolidaritási pótléknak, amelyet a keletnémet régió felzárkóztatására vezettek be. Wolfgang Kubicki, a szabaddemokrata FDP elnöke szerint ha „a nagykoalíció így folytatja, a kérdés a karlsruhei alkotmánybíróság asztalán landol majd”. Az SPD és az uniópártok már a választási kampányban ígéretet tettek arra, hogy kivezetik az adórendszerből a szolidaritási pótlékot. Az FDP azt tartja problematikusnak, hogy az adó eltörlése nem mindenkire vonatkozna, a párt ezért véli úgy, hogy az alaptörvény felett őrködő karlsruhei testület dönthet majd a kérdésben. Scholz javaslata szerint ugyanis az adófizetők 90 százalékának nem kellene fizetnie a pótlékot 2021-től. További 6,5 százalék számára könnyítéseket vezetnének be, csak a fennmaradó hányadnak, a legjobban kereső rétegnek kellene a régi feltételek szerint tovább fizetnie a járulékot. A javaslat szerint ez azokat érinti, akik több mint 16 956 euró személyi jövedelemadót fizetnek. (A házaspárok esetében ez 33 912 euró.) A CDU sem ért teljesen egyet a javaslattal, Eckhardt Rehberg, a CDU/CSU közös bundestagbeli frakciójának pénzügyi kérdésekben illetékes szakértője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, a törvényjavaslat jó alapot jelent a további megbeszélésekhez. A cél ugyanis az, hogy egyik rétegnek se kelljen fizetnie a járulékot, erre 2024-től látna lehetőséget a kereszténydemokrata politikus. Bár az uniópártok eredetileg az adó teljes eltörlését helyezték kilátásba, maga Rehberg is úgy véli, nem lenne okos döntés a teljes megszüntetés, mert túl magasak a klímavédelemre, a digitális társadalomra való átállásra, illetve a biztonságra előirányzott költségek. Ugyanakkor a pótlék négy-öt évre tervezett leépítését már a költségvetés is képes lenne elviselni. A pótlék teljes felszámolása évente legalább 11 milliárd eurós bevételkiesést jelentene a berlini pénzügyminisztérium becslései szerint. Achim Post, az SDP frakcióvezető-helyettese azt közölte, a pótlék teljes felszámolását elutasítja a szociáldemokrata képviselőcsoport. Az FDP mellett a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) követeli a járulék eltörlését. A párt az alsó-szászországi adóügyi bíróság 2009-es döntésére hivatkozik, amely jogtalannak minősítette a pótlékot. Az Adófizetők Szövetsége még 2006-ban fordult az alkotmánybírósághoz a kérdésben, az akkori kormány azonban úgy döntött, a taláros testület döntéséig kössék ki, hogy az adót csak ideiglenesen kell fizetni. Az alkotmánybíróság 2008 februárjában elutasította a beadványt. Ezután következett az alsó-szászországi döntés. A szolidaritási pótlékot eredetileg valójában nem is csak a keletnémet régió felzárkóztatása miatt vezették be 1991-ben, hanem azért, mert Németország finanszírozta a második öbölháború költségeinek egy részét, ezért plusz bevételre volt szükség. A pótlék első fázisa 1991 júliusától 1992 júniusának végéig volt érvényben. A magasabb jövedelmekre és a társasági adóra vetették ki, 7,5 százalékos kulccsal. A befolyt összegekből 8,2 milliárd euróval fejlesztették a keleti országrészt. 1995-től újra bevezették Szolidaritási Paktum formájában, 1998-tól aztán az adókulcsot 5,5 százalékra csökkentették. Az adóból igen sok pénz folyt be, csak 2016-ban 16,85 milliárd eurónyi pluszbevétellel gazdálkodhatott a német kormányzat. Kelet-Németország különösen sokat nyert vele. Egy 2009-es tanulmány szerint Berlin 1991 és 2005 között 1300 milliárd eurót költött a keleti tartományok felzárkóztatására, melynek 67 százalékát szociális támogatásokra fordították. Eredetileg tíz éves felzárkóztatási időszakkal számoltak, ezt azonban meg kellett toldani további 14 esztendővel. Miután a 2017-es választást követően az FDP kifogása miatt nem jöhetett létre az uniópártok, a Zöldek és a szabaddemokraták alkotta koalíció, az uniópártok és a szociáldemokraták megkezdték a tárgyalásokat kettőjük koalíciójának a folytatásáról. Ekkor állapodtak meg abban, hogy mentesíteni kívánják a legkevesebbet és a közepesen keresőket a pótlék befizetése alól. Ezért 2021-ben megteszik az első nagyobb lépést ebbe az irányba.
Témák
Németország

Epstein börtönőrei meghamisíthatták az ellenőrzések jegyzőkönyvét

Publikálás dátuma
2019.08.14. 09:46

Fotó: STEPHANIE KEITH / AFP/Getty Images
A kamerák szerint nem, a jegyzőkönyv szerint azonban félóránként ránéztek a kiskorúak megrontásával és emberkereskedelemmel vádolt milliárdosra.
Jeffrey Epstein egy sikertelen kísérlet után szombaton követett el öngyilkosságot manhattani börtönében, ahová előzetes letartóztatása után szállították az amerikai milliárdost. A kiskorúak megrontásával és emberkereskedelemmel vádolt Epsteint szigorú ellenőrzés mellett kellett volna fogva tartani, de a feladattal megbízott börtönőrök hanyagok voltak. A 24.hu az AP-re hivatkozva azt írja, hogy a milliárdoshoz beosztott börtönőröket jegyzőkönyv-hamisítással vádolják, ugyanis a dokumentumban az szerepel, hogy az előírásoknak megfelelően fél óránként ellenőrizték, minden rendben van-e Epsteinnel, azonban a biztonsági kamerák felvételei szerint ez nem történt meg. A börtönőrök annak tudatában követtek el mulasztást, hogy Epstein fogva tartása alatt egyszer már megkísérelte az öngyilkosságot. Az ügy következményeként felfüggesztették a börtönigazgatót, valamint két börtönőrt elküldtek kényszerszabadságra.
Szerző

Szabad szemmel: Orbánék folytatják értelmetlen és szürreális harcukat Finnország ellen

Publikálás dátuma
2019.08.14. 06:58

Nemzetközi sajtószemle, 2019. augusztus 14.
Guardian Orbán Viktor és szóvivője sorozatosan becsmérli Finnországot, mert az az unió soros elnökeként folytatni kívánja a jogállami eljárást a szélsőjobbos magyar kormány ellen. A miniszterelnök és Kovács Zoltán az utóbbi hetekben kifogásolt szinte mindent, kezdve a finn családi erőszak szintjétől egészen odáig, hogy orosz oligarchák stratégiailag fontos szigeteket vásárolnak fel az északi országban. A nemzetközi kommunikáció felelőse legutóbb már a finn demokrácia súlyos hiányosságait taglalta, miközben az Economist listáján a finnek a legfejlettebb demokratikus rendszerek között vannak. Helsinkiben a kormány képviselője azt közölte, hogy ezek a támadások nem befolyásolják a 7-es paragrafus alapján zajló vizsgálatot, amelyet az Európai Parlament kezdeményezett. Hozzátette: Magyarországnak kifejezetten az az érdeke, hogy az eljárás keretében meghallgassák a Tanácsban. Arról is szólt, hogy hiba volna, ha az érintett állam úgy tekintené, hogy utaznak rá. A jogállam előmozdítása mindenkinek érdeke, azon kívül más sok ország sürgette, hogy végre lépjenek előre az ügyben. Egy szakértő emlékeztet arra, hogy Orbán számára nagyobb volna a tét, ha Franciaország el tudná fogadtatni, hogy az EU-támogatásokat kössék a jogállami elvek betartásához. Hozzátette, hogy az igazi csata csak most kezdődik, amikor finisbe ér a vita a következő hosszú távú költségvetésről. Itt már sok forog kockán magyar szemszögből, ha egy sor kormány csatlakozik a francia javaslathoz.
FT A kommentár szerint Közép- és Kelet-Európában kezdenek elülni az illiberalizmus hullámai és az elemzés azt tanácsolja a Nyugatnak, hogy támogassa a tömegek mozgósítását a jogállam védelmében. Mint rámutat, basáskodó politikusok éveken át gúnyolódtak a demokrácián, ám napjainkban elvesztik a közbizalmat és a hatalmat. A jelenség, bár nem visszafordíthatatlan és nem is egyenletes, szívet melengető. A Nyugatnak nem sok köze van hozzá, sokkal inkább azzal függ össze, hogy a térségben sok százezer embernek elege lett a korrupciót gerjesztő vezetőkből, akik ráadásul a maguk érdekében alakítják át az igazságszolgáltatást, ezért a tömegek fellázadtak a jelenség ellen. A legjobb példa rá Románia, Szlovákia és Csehország. A hatalom mindhárom államban Orbántól és Kaczynskitól vette át a populista módszereket. A régió egyáltalán nem egységes. Az illiberalizmus legszélsőségesebb válfaja, amit Orbán Viktor vezetett be, keményebben kézben tartja az irányítást, mint ahogyan azt más országokban tapasztalni, éspedig éppen azért, mert azoknál már messzebbre jutott a polgári demokrácia intézményeinek lebontásában, illetve szétmállasztásában. A PiS nyerésre áll az őszi választások előtt, mivel politikája vonzó milliók számára, az ellenzék ugyanakkor megosztott. A cseh, román és szlovák tiltakozás nagyrészt a korrupció, az urambátyám rendszer és a jogsértések ellen irányul, nem annyira a nyugati liberális normák megvédése vezérli. Ám nem sok minden támasztja alá, hogy gyengülne az ellenségesség az Európán kívüli migránsokkal szemben, vagy nőne az érdeklődés az integráció elmélyítése iránt. A kérdés az, hogy a Nyugat mennyire áll oda e mozgalmak mellé. Itt azért van alap a kétkedésre.  
Spiegel A német kancellár fenntartja, hogy helyes döntés volt részéről négy éve megnyitni a határokat a Magyarország felől érkező menekültáradat előtt, mert a körülmények különlegesek voltak, szükséghelyzet állt elő. Merkel, aki hétfőn Sopronba jön a Páneurópai Piknik 30. évfordulóján, ezt nyári szabadsága után Stralsundban választópolgárok előtt fejtette ki. Rámutatott, hogy Németország nem törődhet csupán a maga jólétével, része a világnak, így nem gondolhat csakis saját magára. Azt pedig az emberiesség parancsának nevezte, hogy kimentsék a Földközi-tengeren bajbajutott migránsokat. Egyben azonban bírálta az embercsempészeket. A kormányfő úgy válaszolt a szélsőséges AfD egyik képviselőjének, aki szerint bevándorláspolitikájával megosztotta az országot, hogy látja ezen a területen az ellentmondásokat, azokban mégsem dönthetett másként azokban a rendkívüli időkben.
Neue Zürcher Zeitung Az újság arra figyelmeztet, hogy öt nappal az öt szakértő halálát követelő nukleáris rakétarobbanás után a Roszatom még mindig titkolózik, és ez cseppet sem vet jó fényt a cégre, amely Európában is reaktorokat kíván építeni, így Magyarországon és Finnországban. Azaz szembemegy azzal, hogy a földrész mind inkább elfordul az atomenergiától. Ám a katonai gyakorló területen bekövetkezett baleset és annak kezelése megkérdőjelezi a bizalmat a konszern iránt, hiszen a technika biztonságába vetett hitet nem éppen erősíti, ha hallgatnak részletekről. Mégpedig egy olyan vállalkozás esetében, amely együttműködik a hadsereggel és korlátlan állami támogatást kap, például ha egy szegény kormány kölcsönre szorul egy orosz típusú atomerőmű létesítéséhez.
Politico A zöld pártok taroltak Nyugat-Európában az EP-választáson, ám nagy talány, hogy Keleten miért nincs húzóereje a környezetvédelemnek. Azaz e tekintetben továbbra is megvan a Vasfüggöny a földrész két fele között. Magyarországon, ahol az LMP az általános regionális trendtől eltérően három választáson is vette az akadályt, a zöldek legutóbb alig két %-ot kaptak. A térség összesen csupán 6 képviselőt küldhet a 75 fős strasbourgi frakcióba. Az okokról elemzők és zöld politikusok azt mondják, Keleten inkább a napi megélhetés foglalkoztatja az embereket. Az éghajlatváltozás ezzel szemben főleg Nyugaton és Északon fontos. Ungár Péter úgy véli, amikor egy magyar a minimálbért keresi meg, akkor nem lehet tőle elvárni, hogy kétszer olyan drága élelmiszert vásároljon, csak azért, mert az környezettudatos módon készült. Azon kívül a térség az energiatermelésben sokkal inkább támaszkodik a szénre, ami megdrágítja a károsanyag kibocsátás csökkentését, így nehezebb elfogadtatni a választókkal. Nem mintha nem érdekelné őket a környezet. Főként áll ez a szocializmus bukása körüli időkre, de napjainkban elsősorban a civil társadalomra korlátozódik. Annak képviselőinek pedig nincs nagy kedvük beszállni az időnként sötét politikába. A londoni King’s College egyik professzora úgy látja, hogy ezek a mozgalmak erősen függnek a külföldi támogatásoktól és ez érthetően elfordítja őket a politikától, így inkább tervekre összpontosítanak, és nem a tiltakozást forszírozzák. Az LMP sikere annak tulajdonítható, hogy a klímaváltozás ügyét összekapcsolta a korrupció és a rossz kormányzás miatt érzett aggodalmakkal. A zöldek számára azonban van remény az egész régióban. A fiatalok egyre inkább támogatják őket, és ahogy nő a jólét, úgy kerül előtérbe a környezetvédelem kérdése. Azon kívül lehet bízni abban, hogy a remek nyugati választási eredmények kedvező hatást fejtenek ki Keleten is. De az biztos, hogy mozgalomnak még jócskán van hová fejlődnie az új uniós tagállamokban.
Jewish Telegraphic Agency 8 év alatt alaposan megváltozott a magyar zsidó közösség véleménye a Jobbikról, még a Mazsihiszben is vannak olyanok, akik megfelelő partnert látnak a pártban a demokratikus változásokhoz, függetlenül annak leplezetlen rasszizmusától. Vezetője, Sneider Tamás egykoron bőrfejűként indult. Csak éppen az országban változik a politikai környezet. Egyre nagyobb az ellenkezés a jobboldali Fidesszel szemben, mivel az kőkeményen tartja kézben a hatalmat. Így azután a baloldal, a Mazsihiszt is beleértve a Jobbik felé fordult, aminek az a következménye, hogy korábban elképzelhetetlen szövetség formálódik az októberi választás előtt. Sok megfigyelő meg van döbbenve az együttműködés láttán az ultranacionalisták és korábbi esküdt ellenfeleik között. Ám sok magyar torkig van a kormánypárttal, ezért elfogadhatónak tartja a megállapodást. A szövetség azt reméli, hogy az első komoly csapást mérheti a fiatal demokratákra, akik a populista fordulattal ellopták a Jobbik jelentős szavazórétegét, túl azon, hogy lényegesen korlátozták a szabadságjogokat. Schönberger Ádám a Marom zsidó szervezettől azt mondja, hgoy jelenleg a Fidesz a szélsőséges, Vona korábbi pártja pedig a középjobbra húzódott be. Feldmajer Péter, a Mazsihisz korábbi elnöke azonban méltatlanságnak és árulásnak tartja, hogy az ellenzék összefog a Jobbikkal. A Mazsihisz a maga részéről cáfolja, hogy jóváhagyta az egyezséget, illetve hogy bármiféle kapcsolatban állna a párttal. Heiszler András kétli, hogy utóbbi tényleg feladta volna antiszemitizmusát. Ugyanakkor az EMIH még támogatja Orbánt, és nem gondolja, hogy a párt fenyegetést jelentene a zsidókkal szemben. Ugyanakkor a magyar zsidóság nagy része liberálisnak mutatkozik és nem ellenzi hangosan a Jobbikkal tető alá hozott szövetséget.
Szerző
Frissítve: 2019.08.14. 06:59