Így védjük a kutyákat a tűzijáték okozta sokktól

Publikálás dátuma
2019.08.15. 11:30
Illusztráció
Fotó: Pexels
A legtöbb kutya fél a dörgéstől, villámlástól és a tűzijátéktól is. Az augusztus 20-i ünneplés az állatoknak hatalmas traumát jelenthet.
A tűzijáték fénye és a hangos durranások megijesztik a kutyákat, ezért fontos, hogy nyugalmuk biztosításáról és ösztönös menekülésük megelőzéséről a gazdák időben gondoskodjanak - hívta fel a figyelmet a Nébih
Vigyázzunk a kedvenceinkre, biztosítsunk számukra biztonságérzetet adó körülményeket. A kiemelten érzékeny, félős állatok esetében már előzetesen érdemes állatorvoshoz fordulni, aki nyugtató hatású állatorvosi készítményt írhat fel. 
Célszerű ellenőrizni az Ebregiszterben, hogy a kötelezően beültetett mikrochip regisztráció sikeresen megtörtént-e, hogy a megtalált házi kedvenc hazajuthasson. A chippel ellátott, elkóborolt kutyák hazajutását az ország több mint 200 pontján segíti a Vigyél Haza Alapítvány 2015-ben létrehozott és azóta országossá bővült mikrochip-leolvasó hálózata. A kutyabarát helyeken, ingyenesen elérhető eszközök segítségével leolvasható az állat mikrochipjének száma - írták.
Ha a kutya elveszett, a közösségi oldalra posztolt hirdetések mellett célszerű megkérni az állatorvost, hogy az eb adatlapjára tegyen "ELTŰNT" megjegyzést. A közterületen kóborló ebek befogását az önkormányzatok által megbízott gyepmesterek végzik, ezért eltűnés esetén érdemes felkeresni a lakókörnyezetben található telepeket is. 
Szerző
Frissítve: 2019.08.15. 14:14

Literenként 14 400 műanyagrészecskét találtak az Északi-sarkvidéki hóban

Publikálás dátuma
2019.08.15. 11:04
Mikroműanyagot a boltban kapható aszali sóban is találtak már
Fotó: Paulo de Oliveira / AFP/Biosphoto
Műanyag mikroszemcséket mutattak ki az Északi-sarkvidéken gyűjtött hó- és jégmintákban német és amerikai kutatók.
A kutatók abból indulnak ki, hogy a mikroszemcsék a légkörben terjednek, és a hó mossa ki őket a levegőből és juttatja el a földre. A mikroműanyagok terjedésének ilyen módját még alig vizsgálták a kutatók. Régóta közismert, hogy a virágpollenek a középső szélességi fokok térségéből ugyanilyen módon képesek eljutni akár az Északi-sarkvidékig. A mikroműanyagok a pollenekhez hasonló nagyságúak. A szaharai por is képes a levegőben 3500 kilométert megtenni az észak-atlanti térségig - olvasható a intézet közleményében.
A mikroműanyag legnagyobb mennyiségét a kutatók egy bajorországi autóút mentén mérték, literenként 154 ezer részecskét. Az északi-sarkivdéki hóban literenként "csupán" 14 400 részecskét találtak. 
Miden vizsgált térségben különböző típusú műanyagra bukkantak. A bajor útvonal mentén leginkább kaucsukból származó műanyagrészecskéket mutattak ki, amely a gépkocsik gumijaiból származik. Az Északi-sarkvidéken tömlőkhöz használt nitrilkaucsukot, ragasztóknál alkalmazott akrilátot és festékszemcséket találtak a hóban - írták a kutatók a Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
Egy amerikai kutatók vezette tudóscsoport az Északnyugati átjáró jégtábláin gyűjtött jégmintákban talált műanyagdarabkákat, műszálakat. A kutatók augusztus elején befejeződött háromhetes expedíciójukban egy jégtörő fedélzetén haladtak át a Csendes-óceánt az Atlanti-óceánnal összekötő Északnyugati átjáróban és helikopteren repültek az úszó jégtáblákra, ahonnan jégmintákat gyűjtöttek. A Kanada sarkvidéki területén lévő Lancaster-szorosban gyűjtött jégmintákban vették észre a szemmel jól látható műanyagdarabokat. A tengerszorosról úgy vélték eddig, hogy viszonylag védett a tengeráramlatok által sodort műanyagszeméttől.
"Amikor megnéztük szabad szemmel közelről a mintákat, nagyon jól látható volt, hogy szennyezett, amikor a megfelelő eszközökkel megvizsgáltuk, olyan volt, mintha gyomron ütöttek volna"

- mondta Jacob Strock, a Rhode Island-i Egyetem kutatója a Reuters brit hírügynökségnek telefonon.

 A kutatócsoport 18 jégmintát gyűjtött, két méter mélyre fúrtak a jégtáblákon négy helyszínen. A mintákban műanyagszemcséket, különböző formájú és méretű műszálakat láttak. A kutatók szerint felfedezésük megerősíti azokat a megfigyeléseket, hogy a mikroműanyag-szennyezés koncentrálódik a tengervízhez köthető jégben is. A szakemberek a mintákat további elemzésnek vetik alá, hogy segítsék a kutatási erőfeszítéseket annak megértésére, miként károsítja a műanyag a halakat, tengeri madarakat és a nagy tengeri emlősöket. 
A közelmúltban egy amerikai kutatásból kiderült, hogy az Egyesült Államok legérintetlenebb térségeiben, köztük a Sziklás-hegység esővízmintáiban is találtak mikroműanyagot kutatók. Az amerikai Földtani Intézet kutatója, Gregory Wetherbee Colorado államban nitrogénszennyezés nyomait vizsgálva esővízmintákban talált mikroműanyagot. It's raining plastic (Hull a műanyag) című tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy 
a mikroműanyag mára már beborítja az egész Földet, jelen van az esőben, a hóban, a levegőben, a vízben és a talajban mindenhol.

Szerző

Megtalálták Európa legöregebb bükkfáját

Publikálás dátuma
2019.08.15. 11:04

Fotó: Antoni Agelet / AFP
Az 546 éves bükkfára Ausztriában bukkant rá egy olasz kutatócsoport.
A bükkfamatuzsálem a Kalkalpen Nemzeti Parkban áll. A park közleménye szerint az Alfredo Di Filippo által vezetett olasz kutatócsoport a fa évgyűrűinek vizsgálatával, dendrokronológiával állapította meg, hogy a bükkfa eredete 1474-ig vezethető vissza. 
A fa csaknem 20 évvel idősebb az eddig a legöregebbnek tartott bükkfánál, amely szintén a Kalkalpen Nemzeti Parkban él és 528 éves.
Európa legöregebb bükkfájának egyébként a kutatók szerint hajlott korán kívül nincs különösebb jellegzetessége. Alig 20 méter magas és törzse is átlagos, 73 centiméter átmérőjű. 
Franz Sieghartsleitner, a park szóvivője elmondta, hogy a dendrokronológiai vizsgálathoz egy kis lyukat fúrtak a fa törzsébe, hogy mintát vegyenek belőle. A mintát elemezték, a lyukat pedig betömték. A szakember szerint a mintavétel nem károsította a fát, mint mondta: a fák a harkályok ütötte lyukakat is elviselik. 
A Kalkalpen Nemzeti Park mintegy 20 ezer hektáros területének egy ötezer hektáros része 2017-ben éppen öreg bükkfaerdőségei miatt került fel az UNESCO világörökségi listájára.
Szerző
Témák
Bükk Ausztria