Nem csak ágyakat, ingyen klímát is intézett a gyerekkórházaknak a magyar apuka

Publikálás dátuma
2019.08.14. 09:11

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Miután tavaly már beszerzett 300 szülői ágyat, Orosvári Zsolt most az elképesztő hőség miatt sietett a gyerekek és az egészségügy segítségére.
Orosvári Zsolt még 2018 novemberében indított gyűjtést azért, hogy a beteg gyerekeik mellett maradó szülők emberi körülmények között tölthessék az éjszakát. A civil felajánlásokból közel 5 millió forint jött össze, amiből az apuka több mint 300 ágyat vásárolt és osztott szét az ország 30 gyerekkórházának. A hvg.hu most azt írja, hogy Orosvári újabb akcióba kezdett: az apuka korábban klímákat forgalmazott, a hazai kórházak betegszobáinak 98 százalékában azonban nincsen légkondicionáló, ami nemcsak a betegek komfortérzete, hanem a fertőzések terjedése miatt is aggályos. A sárbogárdi családapa elővette hát korábbi, klímás kapcsolatait, és tárgyalásokba kezdett, aminek már meg is van az első eredménye:
kedden a Bethesda kórház égési osztályára már el is kezdték beszerelni a berendezéseket.

A Kende Kft. hűtés- és klímatechnikával foglalkozó családi vállalkozás, Orosvárinak velük sikerült megállapodni első körben: a cég a légkondicionálókat ingyen biztosította a kórházaknak, és a beszerelésért sem kért pénzt.
A hvg.hu azt is írja, hogy a Bethesda után az akció további cégek bevonásával várhatóan vidéki intézményekben folyatódik majd.
Szerző
Frissítve: 2019.08.14. 09:30

Vissza az édenbe - előítéletek nélkül

Publikálás dátuma
2019.08.14. 09:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Roma-nem roma diáktábor volt a múlt héten egy Tolna megyei faluban. A szervezők békés gyermekkorukat akarták megidézni.
- A magyar gyerekek közül sokan azt hirdetik, hogy a magyarok jobbak, mint a romák – mondta Áron, aki 11 éves és Nagydorogon él.
- Te, mit gondolsz erről? - faggattam a vékony, szürkéskét szemű, átható tekintetű, nem roma fiút. - Azt, hogy butaság.
- Vitatkozol azokkal, akik ezt állítják?
- Nem szoktam. Meggyőzhetetlenek. Nem tudják, mit beszélnek.
- Honnan hozzák ezt a vélekedést: otthonról, barátoktól?
- Nem tudom. Talán abból táplálkozik, hogy látják, a romák egy összetartó közösség, ők meg nem. Irigyek rájuk. Áront Sárszentlőrincen, a roma-nem roma diáktáborban ismertem meg. A faluhoz tartozó, attól délre eső Uzd valaha birtok-, majd TSZ-központ volt, 50-100 éve még 5-600-an éltek itt, ma talán másfélszázan. 1971-ig saját általános iskolája volt Uzdnak. Az iskola egykori tanulói, három éve létrehozták az Uzdi Diákok Baráti Társaságát, s ez a civil szervezet az ifjúsági szállásként működő volt iskolaépület környékét azóta is szépíti, idén pedig roma-nem roma diáktábort szervezett. A napközi rendszerű táborba 16-17 iskolás jött el Nagydorogról és Sárszentlőrincről, a 7-12 éves lányok és fiúk nagyjából fele-fele arányban voltak romák, illetve nem romák. A nagyjából szó azért is indokolt, mert a diákok közül többen vegyesházasságból születtek. A tábor programjáról két olyan nyugdíjas pedagógus gondoskodott, akik az uzdi iskolában tanulták a betűvetést. Egyikük, az évtizedekig Pakson tanító Gerhadtné Pincési Zsuzsanna így beszélt arról, miért vállalta el ezt a munkát:
- Azt vártam, hogy megtalálom itt azt a békét, amiben gyerekkoromban részem volt. Mert Uzdon soha nem volt ellentét a nem romák és a romák között. Egy embernek itt az alapján volt becsülete, hogy milyen a szándéka, a munkája és a viselkedése – a származás nem számított. Ez volt az iskolában is, ettük egymás kenyerét a Bogdán Jóskával. Na jó, néha meg is gyepáltuk egymást, de nem azért, mert ő roma volt, én meg nem, hanem azért, mert gyerekek voltunk, és összekaptunk. Ezt az édeni állapotot soha többé sehol sem tapasztaltam. Most viszont visszajött. A tábor másik pedagógusa – az egykor ugyancsak Uzdról induló -, Horváth Józsefné bevezetett a konyhába, és arra ösztönzött, hogy csipegessek az alaposan szétcincált, ám egy romjaiban is méretes, mélybarna héjú cipóból, a punyából.
- Egy cigány asszony sütötte nekünk – mondta Horváthné, - Senki nem kérte ezt tőle, de tudta, hogy itt vagyunk, hát sütött nekünk egy négykilós cigány kenyeret. Kitartóan csipegettük a punyát, miközben megismertem a tábor programját. Az öt napban gyakran esett szó Lázár Ervin és Petőfi Sándor műveiről. Lázár a közeli Rácegrespusztán született, és Sárszentlőrincen járt iskolába. Petőfi is két évig ebben a faluban volt kisiskolás, és 1845-ben, a kor celebjeként, visszalátogatott egy volt osztálytársához a szomszédos (immár Kölesdhez tartozó) Borjádra. Uzdon egy birtokos halászbált rendezett Petőfi tiszteletére, azután éjjel szekérrel vitték a költőt haza. A szekéren ott ült Erzsike, Petőfi volt osztálytársának húga, akivel – s ezt már A négyökrös szekér című versből illik tudni – a költő közösen csillagot választott. A gyerekek megismételték Petőfi útját, igaz, nem éjjel, hanem délután, és nem ökrök húzták a fogatot, hanem lovak. A táborlakók megnézték a környék legértékesebb ipari műemlékét, a borjádi söréttornyot, cigány meséket hallgattak, azokat rajzokkal és agyagfigurákkal illusztrálták, labdáztak, tollasoztak és számolatlanul hányták a cigánykereket. A legtöbbeket az a mese szólított meg, amiben Isten kemencében sütötte ki az embereket végső formájukra: a fehér embert kicsit hamar kivette, így az sületlen maradt, a feketét meg megfeledte, ezért az odaégett, a legjobban sikerült sütet a közepesre barnult cigányember lett. A magát romának valló, 13 éves Liliána is ehhez a meséhez rajzolt. Grafikáján a tüzes kemence mellett egy feketére satírozott asszony, hatalmas hajzuhataggal. A kép sarkában Isten szignójával aláírt üzenet: „Jól megégtél, de sebaj, az én teremtményem vagy. Te leszel a néger”. Liliána a harmadikos húgával, Hellával jött a táborba, a két lánynak van egy 27 esztendős, jogi asszisztens végzettségű nővére is, aki három éve Németországban pincérkedik párjával. Csak addig maradnak, mondja Liliána, amíg összeszedik egy pécsi lakás árát.
- Ha nagy leszek, én is kimegyek dolgozni, hogy nekem is legyen lakásom – osztotta meg velem terveit Liliána. Aztán arról kérdeztem a nagydorogi iskolába járó Liliánát, hogy ő érez-e ellentétet a nem romák és a romák között. A lány nemmel válaszolt, amikor viszont arról érdeklődtem, hogyan jön ki az osztálytársaival, bevallotta, hogy rosszul.
- Gyakran megsértenek – mondta röviden.
- Azért, mert roma vagy?
- Nem, azért, mert sovány vagyok. Nem szeretem, ha ezzel jönnek.
- De hát tényleg sovány vagy – provokáltam a nagy fekete haját összegumizó lányt -, most rám is haragszol?
- Nem, mert maga nem mondta csúnyán. Ők viszont igen, ezzel csúfolnak.
- A nem roma származásúak?
- Nemcsak ők, a romák is.
- Akkor nincs roma-nem roma ellentét az osztályban?
- Az nincs. Amúgy az általam kérdezett táborlakók egyike sem számolt be arról, hogy az osztályukban front lenne a származási különbözőség miatt, de azt azért elismerték, hogy a nem roma és roma gyerekek általában nehezen barátkoznak egymással. Pedig tanáraik biztatják őket, hogy a nem cigány tanulók válasszanak maguknak roma barátot is és fordítva. A gyerekek közül kevesen hallottak a felnőtt társadalomban tapasztalható ellentétekről. Reménykedjünk, hogy ha majd szembesülnek ezzel a konfliktussal, akkor épp azért tudják okosan kezelni, mert gyerekként megtanulták a békés egymás mellett élést. A tábort irányító két pedagógus félti őket a várható drámáktól.
- Az emberek közül sokan tele vannak feszültségekkel és agresszióval – állapította meg Pincési Zsuzsanna. – A saját problémájukat nem képesek megoldani, ezért keresnek valakit, akit a sikertelenségük miatt gyűlölni lehet. A romákat, a melegeket, a rokkantakat vagy épp a migránsokat. És mindig lesznek, akik ezeket az ellentéteket szítják.

Állami segítség nélkül folytatnák

Az uzdi tábor költségeit a szervező baráti társaság saját erőből és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat támogatásából állta. A program 50 ezer forintot kapott attól a Soros György által finanszírozott projekttől, ami a civil közösségek erősödését célozta meg. Mivel ebből a kormány által támadott forrásból is jutott pénz, a baráti társaság meg se próbált állami segítséget kérni, tudtuk meg a kör vezetőjétől, Farkasfalvi Józseftől. A 72 éves, egykori uzdi diák célja az, hogy jövőre 35-40 diákot lássanak vendégül öt napon át.

Az "orosz bankot" figyelni fogja a magyar titkosszolgálat - legalábbis Orbán ezt ígérte Amerikának

Publikálás dátuma
2019.08.14. 08:15

Fotó: iib.int
Közben a kormány azzal lobbizik az oroszok mellett a Kongresszusban, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank nem minden munkatársa kap automatikusan diplomáciai mentességet.
"Orbán Viktor miniszterelnök szóbeli ígéretet tett arra David Cornstein budapesti amerikai nagykövetnek egy közös repülőútjukon, hogy a bank nem költözhet az amerikai követség épülete közelébe, és a magyar titkosszolgálatok is igen szigorúak lesznek" - írja a Direkt36. Korábban szintén a Direkt36 írta meg, hogy a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) székházának egyik lehetséges helyszíne a Szabadság téri Tőzsdepalota volt, pont szemben az amerikai követséggel. Ennek hírére az amerikaiak attól kezdtek tartani, hogy a bankot kémkedésre használhatják.
„Az oroszokban azt azért becsülni kell, hogy ők tényleg mindennel megpróbálkoznak”

- így viccelt az üggyel kapcsolatban a Direkt36-nak egy amerikai kormánytisztviselő, amire az IIB egyik magas rangú képviselője így reagált: „Sosem jutottunk odáig, hogy kimondjuk, tényleg beköltözünk a Tőzsdepalotába. A hely ugyanis túl nagy az igényeinknek, így valakivel meg kellett volna osztanunk.” A Népszava legutóbbi értesülései szerint a leginkább esélyes helyszín az impozáns Lánchíd Palota, ami Közép-Európa legdrágább irodaépülete, a cechet pedig a magyar államnak kell biztosítania. Azt is lapunk írta meg, hogy Amerika mellett más államok is nyomást gyakorolnak a bank miatt a magyar kormányra. A Direkt36 eközben megszerzett néhány dokumentumot, amiket magyar diplomaták osztogattak az elmúlt hetekben republikánus képviselők munkatársainak. Ezekben a kormányt érő kritikákra próbálnak válaszolni és azt hangsúlyozzák, hogy az IIB nem orosz, hanem EU/NATO-s tagállamok többségi részesedésében lévő nemzetközi bank, amit nemzetközi alapegyezmények szerinti diplomáciai mentesség illet meg. De a lap azt is írja, hogy David Cornstein budapesti amerikai nagykövet biztosítékokat kapott Orbán Viktortól az IIB ügyében:
  • a bank alkalmazottai nem kapják meg automatikusan a diplomáciai mentességet;
  • a magyar titkosszolgálatok nagyon alaposan fognak vizsgálódni;
  • nem a Szabadság téren lesz a székház.
Orbán ígéretei nem az IIB-ről szóló törvény módosítására vagy visszavonására, hanem annak szigorú hatósági alkalmazására, illetve a két ország titkosszolgálatai közti információmegosztásra és szoros együttműködésre vonatkoznak a lap szerint. „Ha például a bank kémeket, bűnözőket, oligarchákat vagy szankció alatt lévő személyeket próbálna meg diplomáciai mentességgel behozni, az nem fog menni” – magyarázta egyikük. Cornstein szerint egyébként az utca kétirányú: az oroszok is használhatják az IIB-t hírszerzésre, de a szövetséges magyar szolgálatok segítségével az amerikaiak a bankról gyűjthetnek információkat. A Direkt36 által megkérdezett egykori kémelhárítók szerint azonban már a korábbi magyarországi orosz jelenlét ellenőrzésére és nyomon követésére sem volt ereje és tudása a magyar elhárításnak.
Szerző
Frissítve: 2019.08.14. 08:20