Búcsút intenek a "Solinak"

Németországban 1995-ben vezették be állandó jelleggel a keletnémet régió felzárkóztatására szolgáló járulékot. 2021-től azonban nagy változások várhatóak.

Vitákhoz vezetett a német belpolitikában Olaf Scholz pénzügyminiszter azon terve, amely szerint véget vetne a szolidaritási pótléknak, amelyet a keletnémet régió felzárkóztatására vezettek be. Wolfgang Kubicki, a szabaddemokrata FDP elnöke szerint ha „a nagykoalíció így folytatja, a kérdés a karlsruhei alkotmánybíróság asztalán landol majd”.

Az SPD és az uniópártok már a választási kampányban ígéretet tettek arra, hogy kivezetik az adórendszerből a szolidaritási pótlékot. Az FDP azt tartja problematikusnak, hogy az adó eltörlése nem mindenkire vonatkozna, a párt ezért véli úgy, hogy az alaptörvény felett őrködő karlsruhei testület dönthet majd a kérdésben. Scholz javaslata szerint ugyanis az adófizetők 90 százalékának nem kellene fizetnie a pótlékot 2021-től. További 6,5 százalék számára könnyítéseket vezetnének be, csak a fennmaradó hányadnak, a legjobban kereső rétegnek kellene a régi feltételek szerint tovább fizetnie a járulékot. A javaslat szerint ez azokat érinti, akik több mint 16 956 euró személyi jövedelemadót fizetnek. (A házaspárok esetében ez 33 912 euró.)

A CDU sem ért teljesen egyet a javaslattal, Eckhardt Rehberg, a CDU/CSU közös bundestagbeli frakciójának pénzügyi kérdésekben illetékes szakértője a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak elmondta, a törvényjavaslat jó alapot jelent a további megbeszélésekhez. A cél ugyanis az, hogy egyik rétegnek se kelljen fizetnie a járulékot, erre 2024-től látna lehetőséget a kereszténydemokrata politikus. Bár az uniópártok eredetileg az adó teljes eltörlését helyezték kilátásba, maga Rehberg is úgy véli, nem lenne okos döntés a teljes megszüntetés, mert túl magasak a klímavédelemre, a digitális társadalomra való átállásra, illetve a biztonságra előirányzott költségek. Ugyanakkor a pótlék négy-öt évre tervezett leépítését már a költségvetés is képes lenne elviselni. A pótlék teljes felszámolása évente legalább 11 milliárd eurós bevételkiesést jelentene a berlini pénzügyminisztérium becslései szerint. Achim Post, az SDP frakcióvezető-helyettese azt közölte, a pótlék teljes felszámolását elutasítja a szociáldemokrata képviselőcsoport.

Az FDP mellett a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) követeli a járulék eltörlését. A párt az alsó-szászországi adóügyi bíróság 2009-es döntésére hivatkozik, amely jogtalannak minősítette a pótlékot. Az Adófizetők Szövetsége még 2006-ban fordult az alkotmánybírósághoz a kérdésben, az akkori kormány azonban úgy döntött, a taláros testület döntéséig kössék ki, hogy az adót csak ideiglenesen kell fizetni. Az alkotmánybíróság 2008 februárjában elutasította a beadványt. Ezután következett az alsó-szászországi döntés.

A szolidaritási pótlékot eredetileg valójában nem is csak a keletnémet régió felzárkóztatása miatt vezették be 1991-ben, hanem azért, mert Németország finanszírozta a második öbölháború költségeinek egy részét, ezért plusz bevételre volt szükség. A pótlék első fázisa 1991 júliusától 1992 júniusának végéig volt érvényben. A magasabb jövedelmekre és a társasági adóra vetették ki, 7,5 százalékos kulccsal. A befolyt összegekből 8,2 milliárd euróval fejlesztették a keleti országrészt. 1995-től újra bevezették Szolidaritási Paktum formájában, 1998-tól aztán az adókulcsot 5,5 százalékra csökkentették. Az adóból igen sok pénz folyt be, csak 2016-ban 16,85 milliárd eurónyi pluszbevétellel gazdálkodhatott a német kormányzat.

Kelet-Németország különösen sokat nyert vele. Egy 2009-es tanulmány szerint Berlin 1991 és 2005 között 1300 milliárd eurót költött a keleti tartományok felzárkóztatására, melynek 67 százalékát szociális támogatásokra fordították. Eredetileg tíz éves felzárkóztatási időszakkal számoltak, ezt azonban meg kellett toldani további 14 esztendővel.

Miután a 2017-es választást követően az FDP kifogása miatt nem jöhetett létre az uniópártok, a Zöldek és a szabaddemokraták alkotta koalíció, az uniópártok és a szociáldemokraták megkezdték a tárgyalásokat kettőjük koalíciójának a folytatásáról. Ekkor állapodtak meg abban, hogy mentesíteni kívánják a legkevesebbet és a közepesen keresőket a pótlék befizetése alól. Ezért 2021-ben megteszik az első nagyobb lépést ebbe az irányba.